Szerző: Tóth Judit Nikoletta
Gerevich József nevével elsőként A képzelet kockázata – Sylvia Plath életműve, élettörténete és betegsége című könyv egyik szerzőjeként és szerkesztőjeként találkoztam. Az a válogatás – a pszichiáter író szakterületéhez mintegy illeszkedve – a költőnő kettősségekkel jellemzett személyiségének, életrajzi élményeinek, és irodalmi alkotásainak összefüggéseit vizsgálta tudományos szempontból. De ez nem a szerző egyetlen, az alkotást befolyásoló elemeket vizsgáló és értelmező könyve akkor sem, ha ki kell hangsúlyozni, hogy a szakkönyvek mellett több művészettörténeti vonatkozású könyvet is jegyző Gerevich József a Noran Libro Kiadónál második, javított kiadásban megjelent Teremtő vágyak – Művészek és Múzsák című világhírt elért képzőművészek élettörténetéhez kapcsolódó kötete megírásánál tudatosan kerülte az alkotó és a megörökített találkozás alanyának pszichiátriai diagnózisának felállítását.
A könyvben feltárt, az élettörténetekhez köthető meghatározó személyek és a képzőművészeti alkotásként megörökített múzsa, vagy a múzsához köthető tárgyi, de elvont fogalmakként is értelmezhető környezet változatossága az, amely bárkinek érdekes olvasmányélményként szolgálhat úgy, hogy a színes, album minőségben kiadott könyvben a művészettörténet legismertebb – és itt értelmezett – alkotásai is helyet kaptak. Így többek közt Picasso, Modigliani, Frida Kahlo, Schiele, Manet, Munch, Gauguin, Dalí, Toulouse-Lautrec, Goya, Magritte, Kokoschka legismertebb alkotásai.
Gerevich József az életrajzi elemekből ismert anyagok mellett olyan, a művekhez és alkotójához köthető egyéb dokumentumokra vagy művészeti alkotásokra is utal a történetenként fejezetekre tagolt írásaiban, amely már saját keretei közt feldolgozta az adott életművet vagy annak azt az elemét, amely az ő figyelmének a középpontjába is került. Így például Gerda Wegener: Lili Elbe című festményének hátterénél a sokak által ismert, A dán lány című film egyes jeleneteinek az értelmezésére is kitér.
A könyv megállapításai csak annyira szubjektívek, amennyire az illeszkedik ahhoz, hogy az alkotások – és maga a keletkezett album – örök érvényűségét még meg tudja őrizni. Ahogy maga a szerző is megállapítja annak az érintettektől minden esetben, a kapcsolatuk jellegétől független jellemzője, hogy az alkotó és az alkotásának alanya közötti szimbiotikus viszonyában rejlik:
„A könyvben leírt valamennyi történetnek két hőse van. Az alkotó és egy másik személy – múzsa, barát, partner, alkotótárs. Leginkább az utóbbi. Az általam kiválasztott festmények keletkezésének körülményei arra utalnak, hogy Picassónak volt igaza, amikor a művészt és múzsáját egymásba fonódó, szimbiotikus viszonyban láttatta. Sokszor kideríthetetlen, melyikük járul jobban hozzá a mű létrejöttéhez.”
Gerevich József a könyv minden egyes fejezetében, minden történetének mind a két hőse (alkotó és múzsa) esetében azt a pillanatot vezeti vissza, amelyhez az életrajzi elemekben rejlő összefüggéseken keresztül, az őket ért egyéni és kölcsönös tapasztalatok hatására az alkotói folyamat eredményeként megszületett az író figyelmének is a középpontjába került alkotás.