Jodie Picoult: Második látásra

Szerző: Marity Mira

Hurcolom a könyvemet magammal, előveszem hétről hétre, úgy intézem, hogy elkísérjen ezen a rendhagyó nyáron mindenhova. Előkerül a táskámból a Dunakanyarban hajókázva, Nagymarostól Zebegényig. Olvasgatom a sárvári arborétumban, jóleső magányban a kis tündérrózsás tó mellett, ahol rám borulnak a fák árnyat adó ágai. Lassan haladok a következő fejezettel, ahogy zötykölődöm a zónázó piros vonaton a Velencei-tó felé. Komótosan olvasgatom a fejezeteket, amikor a reggeli kávémat iszom a kis kertemben, a vöröslő paradicsomtövek mellett. Ez a könyv idén a legjobb nyári olvasmányom. Kalandos és lebilincselő, érdekes és izgalmas, feledteti a vírus szülte káoszt körülöttem. Igen, Jodie Picoult: Második látásra című műve a kedvencem ezen a nyáron.

Sokszínű és szerteágazó mese

Gyönyörű ez a kiadvány. A borítón igézően szép, pasztellszínű álomvilágba illő kép. Női kéz tart egy nagy üveget, amelyből pillangók szállnak ki, illusztrálva az élet varázslatos pillanatainak illékonyságát, vagy a távoli múltban gyökerezett emlékek menthetetlen tovatűnését. 480 oldalnyi masszív varázslat, delejes történet, fantasztikus mese, megindító sztori a halálon túl is tartó örök szerelemről, a tradícióikat és szakrális örökségüket őrző szellemekről, bűnökről és megérdemelt bűnhődésekről, gyilkosságról és misztikumról, titkokról és reményekről, élőkről és holtakról… Jodie Picoult olyan sokrétű és fordulatos történettel állt elő, amelyben minden olvasó rátalálhat a kedvenc topikjára.

Odafigyelő olvasást igényel

Ahhoz, hogy a történet felvezetése és a szereplők bemutatása ne legyen kaotikus, érdemes egy apró trükkel élni. 12 éves voltam, amikor először találkoztam Emily Brontë: Üvöltő szelek című regényével, amit azóta is a világirodalom legzseniálisabb olvasmányának tekintek. Azonban az egymásra rétegezett narrációs szintek és az idősíkokban való ugrálás miatt nehezen követtem az eseményeket, a szereplőket pedig rendre összekevertem egymással. Ezért hát a főhősök felbukkanásának sorrendjében elkezdtem rajzolni egy üres lapra egy családfát, hogy pontosan átlássam, ki kicsoda a regényben. Jodie Picoult számtalan karaktert sorjáz a történet elején, több tucatnyi oldalon keresztül. Érdemes ezeket lejegyezni, hogy kinek mi a szerepe a sztoriban, milyen relációban vannak egymással, milyen a múltjuk, mi a foglalkozásuk. Óriási színes tablóként rajzolódik ki a szellemek járta kisváros, a Vermont állambeli Comtosook képe, hierarchiája és története, lakóinak sokszínű jellemrajzával együtt.

Szerelem, történelem, genetika

Ross Wakeman a főszereplő, aki eddigi élete során már háromszor futott össze a halállal, ám mégis életben maradt. Ross szerelme, Aimee autóbalesetben életét veszítette, ami miatt a férfit örökös lelkiismeretfurdalás gyötri. Talán ezért is fordul a szellemvilághoz, vagyis szellemvadász lesz – elsősorban azzal a szándékkal, hogy halott kedvesét újra láthassa, akár csak a spiritualitás világában is. Mindeközben a csendes kisváros élete gyökerestül felfordul egy új kereskedelmi beruházástól. Bevásárlóközpontot készülnek építeni a befektetők a város szélén, éppen az őslakos abenaki indiántörzs szent helyén. Történik egy furcsa gyilkosság is, és megdöbbentő adatok kerülnek elő arról az eugenetikai – vagyis fajnemesítő – programról, amely során az 1930-as években több száz helyi lakost sterilizáltak Vermontban.  

Vegyesműfajú regényeké a jövő

A Második látásra remek elegye a románcnak és kriminek, történelemnek és természetfelettinek. Izgalmas és érdekfeszítő, néhol fogyaszthatóan tudományos, sokszor fanyar humorú, párszor megindító, olykor pedig misztikusan félelmetes. Az emberben ég a vágy, hogy egyszerre elolvassa az egész monumentális elbeszélést, ugyanakkor az olvasó szeretné, ha minél tovább élvezhetné a bravúros és lebilincselő sztorit. Jodie Picoult nagy mesemondó, ezt már a korábbi regényeinél is ékesen bizonyította. 26 regény szerzője, melyekből sok a New York Times bestsellere lett. A Második látásra meglehetősen bonyolult elbeszélés, de az én narratívámban egy szükségszerűen komplex mese a szerelemről, kísérteties emlékekről és a megújulásról. Remek pszichológiai leírás van benne, például az anyaságról. Ross nővérének, Shelbynek, és az ő speciális betegséggel küzdő fiának, Ethannek a jelenetei megmutatják a szülő-gyerek viszony örömeit és árnyoldalait is.

A nyár egyik legígéretesebb olvasmány élménye

Az írónő elbeszélői talentuma leginkább abban mutatkozik meg, hogy lenyűgöző történeteket oszt meg. Komplikált cselekményvonalakat és eklektikus jellemrajzokat sző bele egy történetiséggel gazdagon variált irodalmi kárpitba. Könyvei abba a kategóriába tartoznak, amit az elektronikus média „Infotainment”-nek nevez: olvasunk, szórakozunk és közben tanulunk belőlük. A Ross-ról szóló főtörténet melletti keretsztorik néha zavaróak, nyomasztóak és bizarrak lehetnek, főleg a súlyosabb témák boncolgatásánál. Ilyen az eugenika-elv, az öngyilkosság vagy a depresszió kérdésköre. Ezért igényel a Második látásra alaposabb és odafigyelőbb olvasást, mint Picoult eddigi könyvei. Ebből az aspektusból szerencsés, hogy a regény eleinte kissé lassú folyású. A hosszú felvezetés szükséges ahhoz, hogy lássuk az összefüggéseket, a rengeteg szereplő kapcsolódási pontját, és a múltban gyökeredző, ám a jelenre és a jövőre markánsan kiható történéseket.

Várjuk már a filmes adaptációt

A regény egyébként megfilmesítésért kiált, és ragyogó misztikus filmet lehetne belőle készíteni. A látványos leírások, a hóként hulló rózsaszirmok, a jéggé fagyott föld az augusztusi forróságban, a szellemlények megjelenése, a különleges paranormális és spirituális események pompásan mutatnának a vásznon. Ez a bonyolultan rétegzett regény tökéletesen mutatja be Jodie Picoult fantasztikus írási képességét, és bizonyítéka annak, hogy az írónő bármilyen egyedi témát vet fel, az objektíven körbejárja és érthetően bemutatja az olvasónak. Ennek a regénynek a prózája expresszív, a mögötte lévő tudásanyag pedig jelentős. Rengeteg információhoz jutunk a fajnemesítésről vagy a genetikáról, az indián őslakosok hagyományairól és történelméről, méghozzá emészthető és érdekfeszítő formában. Lehet, hogy a Második látásra olvasásakor többször fel kell függesztenünk a földhözragadt és reális gondolkodásunkat, de ha ezt megtesszük, az év egyik legfigyelemreméltóbb és olvasmányosabb nagyregényével ajándékozzuk meg magunkat.

https://athenaeum.hu/konyvek/masodik-latasra/139481621