Szerző, fotók: Tóth Judit Nikoletta
A Capa Közpon, I. emeleti kiállítóterében 2024. április 12. – 2024. június 2. között látogatható Bánkuti András rendezésében a 42. Magyar Sajtófotó Kiállítás. A tárlat a Budapest FotóFesztivál részeként illeszkedik egy nagyobb rendezvénysorozathoz és érdekessége az is, hogy vele párhuzamosan megtekinthetőek a Központ állandó kiállításai, így a névadó Robert Capa életművéből ízelítőt adó is.
A Magyar Sajtófotó Kiállítás megálmodója Szalay Zoltán (1935-2017) Táncsics Mihály-díjas és Joseph Pulitzer-emlékdíjas fotóriporter. Az évtizedek óta rangos fotóművészeti esemény ebben az évben is nagyon népszerű. Nem csupán a pályázatra benyújtott művészek alkotásainak számosságában (250 fotográfus, 2470 pályamű, 6810 alkotás) de a megnyitón és a díjátadón megjelent érdeklődők számában is.
A zsűri tagjainak összeállítása garantálta a minőséget. Szlukovényi Tamás (elnök), a Toronto/London székhelyű Archive of Modern Conflict kurátora, a Reuters volt globális fotó főszerkesztője; Stephane Arnaud az AFP francia hírügynökség fotó főszerkesztője; Adrian Evans, a Panos Pictures (London, Nagy-Britannia) igazgatója; Bócsi Krisztián, a Bloomberg News fotóriportere; Szabó Bernadett, a Reuters fotóriportereként hozták meg a döntést a legjobb alkotásokról.
A díjazottak alkotásait (https://sajto-foto.hu/news/article/23) nem csupán a kiállítótérben lehet megtekinteni, de a pályázat anyagából készült a 42. Magyar Sajtófotó Kiállítás. Az év fotói 2023 című évkönyvben is megtalálhatóak.
Jómagam sajtófotókhoz történő kapcsolódása a Magyar Sajtófotó Kiállítás korát meghaladó. Édesapám (Tóth István 1937-1987) sportriporteri hivatása gyermekkorom meghatározó élménye lett. Rengeteg fotóriportert láttam már-már emberfeletti tevékenységük közepette, az 1970-es évekre jellemző legmagasabb szintű technikai felkészültséggel ellátott kamerákkal dolgozni a focipályákon és az atlétikai termekben. Aztán saját szenvedélyem, a kulturális újságírás közben találkoztam, ismerkedtem meg kollégákkal. Színházi fotós próbákon bámulatba ejtett, ahogyan sok esetben a gravitáció törvényeit is felülírva lógnak, másznak, közelednek egy-egy tökéletes pillanat megörökítése érdekében. Az objektívek lágy, sokszólamú kattogása is felejthetetlenül belém kódolódott a mindennel összetéveszthetetlen zümmögésként.
A sajtófotós munkája elválaszthatatlan, kifejező része lett életemnek akkor is, amikor egy szegregátumokban dolgozó fotóriporter kollégám arról a törékeny bizalomépítésről mesélt nekem, amely megelőzi a fényképezőgépének elővételét. Nem muszáj azonban ilyen tapasztalatokkal, élményekkel érkezni a kiállítótérbe ahhoz, hogy élvezni tudjuk a színes, szöveges részekkel megerősített, tablókon kiemelt sajtófotó anyagok mondanivalóját. Azok mindegyike értékes, aktuális alkotás. Közös bennük, hogy a minket körülvevő és bennünk zajló folyamatok, egyéni sorsformáló történetek vonatkozásában is úgy aktuális, hogy időtálló. A műfaj a vizuális kultúra legemberibb formája. Pillanatnyi, sok esetben elemi szép még akkor is, ha fájdalmas pillanatokat örökít meg. Ezért kihagyhatatlan élmény 2024. tavaszán a Nagymező utcában.
https://capacenter.hu/kiallitasok/42-magyar-sajtofoto-kiallitas/
(A fotók a díjátadóval egy időben, az emeleti kiállítótérben készültek.)
