„Az igazán nagy ember úgy használja a cserépedényt, mintha ezüstből volna…” (Seneca)
A háztartás régészet (household archaeology) alatt a lakóház, annak lakói és gazdasági objektumai (gödrök, külső kemencék), valamint azok tárgyi emlékeinek kutatását értjük. Ez az irányzat nem csak az objektumok és leletek funkcionális értelmezésére törekszik, hanem vizsgálja a háztartás életmódját, társadalomban-gazdaságban betöltött szerepét is. A háztartáshoz tartozó tárgyi hagyaték feldolgozása mellett nagy hangsúlyt kap az állatcsontok alapján az állattartás, halászat, vadászat (archeozoológia), az étel- és pollenmaradványok alapján a termesztett és gyűjtött növények (archeobotanika) feltérképezése is. A háztartások használati edénykészletét a család nagysága és gazdagsága is meghatározta. Mivel régészeti kontextusban a szerves anyagból készült tárgyak, ételek ritkán maradnak meg és írott források is igen kis számban, és főként csak a késő középkortól állnak a rendelkezésünkre, az ásatásokon talált edények számából, méretéből és funkciójából tudunk következtetni a lakók életmódjára, társadalmi helyzetére.
A teljes cikk az alábbi linken olvasható.
Igaz, senki sem enyhítheti azok szomorúságát, akik 2020 karácsonyán nem állíthatják meg az időt a családdal, barátokkal közösen eltöltött vacsorákon, koccintásokon, mégis, a Magyar Nemzeti Múzeum online felületein közös ünneplésre hívja közönségét, támogatóit. A múzeum régészei, történészei, művészettörténészei a tudás ünnepi asztalát terítik meg, ahol újévig különleges szellemi fogásokat szervíroz naponta több alkalommal.
Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum