Tabán-blues után Tabán-sztorik a Jókai Anna Szalonban

A magyar kultúra napja tiszteletére mutatta be Tabán-blues című dalát és előadását a Talány Akusztik a Krisztinavárosban, a MáraiKult színháztermében. A következő állomás: a Jókai Anna Szalon.

Tabán – Az ablak

A nívódíjas együttest 2016-ban a Talány-dalokat jegyző szerzőpáros, Szabó Zoltán Attila, író, A Tabán a világ közepe című kötet szerzője, aki költőként és dokumentumfilm-rendezőként (A koronatanú, A pincétől a padlásig – időutazás a szegedi Igazságügyi Palotában) is ismert, és Zöld Csaba, a József Attila Színház Jászai-díjas színművésze alapította. Az „irodalmi zenekarhoz” ezúttal csatlakozott a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola gyermekkórusa, Brebovszky Klára vezetésével.

„A Tabán-blues a budapesti városrész múltját, jelenét, kultúrtörténetét is bemutatja, felvillantja. Egyfajta zenés eszencia – csipet Krúdy-hangulattal. A blues, mint műfaj pedig természetes választás volt a részünkről, hiszen a Tabánt a legendás május elsejei koncertek és az egykori Bem Rockpart (ahol ugye a KEX, a Mini, a R.A.B.B., Tátrai Tibor és Babos Gyula is játszott) bulijai miatt is sokan úgy tartják számon, mint a honi bluesmuzsika bölcsőjét” – összegez Szabó Zoltán Attila, az előadás művészeti vezetője.

A Talány Akusztik évek óta pedagógiai programoknak is részese. Korábban több dalt rögzítettek a Váci Utcai Ének-zenei Általános iskola gyermekkórusával; felléptek tanévnyitókon, rendszeresen tartanak zenés irodalomtörténeti, helytörténeti kurzusokat. A Tabán-bluest, és néhány másik Talány-slágert a Magyar Alapfokú Művészetpedagógiai Értéktár címmel kitüntetett Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola gyermekkórusával közösen adták elő, mintegy „hangot adva” Kodály megállapításának: „sokszor egyetlen élmény egész életére megnyitja a fiatal lelket a zenének!

A Talány Akusztik és a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola csodálatos gyermekkara

A Talány Akusztik műsoraiban egyfajta zenés irodalmi tükörben láttatja a nagyvilágot és a mai Magyarországot, Budapestet. A magyar kultúra napján debütált koncertszínházi programjukon a publikum az Ady Endre hallhatatlan soraiból újra „kirakott”, így önálló, 21. századi értelmet nyert Ady-puzzle-t is élvezhette, de a zenekar névválasztását befolyásoló Talány című opus, vagy a slágerré lett Földvár aranya ugyancsak elhangzott. (Az utóbbi kettő kóruskísérettel.) Az együttes tagjai: Burján Orsi, Kristó Zsófi, Gáspár Gyula, Németh-Szabó Tamás, Szántó Sándor, Zöld Csaba.

Szabó Zoltán Attila, művészeti vezető, aki Schwalm Zoltán néven írja verseit, egyúttal házigazdája a Jókai Anna Szalonban a Tabán-sztorik elnevezésű zenés, irodalmi, helytörténeti előadásoknak is. Legközelebb (2023. február 23-án, 18 órától) a „tabáni” szalonban Herczku Ági, Liszt-díjas népdalénekes, Nikola Parov, a hajdani Zsarátnok, a Barbaro, és a Nikola Parov Balkan Syndicate muzsikusa, valamint Dr. Farbaky Péter, művészettörténész, a BTM Kiscelli Múzeum főmuzeológusa, a Budai királyi palota történetének, építészeti emlékeinek kutatója, és Filip Tamás, költő vendégeskedik. A kávéházakat idéző beszélgetés mellett a Tabánt és a Balkán világát megidéző muzsika szintén része lesz a gazdag programnak.

Herczku Ági és Pál István Szalonna 2013-ban a Nyugat Itthon és a Magyar Állami Népi Együttes előadásán. Fotó: Újnyugat Irodalmi Kör

További információk a Jókai Anna Szalon Facebook-oldalán:

Tabán sztorik | Facebook

Forrás: MTI, V.Á.

,