DV8 (UK): JOHN
Időpont: 2014.10.01-03. 20.00
Helyszín: Trafó Kortárs Művészetek Háza
Az előadás angol nyelven, magyar felirattal látható.
Augusztusi premierje után október 1-jén hozzánk is megérkezik a DV8 fizikai színházi társulat legújabb, John című produkciójával. Szexualitás és homoszexualitás, tabuk és bűntények, végletekig őszinte (fizikai színházi) előadásban. A történet, ami megelevenedik a forgószínpadon autentikus és személyes, minden mozdulatnak jelentése és jelentősége van, ahogy a táncosok minden egyes szavának is: előttünk formálódik a történet a(z angol) társadalom egy számunkra talán ismeretlen oldaláról, és arról, aki ezt átélte: Johnról.
DV8: Hannes Langolf – Fotó: Ben Hooper
A DV8 ismét kiprovokálja, hogy olyan fontos társadalmi kérdésekről gondolkozzunk el, amelyek mellett minden nap könnyedén elmegyünk. A társulat alapítója, Lloyd Newson, aki eredetileg pszichológiát tanult, minden darabjában megalkuvás nélkül emeli színpadra a tabutémákat és mozdítja ki komfortzónájukból a nézőket. Ezúttal 50 férfival készített mélyinterjút az életükről, szexről, szerelemről, egyéni küzdelmeikről. Ezekből a történetekből kerekedik ki a John, amelyben egy szereplő különböző életszakaszaiba nyerhetünk betekintést: a rossz családi háttértől, a drogparadicsomon át a beteljesületlen szerelemig. Átlagos, hétköznapi történet, ami legalább annyira szól az életben maradás esélyeiről, mint a társadalmi környezetről. Átjárás a dokumentumszínház, a fizikai színház és a tánc között – az egyes műfajok mennyiségét patikamérlegen mérték ki, így alkotnak együtt új egységet. Bár a társulat sosem használ egyszerű színházi eszközöket, mégis az a természetesség sugárzik darabjaikból, ami feldolgozott témáikban való elmélyülésükből adódik. Most egy, a helyszínt hol szállodává, hol börtönné változtató forgószínpad, illetve a hihetetlen fizikai és szellemi teljesítményt nyújtó szereplők az előadás legmeghatározóbb elemei. Mélyen elgondolkodtató, hatásos és igazi produkció.
„Ami a brit társulat esetében figyelemre méltó, az a Magyarországon szokatlan minőségi állandóság, a kopásálló nagyszerűség jelensége.” (Halász Tamás, 2005) Ezek az állítások még mindig igazak a DV8-re, hiszen minden darabjukban napjaink közösségi kérdéseit dolgozzák fel. Nemcsak a színház, de a film is otthonos terep számukra: világhírükben nagy szerepe volt táncfilmjeiknek is, melyek olyan kérdésekre koncentráltak, mint a homoszexualitás, vallás és az antidepresszánsokkal elért boldogság. Az utóbbi időben készült produkcióikban kevesebb hangsúlyt helyeznek a mozgásra, a szövegek viszont annál nagyobb jelentőséget kapnak darabjaikban.
„Hogyan beszélhetünk a mai kor kihívásairól, hogyan vethetünk fel szabadon problémákat, hogyan élhetünk szabadon?” Newson ezeket a szavakat a 2012-ben a Trafóban látható Can We Talk About This? című előadása kapcsán mondta, de a kérdésfelvetés érvényes egész munkásságára, hiszen mind ő, mind társulata, a DV8 mindig a tolerancia, az élhetőség és a túlélés lehetőségeit boncolgatja különböző problémák feldolgozásán keresztül. A Can We Talk About This?-ben a vallásszabadság és a szólásszabadság volt terítéken. A John nem koncentrál egy politikai vagy társadalmi kérdésre: az életet mutatja be, amiben ezek a kérdéskörök időről időre felvetődnek. Személyes harc igazi démonokkal szemben.
Lloyd Newson és a DV8
1986-os megalapítása óta a DV8 (a név egyrészt betűszó – az angol deviate, azaz különbözni, az átlagtól eltérni igét rejti, másrészt rövidítés: Dance and Video 8) világvezető fizikai színházi társulataként szerzett hírnevet. A bő negyedszázados múltra visszatekintő DV8 korábbi előadásai úttörőnek számítottak a brit fizikai színház markáns karakterének és jellegzetes átpolitizáltságának megteremtésében. Lloyd Newson, a társulat alapítója és művészeti vezetője érdeklődésének középpontjában már a 80-as, 90-es évek idején olyan kényes társadalmi kérdések álltak, mint a szexualitás, és ezen belül is a férfiasság – a maszkulin férfiideál – és a szexuálpolitika problematikája. A mára már közkedvelt témának számító gender-kutatás és a nemi identitás kérdéseinek vizsgálata akkor még gyerekcipőben jártak, a darabok (My Sex, Our Dance; My Body, Your Body) alapjául elsősorban feminista elméletek szolgáltak. Az akkor kitörő AIDS-krízis és az eluralkodó homofóbia különösen aktuálissá tették a DV8 provokatív megközelítését. Newson soha sem leplezte nemtetszését az absztrakt tánc kiüresedett, számára semmitmondó esztétikájával kapcsolatban – egyenesen a „művészeti formák Prozac-jának” titulálja ezt az irányzatot. Az utóbbi években pedig az angol csoport kifejezetten a dokumentarista stílusú produkciók felé fordult, amelyekhez archív dokumentumokat és élő interjúkat használnak fel.
A DV8 működésében meghatározó, hogy a csapat nem enged az ún. produkciós kényszernek, projekt-alapú társulatként működnek, melynek darabjait hosszú és alapos kutatómunka előzi meg.
Az ausztrál származású Lloyd Newson pszichológiai tanulmányokat végzett, majd ösztöndíjjal tanult a London Contemporary Dance Schoolban. Darabjait minden esetben meghatározza pszichoanalitikus látásmódja: hétköznapi történetekből építkezve láttat társadalmi jelenségeket és folyamatokat.
A sajtó reakciója az augusztusi premierre:
„Kirobbanó… káprázatosan előadott…” Sylvia Kargl, Kurier, Vienna
„…brilliánsan koreografált… Newson testbeszéde a beszélt nyelvvel táncol.” Helmut Ploebst, Der Standard, Vienna
„Nem tudod úgy nézni ezt a produkciót, hogy ne érintene meg John élete.” Elisabeth Nehring, Deutschlandfunk (radio review, Germany)
AZ UTÓBBI 2 ELŐADÁSSAL NYERT DÍJAIK:
To Be Straight With You (Grand Prix de Danse, 2009, Paris)
Can We Talk About This? (Helpmann Award for best Dance, 2012, Sydney; Production of the Year, Tanz Magazine Germany).
BUDAPESTEN, a Trafóban korábban bemutatott DV8 előadások
2005. DEC. 8 – 10.: Just for Show http://trafo.hu/hu-HU/program_454
2006. FEBR. 22 – 24.: Can We Talk About This? http://trafo.hu/hu-HU/can-we-talk-about-this
Forrás: TRAFÓ Kortárs Művészetek Háza