Korniss Péter Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas fotóművész kapta idén a Kölcsey-emlékplakettet; a Kölcsey Társaság által alapított elismerést a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepségen adták át a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szatmárcsekén vasárnap.
A Melocco Miklós szobrászművész által készített plakettet Jánosi Zoltántól, a Kölcsey Társaság elnökétől vehette át a fotóművész a község református templomában megtartott ünnepségen.
Korniss Péter pályafutása során 1961-től több évtizedig a Nők Lapja fotóriportere és képszerkesztője volt, képei a Nők Lapján kívül a National Geographic, a GEO Magazine, a Time és a Forbes magazinokban is megjelentek. Fotóriporteri tevékenységén túl több fotográfiával kapcsolatos televíziós műsort készített. Első magyarországi kiállítása 1974-ben nyílt a budapesti Műcsarnokban.
A zömmel fekete-fehér technikával készített fotográfiáin főként az eltűnőben lévő erdélyi és magyarországi paraszti életmódot ábrázolta dokumentarista stílusban. Foglalkozott a vidékről Budapestre utazó és ott dolgozó vendégmunkások életével; az ebben az időszakban készült fényképeit A vendégmunkás (1988) című albumában adta ki.
A fotóművész számos szakmai szervezetben tevékenykedik: 1966-ban lett a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja, 1977 és 1980 között az egyik legjelentősebb sajtófotó-kiállítás, a World Press Photo zsűrijének volt tagja, majd 1983-tól ennek nemzetközi tanácsadó testülete hívta meg tagjai sorába.
Korniss Péter lett az első fotóművész, akit 1999-ben Kossuth-díjjal tüntettek ki. A fotóművész negyvenéves fotográfusi pályafutását összefoglaló Kötődés című albuma 2008-ban jelent meg.
Az embert a fotográfia segítségével lehet a leghitelesebben bemutatni. Nagyjaink – így Kossuth, Bartók, Petőfi, vagy Ady – fényképekről megismert arcai itt élnek bennünk – fogalmazott ünnepi beszédében Korniss Péter.
A fotóművész hozzátette: a fotográfia nemcsak portrékat őriz, hanem azt a világot is, ami körülveszi az embert, „azt a kultúrát, amiben él.”
Az 1995-ben alapított Kölcsey-emlékplakettet a magyar művésztársadalom azon képviselői kaphatják meg, akik életművükkel nagyban hozzájárultak a hazai és az egyetemes kultúra gazdagításához. Tavaly Sebestyén Márta népdalénekes vehette át az elismerést; az eddigi díjazottak között volt például Görömbei András irodalomtörténész-esszéíró, Jankovics Marcell filmrendező, Szabó Dénes karnagy, Szilágyi István író, Nagy Gáspár költő Makovecz Imre építész és Csoóri Sándor költő is.
A szatmárcsekei templomban több százan emlékeztek arra, hogy a kéziratok tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 190 évvel ezelőtt, 1823. január 22-én fejezte be Szatmárcsekén a Himnuszt. Az ünnepség keretében megtartott istentiszteleten igét hirdetett Bosák Nándor római katolikus püspök, aki szentbeszédében elmondta: amikor a kultúrát, a hagyományokat és annak jövőformáló hatását vizsgáljuk, akkor könnyen meg lehet találni a kapcsolatot a keresztények egységért való imádsága és az ember konkrét céljai és feladatai között.
A kultúra napján emlékezünk nemzetünk kultúrájára, amely a múltunkban, életünkben, nyelvünkben, irodalmunkban és művészetünkben, mindennapi életünk szenvedéseiben, küzdelmeiben ölt testet. Ebből a helyzetből keressük, és erre a helyzetre keressük az útmutatást – tette hozzá a katolikus püspök.
Bölcskei Gusztáv református püspök igehirdetésében a kultúra egyetemességéről beszélt. A kultúra az az egyetemes emberi megbízatás és feladat, amit az ember a teremtés története szerint parancsba kapott Istentől – emelte ki az egyházi vezető.
A templomi szertartás után az ünnepség résztvevői a helyi református temetőbe vonultak át, ahol megkoszorúzták Kölcsey Ferenc síremlékét.
MTI fotó: Balázs Attila Forrás: MTI