A reneszánsz művészek sokoldalúságával rendelkező egyiptomi festőművész, Farid Fadel festményeiből az Andrássy úti Párisi Galéria Művészeti Szalon és Aukciós Házban október 15-én, kedden nyílt kiállítás. Az egyiptomi és a magyar kultúrát bemutató és népszerűsítő tárlat címe „A Nílus találkozik a Dunával”. Farid Fadel festőművész alkotásait világos, letisztult szín- és formakezelés, konkrét ábrázolás, pozitív életszemlélet hatja át.
A Nílus találkozik a Dunával – Farid Fadel kiállítás megnyitója a Párisi Galéria Művészeti Szalon és Aukciós Házban 2013. október 15-én. – Fotó: Kovacsik Ágnes
Az egyiptomi és a magyar kultúra egymáshoz való közeledését elősegítő tárlatot Semjén Zsolt nyitotta meg. Magyarország miniszterelnök-helyettese nyitóbeszédében kiemelte, hogy Farid Fadel művészete egyetemes emberi; vállaltan van hazája, van kötődése a szülőföldhöz és vállaltan van kötődése Magyarországhoz. A köszöntőben elhangzott, hogy nagyon nagy jelentősége van annak, hogy a művész otthon van Egyiptomban, így otthon tud lenni Magyarországon is, mert aki sehol sincs otthon, az máshol sem tud otthon lenni. Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy köszönettel tartozunk Farid Fadelnek, mert bemutatja nekünk az autentikus, valódi Egyiptomot, és amikor bemutatják ezt a kiállítást Egyiptomban, akkor az ott élő emberek autentikus képet kapnak majd Magyarországról. Semjén Zsolt zárásként kifejezte nagyrabecsülését és jelképesen nagykövetté avatta Farid Fadel festőművészt, hiszen – amint mondta – ez a művészet Magyarország nagykövete Egyiptomban és Egyiptom nagykövete Magyarországon.
fenyszoro-kulturalis-alapitvany-karacsonyi-unnepi-fesztival-fovarosi-nagycirkusz-2013-december-10-foto-lakatos-csaba
Az egyiptomi festőművész letisztult és kifinomult művészete a portré, a csendélet és a tájkép köré rendeződik. Festményein olyan motívumokat örökít meg, amelyekhez a hétköznapi életben is kötődik. Észrevétlenül válnak alkotásainak központi elemévé az elkapott pillanatok; hegedülő magyar fiatalok, korsót tartó egyiptomi fiatal nő, sirályok játéka a tengerben, várakozó vitorlások. Úgy keveredik a hangszer a festményeibe, mint ahogy Fadel ujjai játszanak a hegedű húrjaival egy-egy koncertjén. Farid Fadel nem csak festőművész, de kiváló hegedű- és zongoraművész és nem utolsó sorban, szemspecialista. Ez utóbbi, a szem, a tekintet felértékelődik portréin. A tiszta, őszinte, nyílt és barátságos szempár nemcsak egyiptomi alakjainak kísérője, hanem a magyar emberekről készített festményeinek is jellegzetes eleme.
A Nílus találkozik a Dunával – Farid Fadel kiállítás megnyitója a Párisi Galéria Művészeti Szalon és Aukciós Házban 2013. október 15-én. – Fotó: Kovacsik Ágnes
Tájképeinek markáns motívumait hazája iránt érzett szenvedélyes szerelem ihleti. Ezekről a festményekről nem hiányozhatnak a pálmafák, a piramisok, a tradicionális egyiptomi ruhát viselő alakok. Ugyanakkor a magyar embereket ábrázoló festményein is szép és harmonikus női alakok jelennek meg, népviseletbe öltözött fiatal lányok – kalocsai mintás ruhában –, feltűzött hajjal, tipikus magyar vidéki hangulattal. A világszerte ismert művész kiállítása apropóján írott ajánlójában úgy fogalmaz, hogy a két folyó, a Nílus és a Duna, nem ábrázolt elemként van jelen képein, hanem a két kultúrát, az egyiptomit és a magyart, összekötő kapocsként. Farid Fadel szavait idézve: „Talán különböző élmény lehet lehajózni a Dunán és lehajózni a Níluson, de számomra egy dolog mindenképpen közös bennük: a kultúra és a történelem szelének friss fuvallata. Egy nílusi hajóút áhítattal és a vízen tükröződő hatalmas templomok, a táncoló pálmafák és vályogházas falucskák mögött játszó színpompás naplementék emlékével tölti el az utazót. Ezzel szemben a Duna fenséges katedrálisok és árkádiai várkastélyok képét tárja fel a szélesen hömpölygő folyó kanyarulataiban. Valójában a kiállítás nem a két folyó, hanem a két kultúra találkozásáról szól, amelyet a folyók tápláltak.”
A Nílus találkozik a Dunával – Farid Fadel kiállítás megnyitója a Párisi Galéria Művészeti Szalon és Aukciós Házban 2013. október 15-én. – Fotó: Kovacsik Ágnes
A tárlat alkotásai, a magyar liliomokkal szegélyezett tavak romantikája, a lila íriszek csokra és az olykor titokzatos mosolyú portrék arról tanúskodnak, hogy van némi báj és kedvesség abban, ahogyan a külföldiek látnak bennünket és ezért valóban köszönettel tartozunk nekik.
Kovacsik Ágnes írása
A kiállítás 2013. november 20-ig tekinthető meg a Párisi Galéria és Művészeti Szalonban (1067 Budapest, Andrássy út 39.).