Szudán kulturális örökségét, a núbiaiak, a magyarabok és a bedzsák életmódját bemutató fotókiállítás látható Eltűnő Núbia címmel péntektől a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Vármúzeumában.
Lantai-Csont Gergely fotográfus Szudánban készített fotóit április 21-ig tekinthetik meg az érdeklődők. A 2013 őszén indult, négy hónapig tartó, 11 afrikai országon átívelő expedíció célja az volt, hogy megismerje és fotókon megörökítse Kelet-Afrika társadalmi értékeit, zárt közösségeit, vallásait és kultúráit, hiszen ezek már eltűnőben vannak – mondta el Lassányi Gábor régész, egyiptológus, a tárlat rendezője csütörtökön az MTI-nek.
Az expedíció 114 nap alatt több mint 24 ezer kilométert tett meg. Ez idő alatt 28 ezer felvétel készült, amelyek közül elsőként a szudáni fotók láthatók. A 27 képet bemutató tárlat négy tematikai egységből áll: az első Szudán gazdag kulturális örökségét, a domborművekkel díszített ókori templomokat és a „fekete fáraók” piramisait, míg a második egység a Nílus-mentén élő, a keskeny termőterületeken datolyát termesztő núbiaiak életét, színes kultúráját mutatja be. „Az életmód és a mezőgazdaság sok olyan elemet megőrzött, amely mintha időutazásra vinné az embert” – mondta a tárlat rendezője.
A kiállításon elsőként lesz látható a magukat magyar származásúnak tartó, szudáni magyarabokról készült fotósorozat. A magyarab törzs régi lakhelyét az Asszuáni-gát építésekor, az 1960-as években örökre elnyelte a Nasszer-tó. A törzs egyes csoportjai Dél-Egyiptomba, nagyobb részük Szudán legészakibb városába, Vádo Halfába települtek át. A magyarabokról elsőként Almásy László, a híres Afrika-kutató adott hírt az 1930-as években – ismertette a részleteket Lassányi Gábor.
A negyedik egység a Keleti-sivatagba visz, egy olyan egzotikus vidékre, amely a nyugati kultúra számára alig ismert. A Vörös-tenger és a Nílus-völgy közötti terület – bár sivatagnak nevezik – valójában hegyvidék, ahol az 1500-2000 méteres csúcsok között fekvő völgyekben élnek a nomád állattartó bedzsák. A tevét, kecskéket és juhokat tartó, ősi öltözetet viselő nomádok eszközeit és tárgyait nézve szinte időutazáson érezheti magát a látogató – hangsúlyozta a kiállítás rendezője.
A tárlat a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával valósult meg és eljut majd Szegedre, Győrbe, Kecskemétre, Békéscsabára is.