Erkel-Feszt – november 7-10.
November 7-ét először említi a hazai kulturális élet a Magyar Opera Napjaként. Az Erkel Színház e napon, névadója születésének évfordulóján tárja ki kapuit a közönség előtt teljes pompájában. A jövőben, a hazai operajátszás történetében három jelentős ünnepet: Erkel Ferenc születésének évfordulóját, az Erkel Színház újranyitásának napját és a Magyar Opera Napját jelöli a dátum.
Erkel Feszt sajtótájékoztató – 2013. október 31.
Közép-Európa legnagyobb befogadóképességű, 2007 óta bezárt színházát az Erkel-Feszt nyitja. A négynapos ünnep november 7-én veszi kezdetét, a nyitónapon délutántól éjjelig várják a közönséget. Az Erkel Színház történetében először szabadtéri előadás is helyet kap a műsorfolyamban: a büfében és az aulában zajló zenés felolvasószínház, könyvbemutató, kiállítás megnyitó előtt a színház bal oldalán kialakított külső színpadon a Classic Club Singers élő koncertjére nemcsak a jegyvásárló közönséget várják – a program ingyenes.
Az esti gálaműsor első felében Erkel operáinak legszebb áriái, majd további magyar operaszerzők műveinek részletei csendülnek fel a hazai operajátszás csillagainak tolmácsolásában, színpadra lép többek közt Bretz Gábor, Kálmándi Mihály és Szegedi Csaba. A gálaest Erkel Ferenc eredeti Himnuszával indul, Somogyváry Ákos, az Erkel Társaság elnökének vezényletével, majd még ugyanebben a műsorblokkban unikális műsorszámként Erkel ritkán játszott Magyar Cantate című műve csendül fel. Ugyancsak a 7-ei nyitóesten mutatják be M. Tóth Géza Az Operajátszás története című félórás filmjét, amelyet közel kétszáz közreműködő és filmkészítő hozott létre. A film az operatörténeti ismereteken túl bemutatja az Operaház mai arcait, zenekarát, kórusát, az épületet és azokat, akik működtetik, ide értve a tervezőművészeket és a műszakot, de ízelítőt ad abból is, milyen vendéglátás fogadja a közönséget, és milyen tradicionális protokoll jár a magas rangú díszvendégeknek.
Végül, de nem utolsó sorban: bemutatkozik a megújult Erkel Színház, ahol operaénekesek, zenekari művészek és a közönség találkozik egymással. A klipek egy-egy huszonegyedik századi szituációt jelenítenek meg – flash mob, modellfotózás, diáktüntetés mellett egészen hétköznapi, színházi történések is láthatók -, miközben az operatörténet leghíresebb zenei részletei hangzanak fel. A nagyszabású nyitó-rendezvénysorozat másnapján Ákos Karcolatok című koncertjével indul a könnyűzenei események sorozata, amelyek alkalmával az Erkel – befogadó színházként – a könnyedebb műfajok jeles képviselőinek adja át a színpadot.
A zárónap, november 10-ei, Árnyalatok című táncestje előtt, november 9-én különleges bemutatót tartanak, a kettős premieren Bretz Gábor egy estén énekli el A kékszakállú herceg vára és a Mario és a varázsló főszerepét. Mindkét művet Galambos Péter rendezi, aki, mint a díszlet megalkotója is egyben, a vizualitás segítségével is kapcsolatot teremt Vajda János és Bartók művei között. Az egyedi párosítás a hónapban még öt alkalommal látható a megújult Erkel Színház, a közösségi opera színpadán. Mindkét darab dirigense: Héja Domonkos.
November 7-ére teljesen megújul a 2007 óta bezárt színház, amelyet a Zoboki-Demeter Építésziroda (vezető tervezők: Silvester Csaba, Turi Zoltán és Zoboki Gábor) építészeti programja alapján a Laki Zrt. kivitelezett. A tervezők elve az volt, hogy a felújítás az operajátszás működési feltételeinek javítására koncentráljon. Az átalakítások jelentős része a színfalak mögött történt, megújultak és növekedtek a szólista és csoportos öltözők, a szociális terek.
Classic Club Singers
Nagyszabású technológiai korszerűsítés történt a színpad műszaki berendezésében. Az épület gépészeti (víz, csatorna, fűtés, szellőzés) rendszereinek számottevő része megújulhatott. A közönség egy új arculatú auditóriumba léphet be, melynek építése során az építészek arra törekedtek, hogy a rendkívül jó akusztikai adottságok ne változzanak. Lényeges komfortnövelő tényező lesz, hogy a nézőtér korszerű szellőzőrendszert kapott. A széksorok kényelmesebb kialakításával a nézőszám 1935-ről 1819-re csökkent, a színház azonban így is megtartotta a legtöbb nézőt befogadó hazai színházépület rangját.
A nyitó eseménysorozat vendégei láthatják először a teljesen megújult közönségforgalmi épületrészeket, köztük az előcsarnok üvegfalakkal osztott tereit. A lezárt és fedett lépcsősort eredményező belsőépítészeti megoldással a fogadótér jelentősen megnövekedett, kétszer 60-60 négyzetméternyi területet foglalhat el az előadásokra érkező közönség – szűk előcsarnok helyett olyan közösségi teret élvezve, amely a társművészeteknek is helyet ad.
Szintén az Erkel-Fesztre érkezők lesznek az elsők, akik megpillanthatják az aula harlekin-mintás mennyezetfestését – amely színeivel és mintázatával a régit és az újat, a tradíciót és a modernitást kapcsolja össze. A fiatal generációkat azonban nemcsak a sajátos atmoszféra szólítja meg – a megújulásba tevékenyen vonják be az egyetemi korosztályt: a homlokzat grafikai megoldására, festésére, színezésére hamarosan hallgatói ötletpályázatot ír ki az Opera.
Forrás: Magyar Állami Operaház
