Akik egy kicsit is ismerik a régi korok művészetét, különösen az itáliai mestereket, tudják milyen szerepet játszottak a művészeti fejlődésben a mindenkori művészetpártolók, mecénások. XIV. Kelemen, VI. Piusz, II. Gyula vagy VII. Sándor pápa például nemcsak egyházi méltóságok voltak, hanem a művészetek elkötelezett mecénásai is, akik elszánt és kitartó tevékenységének, nagyra törő elképzeléseiknek, csalhatatlan művészi érzéküknek és szorgos gyűjtő munkájuknak köszönhető annak a pápai művészeti gyűjteménynek, a történelem legnagyobb művészeti gyűjteményének a létrehozása, amely a Vatikán területén található és Vatikáni Múzeum néven vált ismertté. A Vatikáni Múzeum kiállítótermei mára már együttesen 7 km hosszúságúak s több mint 500 év történelmét felölelve az emberiség legnagyobb kincseit rejtik magukban, s olyan utazásra invitálnak, amelynek során az emberiség története tárulkozik ki, de a múlton keresztül a jövőbe tekint. Amikor belépünk, olyan érzés fog el „mintha az Örökkévalóságba lépnénk be —, írta a maga idejében az elragadtatott Goethe a Szent Péter-bazilika atmoszféráját jellemezve.
Együtt kell láttatnunk a leghatásosabb módon e műalkotásokat, az ókori művészettől kezdve mindazt, amit az emberi géniusz létrehozott évszázadokon keresztül – kezdte a múzeum bemutatását a filmben narrátori szerepet betöltő Antonio Paolucci professzor, a múzeum igazgatója. E hely olyan hely, ahol az isteni tökéletességgel találkozhatunk. S ennek első példája az ókori Laokoón-szoborcsoport, amelyre egy parasztember talált rá Rómában Nero római császár palotájának romjainál 1506-ban, s amelyet II. Gyula pápa a palotába szállíttatott, amivel útjára indította a Vatikáni Múzeum létrehozását. A legenda szerint a pápa felkérte Michelangelót, hogy a sérült szobrot egészítse ki, de ezt a művész azzal utasította vissza, hogy képességei nem érnek fel hozzá. Azonban olyan mélységesen hatott rá a szobor tökéletessége, hogy későbbi munkáin, freskóinak alakjain (így a Sixtus-kápolna freskóin is) gyakran felfedezhetők az innen eredeztethető klasszicizáló stílus jegyei. A szoborcsoport rendkívüli valószerűsége, a fájdalom és a küzdelem erőteljes kifejezése nagy hatással volt az emberekre, nem csoda hát, ha a Vatikáni Múzeum-beli séta kiindulópontjául e grandiózus mű szolgált. A Vatikáni Múzeum rendkívül gazdag antik gyűjteményében található többi ókori római és görög szobor a kor tündöklésének dicséretét tárja a ma embere elé. Michelangelo maga is a Laokoón-csoport és a Belvederei torzó hatására döntött a szobrász mesterség mellett. 23 évesen érkezett a pápai udvarba, hogy versenyre keljen nagy elődeivel, és megalkotta a Pietàt, amely egy csapásra meghozta számára a hírnevet. A halott Krisztust karjaiban tartó anya naivságot sugárzó, gyengéd, nyugodt arcának kőbe vájt fájdalmával a mester saját édesanyját próbálta láttatni. Michelangelóhoz hasonlóan Leonardo zsenije is a tökéletest ostromolta. Szerinte minél jobban megértjük a lényeget, annál közelebb kerülünk Isten rejtélyéhez. Szent Jeromos című festménye e törekvés tükre. Giotto freskói, Raffaello stanzái, Caravaggio festményei mind egy-egy korszak mérföldkövei, a Sixtus-kápolna mennyezetfreskói pedig Michelangelo művészetének és az alkotással meg az elemekkel vívott heroikus küzdelmének egyik csúcsteljesítménye. Goethe szerint „aki nem látta a Sixtus-kápolnát, nem tudja, mire képes az ember”.
A Vatikáni Múzeum fejlődőképességét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1973-ban, VI. Pál pápa kezdeményezésére az egyházi és a modern művészet megbékélése jegyében megnyílt a Modern vallásos művészeti gyűjtemény, ahol Chagall (Vörös pietà), Salvador Dalí (Kereszthalál), Van Gogh (Elfeledett Pietà) istenes festményei is megtalálhatók.
Bár a Vatikáni Múzeum páratlan gazdagságával, nagyságával, az egyes korszakokat bemutató komplexitásával labirintusnak tűnhet, mégis minden tárgya erősen kötődik egymáshoz, s különböző korokból a művészet üzenetét hordozva ezáltal egyetemessé válik. Ezért Antonio Paolucci igazgató azt ajánlja a jövő látogatóinak, hogy nyugodt tempóban járják be a múzeumot, hogy felfogható lehessen nagysága. Az intézmény szerinte olyan mint egy fa vagy növény, amely folyamatosan gyarapszik, növekszik, terebélyesedik újabbnál újabb művekkel, gyűjteményekkel, ezért tartják a történelem legnagyszerűbb művészeti gyűjteményének. „A látogató használhat ugyan útikönyvet, de a legfontosabb, hogy hagyja magát elragadni, bárhová is vezetik léptei… és akkor az a benyomása lesz, hogy valami igazán csodálatos dolog részévé válik. A történelem és az emberiség sorságnak részévé… erről szól a Vatikáni Múzeum”.
Mindezt szinte kézzelfogható közelségbe hozza a Pannónia Szórakoztató Kft. jóvoltából Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban, országszerte számos további helyszínen december 18-ától látható film, amely a világon először készített eddig sohasem látott minőségben, ultra HD 4K/3D kamerákkal, rendkívüli térábrázolási technikák felhasználásával felvételeket a Vatikáni Múzeumban és a Sixtus-kápolnában. Ezáltal a csodálatosan különös térhatású, három dimenziós képek, a misztikus zene, az időnként felénk szálló csillámok, a kozmikus ködgomolygás és nyíló virágkelyhek a mesék és varázslatok birodalmába helyezi azt a lenyűgöző látványt, amely a némaságból képes életre kelteni a művészeteken keresztül évszázadok mának szóló üzenetét.
Varga Bótos Anna