Tegnap este a Kazimír Bisztróban mutatták be az érdeklődőknek a Magvető Kiadó gondozásában megjelent Holtverseny című könyvet, amely Totth Benedek első regénye.
Totth Benedek Holtverseny című kötetének bemutatója 2014. november 5-én a Kazimír Bisztróban – Fotó: ArtNews.hu
Az este folyamán Szegő János moderálásával a szerzővel Dragomán György és Krusovszky Dénes, a kötet szerkesztője beszélgettek. Totth Benedek ezidáig elsősorban műfordítóként tevékenykedett. Saját bevallása szerint a műfordítói pályán „véletlenül” kötött ki. Ennek ellenére korunk egyik legjobb fordítójának tartják, hiszen olyan újrafogalmazások kerültek ki fordítóként a keze alól, mint a Szép új világ vagy a McCarthy regények.
A műfordítást hivatásnak és terepmunkának tekintő szerkesztő és író évek óta készült rá, hogy az írást is kipróbálja. A most megjelent Holtverseny az első olyan műve, amelyben sikerült is végigvinnie a szereplők által alakított történet ívét. A korunk bármelyik magyar kisvárosában és annak uszodájában játszódó események 16-17 éves infantilis, de egyben koraérett kamasz fiúk életébe és konfliktusaiba engedi belepillantani az olvasót. Úgy árnyalja a problémáikat, hogy a mindenkori olvasó – korosztálytól függetlenül – magáénak érezheti azokat. Nem látlelet, nem szociográfia és nem is társadalomkritika ez a kamaszokról. A sokszor krimibe, a lélektani thrillerbe illő események mellett is megmarad a személyes múltba nézés azzal a sráccal, aki mi magunk is voltunk. Aki a gyerekkorból átvezetett minket a felnőttkorba.
A XXI. századi környezetre csak a fiúk által használt technikai eszközök engednek következtetni. Ezáltal az árnyalás által viszont kikerekedik egy olyan komplex regény, amelyből akár sok-sok regény is kikerekedhetne. A szereplőinek nem csak teste, de lelke és aurája is lesz.
Az író úgy használja és alkalmazza a szereplői korosztálya által használt nyelvet, hogy tudnunk kell Ő maga nem így beszél és nem is így gondolkodik. Bizonyíték erre az is, hogy a szépirodalmi nyelvbe ágyazva tudja kibontakoztatni a káromkodásokat és a nyersességet egyaránt.
A beszélgetés alatt a regényből Orosz Ákos színész olvasott fel részleteket. A könyv részleteit megismerve olyan érzékletessé vált az író képiesen gondolkodó világa, hogy már nem is okozott különös meglepetést számomra, a regény megfilmesítésének előkészületei elkezdődtek. Mielőtt azonban a közeljövőben beülnénk majd a Mátyássy Áron rendezésében megvalósuló mozira, javaslom olvassuk el a könyvet, hogy saját elménk képi világában jeleníthessük meg először azt.
Tóth Judit Nikoletta