Aba-Novák Vilmos festő, grafikus három monumentális alkotását és városházi falfestményének eredeti terveit tekinthetik meg az érdeklődők pénteken Székesfehérváron a Szent István Emlékév keretében.
Az emléknap apropóját az adta, hogy egy magánember egy kiállítás erejéig felajánlotta Aba-Novák Vilmos a városházára tervezett, és halála miatt be nem fejezett falfestményének terveit – mondta Izinger Katalin, a Szent István Király Múzeum művészettörténésze az MTI-nek.
Kiemelte, hogy tudomása szerint ezeket a dokumentumokat még sohasem láthatta a nagyközönség. A tárlat péntektől három héten keresztül tekinthető meg a városházán.
A szervezők fontosnak tartják, hogy az emberek figyelmét felhívják nemcsak a városházi seccóra, hanem a városban található másik két Aba-Novák-alkotásra is. Ezért az emléknapon mintegy kétórás történelmi séta keretében előbb a Csók István Képtárban Izinger Katalin művészettörténész mutatja be a Magyar-francia történelmi kapcsolatok című pannót, majd a Nemzeti Emlékhelyen a Szent Korona történetét és a Szent Jobb legendáját ábrázoló Aba-Novák-seccóról Gärtner Petra művészettörténész beszél. A történelmi séta a városházán ér véget, ahol az 1938-as ünnepi év eseményeit ábrázoló falfestményről és az eredeti tervekről Bizzer István művészettörténész tart szakmai bemutatót.
A pénteki program a Csók István Képtárban zárul, ahol ünnepi hangversenyt rendeznek Kodály Zoltán és az 1938-ban alakult Városi Dalegylet emlékére. Az eseményen fellép a Kodály Zoltán Iskola Bárdos Lajos Gyermekkara, a Teleki Blanka Gimnázium Fiú- és Vegyeskara, az Alba Regia Vegyeskar, valamint a Primavera Vegyeskar.
A szervezők szombaton Aba-Novák-sétákkal folytatják a programsorozatot: a 10, 14 és 16 órakor a Csók István Képtártól induló csoportok idegenvezetők kíséretében tekinthetik meg a festő műveit.
Aba-Novák Vilmos 1894-ben született Budapesten. 1922-ben nyílt meg első önálló kiállítása rajzaiból és rézkarcaiból az Ernst Múzeumban. Festményeit először 1924-ben szintén az Ernst Múzeumban mutatta be. 1929-től 1931-ig a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt, folyamatosan részt vett a Velencei Biennálékon. 1931-től több egyházi és állami megbízású monumentális feladatot kapott, többek között a szegedi Hősök kapuja boltozatát és a székesfehérvári Szent István-mauzóleum falképeit is ekkor festette. 1937-ben a párizsi világkiállítás magyar pavilonjának Magyar-francia kapcsolatok című monumentális pannóit készítette el. 1941-ben hunyt el Budapesten.
Forrás: MTI