Szüleinek történetéből forgat filmet Hajnali láz címmel Gárdos Péter Balázs Béla-díjas filmrendező Schruff Milán, Piti Emőke és Gila Almagor izraeli filmsztár főszereplésével. A 41 napos forgatás május 27-én folytatódik Magyarországon svéd és jeruzsálemi helyszínek után, a film jövő januárra készülhet el.
Gárdos Péter a pénteki budapesti sajtótájékoztatón felidézte, hogy édesapja 1998-as halála után került a kezébe szülei levelezése, a leveleket 1945-ben írták egymásnak a koncentrációs tábor utáni rehabilitáció során Svédországban. „Egy éjszaka alatt elolvastam őket, nagyon megrázó olvasmány volt” – mesélte a rendező, aki négy éve regényt is írt Hajnali láz címmel szülei történetéből, a kötet az Olvasó Sarok Kiadónál jelent meg.
A készülő film története kilenc hónap alatt játszódik, főhőse Miklós, aki a Bergen-Belsen koncentrációs táborban eltöltött rabság után Gotland szigetén, a larbroi kórházban azzal szembesül, hogy az orvosok hat hónapot jósolnak még az életéből. Miklós ezzel nem törődve, megszerzi 117 magyar lány nevét és címét, akiket hozzá hasonlóan túlélő táborokban ápolnak. Egyenleveleiben azt hazudja, hogy ismeri őket, pedig erről szó sincs – mesélte a rendező, megjegyezve, hogy sokan válaszoltak Miklós megkeresésére, köztük a filmbeli Lili is, akivel később a levelezés elmélyült, és mintegy 100 levél után személyesen is találkoztak.
Az ismeretségből szerelem szövődött, 1946-ban pedig össze is házasodtak Stockholmban. Ezután hazajöttek Magyarországra és két évvel később én is megszülettem – idézte fel szülei történetét Gárdos Péter, kiemelve, hogy szülei soha nem beszéltek a múltról, a táborokban szerzett szörnyű tapasztalataikról, de a leveleket megőrizték. Szólt arról is, hogy noha azonnal tudta, hogy filmet fog készíteni a történetből, tíz évig nem tudott hozzáfogni, végül 2010-ben könyvben írta meg. Megjegyezte ugyanakkor, hogy máig nem tudja, van-e joga elmesélni ezt a történetet.
„Nem a holokausztról szól ez a film” – szögezte le Gárdos Péter. „Ez egy szerelemről szól, arról hogy van élet a halál után, hogy nem szabad feladni, hogy a legreménytelenebb helyzetből is van szabadulás” – tette hozzá. Rámutatott: azért is tartja fontosnak a film elkészülését, mert szerinte a mai magyar társadalom fiatal tagjai nagyon kevés ismerettel rendelkeznek a múltról, a holokausztról.
A film operatőre, Seregi László arról beszélt, hogy idén februárban vették fel az első jeleneteket, majd Jeruzsálemben négy napot forgattak Gila Almagor világhírű izraeli színésznővel, aki az idős Lilit játssza a filmben. Innen Svédországba utazott a stáb, ahol táborjeleneteket és svéd helyszíneket vettek fel. Összesen 41 nap forgatást terveznek, május 27-én kezdődik a munkálatok nagy részét jelentő magyarországi forgatás. Seregi László hangsúlyozta: igyekeznek mindent eredeti helyszíneken felvenni, csupán Magyarországon fognak 10 napot műteremben dolgozni.
Gárdos Péter hozzátette: a filmben archív felvételeket is felhasználnak, de ezeket szervesen beépítik az alkotásba úgy, hogy a néző sem fogja észrevenni a különbséget.
A fiatal főhőst alakító Piti Emőke, a kaposvári Csiky Gergely Színház művésze arról beszélt, hogy komoly koncentrációt igényel a forgatás, hiszen nem kronologikusan veszik fel a jeleneteket. Hozzátette: igyekszik nem gondolni arra, hogy a rendező édesanyját kell eljátszania. Megjegyezte, ez az első komolyabb filmes munkája, korábban egy filmsorozatban volt rövidebb szerepe.
A Miklós szerepét alakító Schruff Milán elmondta, hogy a film kedvéért közel 10 kilót kellett leadnia. A diétát orvos felügyeli, a színész szerint mindez koncentrációt és fegyelmet ad a szerephez.
A további szerepeket Petrik Andrea, Máté Gábor, Gyabronka József, Scherer Péter, Földes Eszter, Kovács Lehel, Tóth Anita, Páll Zsolt, Seres Zoltán, Váta Lóránt, Sztárek Andrea, valamint három svéd színész, Maya Rung, Roger Strom és Anna Ascarate játsszák majd. A film művészeti vezetője Horgas Péter, aki a 2012-ben váratlanul elhunyt Stork Csabától vette át a munkát.
Szekeres Dénes, a film producere kiemelte: a Hajnali láz a Tivoli Film-Plusz Kft. gyártásában készül mintegy 560 millió forintból magyar-svéd-izraeli koprodukcióban. A gyártás támogatói a Magyar Nemzeti Filmalap, az Európai Unió MEDIA programja, a Svéd Filmintézet, a Filmpool Nord, a Svéd Televízió, a Jeruzsálemi Filmalap, a Magnet Bank, a Magyar Nemzeti Vagyonügynökség, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) és az azóta megszűnt Magyar Mozgókép Közalapítvány.
Forrás: MTI