Szerző: Tóth Judit Nikoletta
Nem tudtam, hogy már akkor is – íróként – az amerikai és olasz felmenőkkel rendelkező Quentin Tarantinoval van dolgom, amikor a kilencvenes évek közepén elsőként felültem az azóta világhírűvé vált filmrendező érzelmi hullám- és mágnes vasútjára a moziban. Meghatározó, azóta is alapvető filmélmény volt számomra a Született gyilkosok/Natural Born Killers című thriller, amelynek forgatókönyvét az ő történetéből dolgozta ki Oliver Stone.
Az azt a filmet is meghatározó érzelmi kontraszt, ahogyan a szerelmesek lemészárolnak bárkit, aki az útjukba kerül azzal a szeretetélménnyel, és naturális, sokszor barbár gyengédséggel szembe állítani, amivel a két főszereplő egymás felé tud fordulni tág értelemben az emberi kifejezést billentette helyre bennem. Ha nagyon leegyszerűsítem – függetlenül a történet tér és idő kereteitől – minden általam látott alkotását jellemzi ez az érzelmi kettősség, ahol a cél a filmművészet technikai lehetőségeinek – az alkotó kreativitásának maximális beleadásával – az emberi kegyetlenségre való hajlam és finomság, gyengédségre való képességünk együttes ábrázolása. Megfűszerezve azzal a képi és szóbeli humorral, amely olyan abszurd pillanatokat villant fel a néző számára, mint amikor John Travoltát a Ponyvaregényben (Pulp Fiction) bérgyilkosként az illemhelyen hatástalanítják. Nem beszélve arról, hogy olyan rajta kívül is olyan már világhírű, igaz kétségtelenül tehetséges „szép fiúkból” hozza ki a legtöbbet a filmvásznon, mint Leonardo DiCaprio vagy Brad Pitt, aki a Becstelen brigantyk (Inglourious Basterds) című 2009-es filmjének egyik főszerepében hatalmasat alakít.
https://www.kossuth.hu/konyv/5324/quentin-tarantino-hollywood-brigantija
Quentin Tarantino három évtizedes Hollywoodi pályafutása alatt 9 olyan filmet rendezett, amelyek közül számos már most kultuszfilmként beírta magát a filmtörténelembe. Ezt a színes, sokoldalú, alulról és – az amerikai filmipart világát tekintve ritkaságszámba menően – kívülről építkező karriert vezeti végig Ian Nathan, a filmekkel foglalkozó újságíró átfogó és részletes képet nyújtó albuma, amely a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg magyarul. Az eddig bejárható – hiszen szerencsére még élő alkotóról van szó – teljes életmű fontosabb állomásait jegyző album nem csak a mesterműveket, de a korai forgatókönyveket is sorra veszi oly módon, hogy a legfontosabb keretek és magánéleti elemeket is érintve a filmek és a szereplők fotóit, a színfalak mögött készített színes felvételeket is tartalmaz. Bevezet abba a gondolatiságba amely Tarantino sajátjaként mintegy védjegyévé vált, és amivel az egyik legismertebb rendező lett világszerte. A könyv diszkréten érinti a művész egyes magánéleti elemeit is (gyerekkor, anya szerepe) amelyek nem csak érdekességül szolgálhatnak a rajongók számára, de az életpályától elválaszthatatlan látás- és gondolkodásmódnak az alapjait is lerakták.
Érdekes, hogy épp a tegnapi napon – 2021. június 26. – olvastam több magyar kultúrával is foglalkozó hírportálon, hogy a művész bejelentette, tizedik filmje után visszavonul. A pillanatnyilag felesége hazájában, Izraelben élő Tarantino egy amerikai showműsor, a Real Time with Bill Maher sztárvendégeként nyilatkozott annak okán, hogy az USA-ban hamarosan megjelenik a Volt egyszer egy… Hollywood regényváltozata. A művész ezen, legfrissebb szavai sem lehetnek a rajongók számára légből kapottak. Azt hiszem, készülhetnek a tizedik alkotásra. Bizonyíték erre Tarantino bölcsessége mellett a tudatossága, és a művészet mellett való elkötelezettsége, amelyet még a 2009-ben megismert feleségével való kapcsolatánál is fontosabbnak gondolt. Szerencsére ez ma már nem így van.