Nyugat Plusz X: kortárs leltár, értékálló művek

Az irodalomtörténészek, a könyvtárosok számára hiánypótló listát közöl a Nyugat Plusz X. (2010-2020) kiadvány, amely egyszerre összegzi az Újnyugat Irodalmi Kör 10 éves történetét, egyszerre pedig új, ünnepi tartalommal jelentkezik. A kötet az Írók Boltjában kapható, de napokon belül a nagyobb újságosok standjaira is kikerül, illetve a magyarországi könyvtárak már megrendelhetik a KELLO Könyvtárellátó Nonprofit Kft-től is.

Márton András Újnyugatos felolvasószínháza az Óbudai Társaskörben © Juhász Melinda felvétele

A Nyugat Plusz független szépirodalmi folyóirat jogelődje (Nyugat Ma) először 2010. október 23-án jelent meg, azóta a lap (igaz, immár Nyugat Plusz névvel) folyamatosan jelen van a kulturális-művészeti lappiacon. A mostani lapszámban – ezzel is segítve a könyvtárosok rendszerező munkáját – az összes eddigi szerző nevét közli a folyóirat. Néhányan a valóban kivételes névsorból (2010-2020): Agócs Sándor, Barabás Szilvia, Bereményi Géza, Bíró József, Bujdosó Alpár, Choli Daróczi József, Czeizel Endre, Csepcsányi Éva, Filip Tamás, Fodor Ákos, Géczi János, Hekl Krisztina, Kántor Péter, Kányádi Sándor, Kertész Ákos, Keömley Anna, Lukács Sándor, Pátkai Rozina, Petőcz András, Rónay László, Schwalm Zoltán, Szkárosi Endre, Varga Imre, Vörös István, Zalaba Zsuzsa, Tépő Donát, Tőzsér Árpád.

A lap szellemi bázisa az Újnyugat Irodalmi Kör. A kör kultúraszervező tevékenysége szintén jelentős, elismert. Az Újnyugat Irodalmi Kör Szalonja 2014 óta működik, helyszínei közt megtalálható a József Attila Színház, a Molnár-C. Pál Műterem-Múzeum és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum is. 2010 óta az irodalmi folyóirat törzsasztalát a Hadik Kávéházban találja meg az olvasó.

A Nyugat Plusz külföldi elismertsége is egyre jelentősebb: európai, észak- és dél-amerikai, ázsiai szerzők alkotásai jelennek meg benne rendszeresen vizuális költeményeikkel, akik közül többen a jubileumi lapszámot is megtisztelték műveikkel, így Adrian Dorado, Giovanni Fontana és Fátima Queiroz.

A szám különlegessége, hogy olvasható a folyóiratban Czeizel Endre Arany Jánosról írt esszéje, amelyet 2011-ben közölt először a lap. Szintén része az ünnepi kiadványnak Rónay László Márai-esszéje, Tőzsér Árpád Hölderlinhez írt költeménye, Petőcz András képversei, valamint – az Alapítvány a Kelet- és Közép-Európai Kutatásért és Képzésért és az Újnyugat Irodalmi Kör együttműködésében – a Nyugat Plusz hiánypótló értékleltárral / esszével szolgál Háromszék-Orbaiszék térségéről, Mikes Kelemen és Kőrösi Csoma Sándor szülőföldjéről.

A lap alapító-főszerkesztője: Szabó Zoltán Attila, aki a Törzsasztal című televíziós műsort is jegyzi 2015 óta. Társalapító: Raffai Ferenc. A szerkesztőbizottság tagjai: Bíró József, Bolemant László, Kálloy Molnár Péter, Petőcz András (elnök). A design Kovács Gábort, a borítón közölt, Szindbádot megidéző grafika Kisteleki Dórát dicséri.

„Mivel 2020-ban a folyóirat 10 éves fennállását ünnepli, ezért az évfordulóról egy tartalmában és küllemében is exkluzív – értékteremtő – kiadvány emlékezik meg úgy, hogy a folyóirat nemcsak korábban megjelent műveket közöl újra, hanem számos, kifejezetten az összegző számnak adott új vers, próza, kritikai anyag is része a repertoárnak” – informált a főszerkesztő. V.A.

Forrás: Nyugat Plusz