Szerző: Tóth Judit Nikoletta
Kovács Péter, KoPé 2012 óta készít ál-fotókat, Photoshop-montázsokat BudapestAlternative sorozata keretében. A főváros emblematikus tereinek, helyszíneinek ilyen formájú átgondolását, átvizionálását most a koronavírus járvány idején is folytatta, és ennek fényében, meghatározó formájában gondolta hozzá saját képzeletét és tapasztalatai a terekhez, utcákhoz és híres képzőművészeti alkotásokhoz.
‘Alternative Budapest – Quarantine’ exhibition by KoPé (2020)
A fotófeldolgozások az alapműveltséggel és/vagy tájékozottsággal rendelkező számára a kultúra, vagy történelem alapjaira építve meghökkentő, sok esetben humoros, és minden esetben elgondolkoztató elemeket hordoznak magukon. Az alkotó korábbi – idézem – „megspékelt” alkotásait sokan, sokfélén próbálták értelmezni, és a térnyeréstől és az öncélú szórakozásig jelzőkkel ellátni. A jelen helyzetre reagáló sorozat, a Quarantine’ exhibition alkotásait meghatározó, a mindennapi életünkre jellemzővé vált helyzet azonban magától értetődővé tette mindannyiunk számára a vizuális művész által megjelenített abszurd valóságot. A koronavírus terjedése elleni védekezéshez kapcsolódó képein, a klasszikus képzőművészeti alkotások átdolgozásain a tükör, amelyet elénk tart nem is annyira görbe, sőt ráfókuszál a lényegre, mintegy kiélesíti azt. A főváros tereit visszahódító természet mint téma, számomra ennél sokkal provokatívabb, hiszen nagyon mélyen fakadó, globális problémákat feszeget, akkor is, ha a Margit körúti részlethez, talán szándékosan, de olyan képet használ, amelyen az évekkel ezelőtt lebontott, valaha Ipari Minisztériumként szolgáló épület látható. Éppen az, amelyik bontását környezetvédelmi okokból (is) elrendelték, hiszen a főváros szélcsatornáját állta el.
‘Alternative Budapest – Quarantine’ exhibition by KoPé (2020)
A legnagyobb közösségi oldalakon látható, igen népszerű, virtuális, mondhatni egyéni – hiszen egy-egy képet posztol alkalmanként az alkotó – tárlat érdekessége nem csak jelen idejűségében, provokativitásában és abban rejlik, hogy készítőjük bátran „belemászik” egy másik alkotó munkájába, de az elkészült montázsokból sugárzik, KoPé szeretettel és tisztelettel teszi azt. Az így keletkezett művészeti alkotás és annak a környezetére gyakorolt hatása nem csupán egy adott hangulatának a pillanata, az ami kiváltotta és amire irányul sokkal mélyebbről fakad.
A lilaruhás nő, a nő fehér pettyes ruhában és a félelmetes, maszk nélkül köhögő inas a buszon, a Deák térnél (1869+1874+1889+2020)
‘Alternative Budapest – Quarantine’ exhibition by KoPé (2020)
Ahogy mostanában jómagam is rácsodálkozom a koronavírus által bizonyos értelemben megtisztított, otthonomként szeretett nagyvárosra és kulturális események híján a művészeti alkotásokhoz való hozzáférhetetlenségemre. Lelassultunk minden értelemben. De ebben a lassúságban tudtam megfogalmazni azt, amit eddig csak sejtettem. A felgyorsulás veszélyeit. Aki felgyorsul, sokszor éppen azért teszi, mert menekül. Leginkább önmaga elől. De ami száguld, ami túlgyorsul, az egy idő után nem tud kapcsolatot teremteni önmagával. Ennek a visszalassulásnak az eredményeit, varázsolta vissza az „Ahogy az emberek otthon maradtak, ellepték az utcákat az állatok” sorozatának képeire Kovács Péter, KoPé.
‘Alternative Budapest – Quarantine’ exhibition by KoPé (2020)
Az írás címében idézett „It’s a no man’s land” a Joy Division zenekar Disorder című számából lett kiemelve, amely azt értette meg bennem, azt idézte fel bennem, ahogyan rohant ez a város a járvány előtti időszakban.
https://budapestalternative.com/en-cv
Fotók forrása és még több fotó: