Itthon kevésbé ismert, külföldön sikeres magyar táncos-koreográfusok előadásait láthatja a közönség a fővárosi Trafóban: pénteken és szombaton Salamon Eszter Mesék a testtelenségről, október 18-19-én Nagy József Hollók című darabját tűzik műsorra.
A Berlinben élő Salamon Eszter előadásai, így a Mesék a testtelenségről is az előadóművészet határait feszegetik – olvasható a Trafó – Kortárs Művészetek Háza MTI-hez eljuttatott közleményében.
A nemzetközi hírű magyar koreográfus – akinek És akkor (And Then) című darabját 2011-ben láthatta a közönség a Trafóban – ezúttal arra kíváncsi, milyen lenne egy test nélküli világ. A bizonytalan jövőbe tett utazás során egy érzékelésből szőtt, összetett világ épül fel: testetlen történetek, hangokból, vetítésből, zenéből kikeverve – írják a kommünikében.
Salamon Eszter saját bevallása szerint azért mozdult el a tánc felől a narráció irányába, hogy a néma test helyett a történetek beszélhessenek. A mesék a testtelenségről történetei azokról a dolgokról szólnak, amelyekről mostanában nem illik beszélni: az öregedésről, a betegségről, a test romlásáról, a halálról. Mindarról, amiről nem szeretünk beszélni.
Nagy József a Trafó igazgatójaként először lép fel az intézményben. „Tudatos döntés volt részemről, hogy igazgatóságom első évében nem léptem fel az általam vezetett intézményben, inkább meglévő külföldi kapcsolataim segítségével próbáltam meg még jobban beágyazni a Trafót a külföldi kortárs művészeti világba, illetve a magyar művészek nemzetközi mobilitását igyekeztem segíteni” – idézik a közleményben a művészt.
Nagy József a nyolcvanas évek végén költözött ki Franciaországba és a Trafó igazgatójává történt kinevezéséig jobbára ott élt és alkotott. A Franciaországban Josef Nadj-ként ismertté vált táncos-koreográfus szinte az egész világot bejárta már társulatával.
Míg Salamon Eszter a tánc felől a történetmesélés irányába, Nagy József a képzőművészet felé mozdult el munkáival az utóbbi években. A Hollók című előadás alapötlete egy japán turné alkalmával fogant meg a művészben, amikor egy épület tetején gyakorolt. Tőle nem messze egy holló szállt le a szomszédos háztetőre, és a táncos árnyéka a madáréra vetült. Ez a kép adta a kiinduló ötletet számára.
Az előadásban a Nagy József erőteljes mozdulatokkal idézi meg a holló alakját, miközben a vásznon festékkel rögzíti mozdulatait. A madár mozgását idéző táncot Szelevényi Ákos élő dzsesszzenéje kíséri.
Mindkét előadás a Café Budapest Kortárs Művészeti Fesztivállal közös program.