CENTAURI – Jégvágó
kötetbemutató
ÉLET A JÉGEN – zenés kötetbemutató és fotókiállítás az IF-ben
Időpont: 2014. február 11. 18 óra
Helyszín: az IF Jazz Cafe (1092 Budapest, Ráday utca 19.)
Centauri Jégvágó című regényéről Király Levente és Reményi József Tamás beszélget. A kötetbemutató után a szerző kiállításának megnyitója. Zongorán játszik: Bódás Zsuzsa
Trombitán: Fekete István
A rendezvény Facebook-eseménye
Centauri honlapja
Centauri: Jégvágó
Regény a tengeren és a valóságon túlról
Centauri, a „titokzatos író” nem az Államokban él, első regénye mégis egy hamisítatlan, modern amerikai nagyregény. Hátborzongató balesetek, merényletek, agyműtétek, kocsmázások, válságok, és szerelmi csalódások jelölik ki az ifjú Dan Coolbirth útját, hogy aztán a nálánál jóval idősebb Angelicával folytatott románcát egy kettős gyilkosság szakítsa meg. Ekkor elkezdődik a road movie, Dan Kaliforniából észak felé, Montanába menekül, ahol a vad szépségű és különös képességekkel megáldott indiánlány, Téa keresztezi az útját.
Szinte filmszerűen áll össze egy extravagáns, őrült, mégis sok szempontból fájóan átlagos család története, miközben számos jellegzetes és felejthetetlen figura bukkan föl, áttételesen pedig fontos szereplőkké lépnek elő olyan írók, mint Salinger vagy Melville, sőt fény derül arra is, hogy mi köti össze a famíliát Jack Londonnal. Dan, a maga kamaszos módján, durva kritikával illeti a világot, főként a szüleit – még az imádott nagyit is, aki lökött barátai segítségével igyekszik „tökös gyereket” faragni belőle -, ugyanakkor remek humora van. Azt viszont nehéz eldönteni: Dan útja a múltba visz, vagy egy olyan világba, ahol élő ember még nem járt.
A Jégvágóról mondták:
„A Jégvágó szavaival élve a magyar prózában „valami zsírúj történik” – ezt érezheti az olvasó, amikor kézbe veszi Centauri első regényét.” (Boldog Zoltán, Irodalmi Jelen)
„Beavató könyv Centauri Jégvágója, jobb, mint az érettségi vagy a diploma.” (Weiner Sennyey Tibor, Kultúrpart)
„Centaurinak külön polcon a helye.” (KönyvesBlog)
„Itt azonban valaki másképp szövögeti a fikció labirintusát, nagyon költőien és gördülékenyen. Az ironikus líraiság és a bűn kábító elegyének szaga átjárja a szöveg regisztereit.” (Kántor Zsolt, Népszabadság)
Részlet a regényből:
Faltam a klasszikusokat is, például az Otthon a szülőföldönt, és kedvelem is az ilyesmit, és a háborús könyveket és dekcsiket is, de nem kentek a falhoz. Nálam az üt, amikor olyan a könyv, hogy az ember a végén szeretné felhívni az írót. Ámbár ez nem gyakori. A Biblia olvasása után sem éreztem úgy, hogy imádkoznék. Sokak szerint a Biblia Isten kinyilatkoztatása – amiben megmondta a frankót –, vagyis Isten a Biblia szerzője, az evangélisták meg a szerkesztők. Az imával meg – legalábbis anyám szerint – R-beszélgetést kérsz Istennel. Apám olvasatában viszont az ima inkább olyan, mintha éjfél után kisurrannál a házból, és a legközelebbi fülkéből felhívnád a lelkisegély-szolgálatot. Nem az alkoholistákét, nem a drogosokét, hanem azt, amit az öngyilkosok hívnak, mielőtt a Golden Gate-re mennek.
Nem hiszem, hogy fogok valaha imádkozni.
Centauri – Jégvágó – Magvető 2013.