Az Irodallam sorozat keretén belül:
NÁDGARNITÚRA
Andrusko Marcella és Dinyés Dániel
PARTI NAGY LAJOS-ESTJE
2015. március 27., 19 óra, Radnóti Színház
Parti Nagy Lajos a kortárs magyar irodalom meghatározó alakja. Költőként indult, de számos műfajban alkot; verseket, tárcákat, prózai és drámai műveket ír és fordít – vagyis partinagylajosít. Ironizáló humora és a nyelvi kísérletező bátorsága teszi egyedivé, könnyen felismerhetővé műveit. Szavakat ront, roncsol és újraalkot, próza és líra szinte észrevétlenül keveredik az általa konstruált nyelvben.
Dinyés Dániel, Andrusko Marcella – Fotó forrása: Radnóti Színház
„Férfi és nő. Nő és férfi. Egy este. Nők, férfiak, cukor, bor, strandpapucs, szájcsók és vidéke. Staniclibe csomagolt kis brutáliák egy kis nőre, egy férfira zongorával, egy harmadik bábszemélyre, egy kis időre.” Andrusko Marcella
Elemér: Mit bámul mindig azon a szobron, hallja?
Paparuska: …Mittudomén, mit. Hogy látszik, azt.
Egy nő van, azt tanuld meg, Elemér. Anya is egy van, de nő is egy van. Sok nő van, de az egy nő. Az is majdnem az égben. Mert isten tortája messze van. Azt se meg nem gyújtod, se el nem fújod. Azt csak nézed. Nézem, amíg a nyakam belefájdul. A szoknyáját, a blúzát, ahogy aláfúj neki az este. Olyan pont, mint a Mona Lisa vasból. Énszerintem mosolyog. Erre a kis időre más nem is kell. Aztán egyszer úgyis elvisz. Magához rántja a fejed, mint a fúlós káposztát, elringat, és kiharapja belőle a torzsát. Álmodban. Jösz, mész, aztán puff, már lőnek is bele a virslihúsba, agyőpá.
Nem szép? Mint valami angyal… Hát nézzen ide, aranyom! Na! Nem néz ide? …Megsértődött. Mert az Elemér nem kultiválja magát. Ugye? …Mindegy, Elemér. Majd megtanulod te is. Hogy néha meg muszáj halni egy szaros bokáért. Egy nyaki belecsókolásért. Csak nem érdemes. (Parti Nagy Lajos: Mauzóleum – részlet)
Andrusko Marcella – Fotó forrása: Radnóti Színház
„Parti Nagyot játszani nem könnyű játék. Szólóban különösen nem az. Marcella fürge, karcsú gyíkként siklik át egyik szerepből a másikba, tahóból romantikusba. Romantikába. Szép Róza és Wolfrám szőlőtaposós idilljéből egy másik tenyeres-talpas figurába, a Köjál elől gyakorlottan menekülő büfés asszonyba. Hanggal teszi magát túlsúlyossá. Aztán huszárkapitányból elaléló hercegkisasszonyba. Onnan meg a relatív civilbe: Jolánka bőrébe, akit a jegyvizsgáló megszédített és elhagyott. Átkozódik. Bosszút süvít a telefonba. Aztán sírva menekül vissza a maga írta álomvilágba.
És dalol. Mert az említett Szép Róza bordalszerző, ugyebár, akiből csak úgy ömlik ám kifele a bordal! PNL ezeket a kancsal, bandzsa szövegeket Marcella külön kérésére írta meg teljessé (ugyanis eredetileg a Wolfrámban csak az indító sor, a bemondás volt meg) – no hát, ez a nagyirodalom. Szépnek nem nevezhető, de tökéletlenségében tökéletes – tehát NAGY. És stílusban remekül illik hozzá Dinyés Dániel zenéje. Dinyés amúgy is különös módon vesz részt az előadásban. Zongorázik (néha énekel), szinte mindvégig háttal, de egyszer csak felemeli két kezét, s a kesztyűn apró fejek mutatják, hogy íme, támad a hadsereg. Szereplő is.
Most tűnik fel, hogy szinte mindig PNL szövegéről beszélek. Csak éppen attól és azért eleven, mert és ahogy Marcella életre kelti.” /olvassbele.com, Bedő István/
„(…) Andrusko Marcella munkája új színekkel gazdagítja a világvégi jegykezelő figuráját. Sokat nevetünk, de lassúdad bekúszik a tragikus árnyalat, egyre erősebben érvényesül a reménytelen beszorítottság kegyetlen valósága. Mert sosincs kiút a tudatlanság sötétjéből, ha virág fakad a sziken, a csorda népek lelegelik… A karszékben ölbe veszi Jolán kerekszemű bábuját, megmozgatja, beszélteti és az maga a csoda, hogy eleven élőként látjuk magunk előtt az együtt érző iróniával ábrázolt antihősnőt.
A zongorán MÁV-szignál billeg, a gyékényesi gyors dübörög, megcsörren a telefon. A pályaudvari megafon élőben közvetíti a huszarett-dalmű végkifejletét. Hiába jön az áramszünet, a végtelenbe visszhangozik az áhított beteljesülés diadalmas fináléja. Sárbogárdi Jolánnak nem sikerült, – de egy nagyszerű rendezés, /A hideg gyermek/ és számos színházi alakítás után Andrusko Marcella szólóban is fellépett a világot jelentő deszkákra.” /toptipp.hu, Fehér Elephánt/
A bábokért köszönet a Budapest Bábszínháznak, a Kolibri Színháznak, valamint Orosz Klaudia és Palya Gábor Dávid bábtervezőnek!
A 2013/2014-es évadban indított Irodallam sorozat keretében a Radnóti Színház művészeinek alkalmuk nyílik, hogy egy estére kizárólag az övék legyen a színpad, és a saját ízlésüknek, kedvüknek, személyiségüknek megfelelően mutassák be egy hozzájuk közel álló író, költő műveit – minden alkalommal Dinyés Dániel zenész-zeneszerző közreműködésével. Andrusko Marcella mellett Adorjáni Bálint készített Szabó Lőrinc-estet Különbéke címmel (2015. január 21.), míg Szávai Viktória Weöres Sándor verseit adja elő Sárkány lehelet című estjén (2015. február 13.).
Megannyi egyestés kaland – egy műsor azoknak, akik szeretik a zenét, az irodalmat és a Radnóti Színházat.