Szeretnivaló tökéletlenek

Szerző: Vass Edit

Emlékezetünk alapvetően csalóka, ám igazi jelentőségét akkor tudjuk értékelni, ha problémák lépnek fel a működésével kapcsolatban. A memóriazavar ugyanakkor lehet néha áldásos, hiszen minden nap tiszta lappal indul. David Lindsay-Abaire: Tökéletlenek (Fuddy Meers) című előadásának gyújtópontjában egy amnéziás nő áll, Claire, aki reggelre elfelejti, hogy mi történt vele korábban, még a saját fia is idegen számára. Az amerikai szerző nagy sikerű fekete komédiáját Szikszai Rémusz vitte színpadra a Centrál Színházban parádés szereposztással.

David Lindsay-Abaire keserédes vígjátékában nem Claire (Pokorny Lia) az egyetlen neurotikus karakter, minden szereplőnek megvan a maga baja. A fia (Rada Bálint) bukdácsol a suliban és drogozik, férjének (Schmied Zoltán) túláradó kedvessége is gyanúra ad okot, ám a történet ott kezd el csak igazán érdekes lenni, amikor egy sánta, beszédhibás férfi (Rudolf Péter) lép színre, aki azt állítja, hogy mindent tud Claireről, és megszökteti. A szerző a véletlenek, a félreértések, valamint az egybeesések összjátékára építette fel az egész cselekményt, ahol apránként mindenkiről kiderül, hogy senki nem az, amilyennek mutatni szeretné magát. Hogy mire fel ez a nagy színjáték? Mert rossz emlékek híján az amnéziával minden reggel megszületik az újrakezdés lehetősége, a tanulás és a felejtés végtelen körforgásában Claire a remény, hogy bármit elölről lehet kezdeni, ez pedig egyúttal örökké megújuló energiaforrást is jelent a szereplőknek.

A jellem- illetve a helyzetkomikumokból fakadó nevetés közben persze a néző azt is látja, hogy milyen nyomorúságosak David Lindsay-Abaire figurái, tökéletlenségük többé vagy kevésbé kilóg kedvességük álcája alól. A szélütés miatt afáziában (beszédzavarban) szenvedő Gertiet, Claire anyját, Nagy-Kálózy Eszter utánozhatatlan alakításában, a mindenre elszánt Heidit, Botos Éva szédületesen energikus megformálásával vagy Milet szerepében Vári-Kovács Pétert és Csupi nevű bábfiguráját látva az egyik szemünk sír, a másik meg nevet. Ráadásul ezek a karakterek kivétel nélkül annyira tökéletlenek, hogy még ítélkezni is elfelejtünk, a történet szerencsés alakulása folytán pedig korábban elkövetett bűneik sokat veszítenek jelentőségükből.

A manhattani Off-Broadwayon sokszor játszott fekete komédia fergeteges ritmusban dübörög a Centrál Színház kisszínpadán, egy unalmas perce sincs! A fordulatos cselekmény, a jól felépített és magával ragadó színészi alakítások maximálisan lekötik a nézők figyelmét. Az egész előadás annyira szuggesztív, hogy mikor véget ér az alkotóknak méltán kijáró taps, az ember szinte kedvetlenül áll fel a székéről, és lép vissza saját kis tökéletlen világába.

David-Lindsay Abaire: Tökéletlenek – Centrál Színház

Fordította: Upor László
Rendező: Szikszai Rémusz

Szereplők:
Pokorny Lia – Claire
Rudolf Péter – Sánta férfi
Schmied Zoltán – Richard
Nagy-Kálózy Eszter – Gertie
Botos Éva – Heidi
Rada Bálint – Kenny
Vári-Kovács Péter – Millet

Díszlettervező: Bagossy Levente
Jelmeztervező: Kiss Julcsi
Szcenikus: Barkovics Zoltán
Súgó: Kántor Nóra
Ügyelő: Csoba Adrienn
Rendezőasszisztens: Kántor Nóra