2024. április 20-án a világhírű gótikus szoborlelet feltárásának 50. évfordulója alkalmából nagyszabású, egész napos programkavalkáddal készültünk, többek között tematikus tárlatvezetésekkel, exkluzív pincelátogatással, különleges játékokkal és színházi előadással.
A gótikus szobrok feltárásának rövid története
1974-ben a királyi palota előtti polgárházak egyik betömött pincéjéből került napvilágra az a több mint hatvan összeállítható szobortorzóból és több ezer kisebb-nagyobb töredékből álló gótikus szoborlelet, amely alapvetően kitágította ismereteinket Zsigmond király korának udvari művészetéről. Az egyházi és világi témákat egyaránt ábrázoló, részben festett szobrok Európa különböző régióiból érkezett elsőrangú mesterek alkotásai, amelyek a szobrászműhely felbomlása után több esetben még félkészen földbe kerültek máig tisztázatlan körülmények között.
A budai szobrok rendkívüli művészi értékűek, mestereik nem egyszerűen másolták a kor szokásos ábrázolási formáit, hanem éppen ők alakítottak ki új megoldásokat. Művészetük eredetét a francia királyi udvar szobrászai által a 14. század végén kialakított stílusban találhatjuk meg. Luxemburgi Zsigmond király (1387–1437), a budai középkori királyi palota egyik legnagyobb építtetője a korszak európai királyi rezidenciáival vetekedő épületegyüttest hozott létre az 1400-as évek első negyedében. Az általa emelt impozáns épületek méltó keretet nyújthattak a szobrok számára.
Fókuszban a középkor – tematikus tárlatvezetések
A neves évforduló alkalmával Takács Ágoston régész kalauzolja végig az érdeklődőket a gótikus szoboregyüttest bemutató állandó kiállításon, ahol a leletegyüttes ismertetése, a háttérinformációk és érdekességek felvázolása mellett szó esik az ásatás kulisszatitkairól és nem mindennapi körülményeiről is. A már feltárásukkor nemzetközi szenzációnak számító kincsek – a megtalálásuk félévszázados fordulójának tiszteletére – most egy megújult kiállításon láthatók.
A leletegyüttes mellett azonban a szobrok készítésének a korszakát is megismerhetik az érdeklődők. Így például a középkori gasztronómia kap főszerepet a Nádméz és tikmony című tárlatvezetésen. Milyen ételeket szolgáltak fel a királyi palotában, mi került a budai polgárok asztalára a hétköznapokon és ünnepekkor? Mit és hogyan főztek, mivel fűszereztek, milyen volt a „magyaros konyha” a 15–16. században? Mi a legkorábbi magyar recept? Ezekre a kérdésekre kaphatunk választ, miközben áttekintjük a középkori főzési és étkezési szokásokat, a társadalom különböző rétegei által fogyasztott ételeket, a korabeli fűszereket (és eláruljuk, hogy mi a „nádméz és a tikmony”).
A szoborlelet termében egy másik szenzációs régészeti lelet is található. 1999-ben, egy sziklába vájt kútból, 10 m mélyről, egy összegyúrt sárgombóc került elő, amelyből a restaurátorok keze alatt felismerhető textil-darabok kezdtek kibontakozni. A szakértők végül megállapították, hogy ezek a darabok, az ún. magyar-Anjou címeres selyemkárpit összeillő részei. A Zsigmond király idejében földbe került kárpit a középkori magyar történelem egyik legbecsesebb emléke. Az érdeklődők ezúttal az ősszel megújult kiállításban az izgalmas lelet mellett további múltat idéző és napjainkig sok kérdést felvető tárgyat (pl. középkori cipőket) láthatnak, valamint betekintést nyerhetnek az ásatás kulisszatitkaiba is B. Nyékhelyi Dorottya, a feltárást vezető régész segítségével.
Liliom, holló, félhold című tárlatvezetés során a Vármúzeum alsó szintjén található középkori királyi palota történetét és helyreállított tereit ismerhetjük meg. A II. világháború pusztítását követően az 1950-es években indult meg a korábban nem látható középkori palotarészek régészeti feltárása. Az ekkor napvilágra került helyiségek (pl. Gótikus terem, Kápolna, Tárnokház), várfalak és kertek a helyreállítást követően méltó helyet adnak az egykori királyi palota történetét, épületét, és az ásatásokon talált tárgyakat bemutató kiállításnak. A palota történetéhez szorosan kapcsolódnak az uralkodócsaládokat reprezentáló címeres emlékek, a Mátyás király korát felidéző reneszánsz kőfaragványok, cserépkályha-rekonstrukciók, használati tárgyak, edények. A királyi udvar életébe nyerhetünk bepillantást a Corvina-könyvtárat bemutató kiállításrészen, valamint belehallgathatunk az udvar szórakoztató zenéjébe. A Királypincében megismerhetjük a korabeli higiéniás szokásokat, egy kőfaragóműhely és az őrség pihenőszobája pedig a mindennapok világát idézik fel. A tárlatvezetés során a látogató 3D-animációs filmek, lapozható corvina-másolat és érintőképernyős játékok segítségével repülhet vissza a középkori palota világába.
Exkluzív pincelátogatás
Közel két évtizede zárva tartó középkori sírkőkiállításba nyerhetnek betekintést az érdeklődők, és részt vesznek Takács Ágoston régész tárlatvezetésén. Hová temetkeztek a középkorban a budai polgárok? Melyik kolostort szerették jobban az olasz kereskedők? Milyen sírköveket készítettek a középkori Budán? Mikori a legkorábbi ismert sírkő Budáról? Ezekre és még sok más további kérdésre is választ kaphatnak a látogatók a Palota úgynevezett dongaboltozatos pincéjében, amely ezen a napon egyetlen alkalomra megnyílik előttük.
Szoborhistóriák – színházi előadásban elevenednek meg a gótikus szobrok ikonikus darabjai
Mi lehetett az apostol félbehagyott mondata? Hogyan folytatná mozdulatát a fegyverhordozó? Miről mesélhetnek nekünk 600 év távlatából? A rendhagyó vezetésen életre kelnek a múzeum szenzációs gótikus szobrai korabeli élőzenével, előadóművészettel, középkori vásári színjátékkal, miközben megismerjük a leletegyüttes és a korszak történetét. Az alkotásokat Egyed Brigitta színész és bohóc szólítja meg, hol gúnyolódik rajtuk, hol viccet csinál belőlük, esetenként mély beszélgetésbe is elegyedik velük. A műfaj meghatározhatatlan, egy több művészeti ágat magába foglaló fúzió.
Játékok valamennyi korosztálynak
Az egész napos programsorozatból nem maradhat ki a játék sem, amely kicsiknek és nagyoknak egyaránt szórakoztató időtöltést kínál. Például fejleszthetjük logikai készségünket a gótikus keresztboltozat és rózsaablak kirakó játék segítségével. Vagy éppen régészként kutathatjuk fel a gótikus „leletet”! Emellett pedig találkozhatunk Gondos Gáborral is (gondosdesign), aki elhozza nekünk az általa készített fából készült kirakóit, hogy egész nap próbálgassuk, összeillesztgessük az összetartozó színes elemeket, és közben beszélgessünk, tanuljunk a díszítőelemekről, építészetről.
Időpont: 2024. április 20., szombat 11:00–18:00
Részletes program, jegyinformáció és további hasznos tudnivalók: www.varmuzeum.hu/gotikus-nap
Forrás: BTM