Az idén 60 éves, neves magyar zenekar ünnepi sorozatának hangversenyei a február-május közötti időszakban a fővárosi zenei élet kiemelkedő eseményei közé tartoznak, hiszen amellett, hogy remek szólistákat hívtak meg, műsoruk is sok szempontból különlegesnek ígérkezik.
Az LFKZ60-koncertek első eseménye nemcsak a világhírű vendégművész személye miatt kerülhet a kihagyhatatlan hangversenyek listájára, hanem a vonóshangszerek közül manapság ritkán szólószerepbe kerülő mélyhegedű miatt is. A zeneszerető nagyközönség számára talán nem is érzékelhető, de a muzsikus társadalmon belül a hangszercsoportok zenészei külön-külön, összetartó szakmai frakciót képeznek. Híresen erős a fuvolások csapata, de a második helyre mindenképp a brácsások tehetők, akik nagy örömmel fogadták Amihai Grosz budapesti fellépésének hírét, hiszen a hangszer egyik legkiválóbb mesteréről van szó. Az izraeli művész zeneiskolásként hegedűn kezdett tanulni, 11 éves korában váltott mélyhegedűre. Népszerűségét a remek Jerusalem Quartet tagjaként alapozta meg, majd nagyívű pályája 2010-től a Berlini Filharmonikusok kiemelt, vezetőbrácsásaként folytatódott. Anyazenekarával a világ minden táján fellép, és szólistaként gyakori vendége más kiemelkedő együtteseknek is. Budapestre például Tokióból, az NHK Zenekarral közös szereplése után pár nappal érkezik, ahol Bartók Brácsaversenyét játssza. Első szólólemeze két éve jelent meg, a másodikra most készül, épp ezzel a 20. századi magyar remekművel.
Február 4-én a Zeneakadémiára szintén múlt századi, de a bartóki stílustól különböző, neoklasszikus versenyművel érkezik, a cseh zeneszerző, Bohuslav Martinu Rapszódia-concertóját a kibővült Liszt Ferenc Kamarazenekarral adja elő. A versenymű előtt a jubiláló kamaraegyüttes a többszörös Grammy-jelölt amerikai zeneszerző, Christopher Cerrone 2013-ban írt High Windows (Magas ablakok) című alkotásával ismerteti meg a közönséget. A Magyarországon most először hallható mű leginkább hangszereken megszólaló fényjátékként hat majd, a nyugodt ritmusú meditatív hullámzás egy templomi sétára emlékeztet. A szünet után a koncert Bruch gyönyörű Jom kippuri imádságával folytatódik, végül az estet Richard Strauss 1945-ben elkészült gyászzenéje zárja, ami mára sokak szemében a vezeklés, a bűnbánat szimbólumává vált.
A Liszt Ferenc Kamarazenekar hangversenyével a Nemzetközi Holokauszt Emléknap alkalmából az áldozatok emléke előtt tiszteleg.
A zene öröm veled.
A jubileumi év és az évad koncertjei itt megtekinthetők: Liszt Ferenc Kamarazenekar (lfkz.hu)
***
A Liszt Ferenc Kamarazenekar
A Liszt Ferenc Kamarazenekar 1963-ban alakult a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola végzős növendékeiből. A zenekar közel 60 éves fennállása alatt komoly nemzetközi hírnévre tett szert és a klasszikus zenei élet elitjének állandó szereplőjévé vált. Működésük során – Sándor Frigyes, majd Rolla János vezetésével – több, mint ötven országba jutottak el, többek között felléptek a New York-i Carnegie Hallban, a tokiói Suntory Hallban, a Sydney-i Operaházban, a Buenos Aires-i Teatro Colónban, valamint a párizsi Théatre de la Ville-ben. Az együttes, amelynek koncertmestere 2016 óta Tfirst Péter, évről évre a világ legjelentősebb koncerttermeiben, elsőrangú szólisták közreműködésével lép színpadra, akik a nagyfokú precizitás, műfaji sokoldalúság és alkalmazkodóképesség miatt előszeretettel dolgoznak együtt a zenekarral. 2020-tól Várdai István csellóművész művészeti igazgatóként kapcsolódott be a szakmai felkészítésbe és művészi koncepció kialakításába.
Forrás: Liszt Ferenc Kamarazenekar