„Görbe tükör a közöny ellen” – Weisz Béla karikatúrái a Budaörsi ifjúsági Házban

Szerző: Tóth Judit Nikoletta
Fotók: Korhut Lili

Október 30. és november 2. között, immár nyolcadik alkalommal rendezték meg a Primanima Nemzetközi Elsőfilmes Animációs Fesztivált Budaörs több helyszínén, ahol pályakezdő alkotók, közel 700 nevezett alkotást mutathattak be a közönségnek és a szakmai zsűrinek. A versenyprogrammal párhuzamosan, mintegy annak befejezéseként a Budaörsi Ifjúsági Klub szinte minden pontját, még a mellékhelyiségeket is érintő házi tárlattal tisztelegtek barátai a gyermekfilmes versenyprogram szakmai zsűri tagjának: Weisz Béla rajzfilmrendező, karikaturistának.

Weisz Bélát nem véletlenül tartják a karikaturisztikus magyar animáció egyik legfontosabb kortárs képviselőjének, hiszen nem csak animációs rendezőként, de karikaturistaként is alkot és publikál, rendszeresen.

A szekszárdi születésű alkotónk több mint három évtizede a Pannónia Filmstúdió Kecskeméti Műtermének munkatársaként fázisrajzoló, forgatókönyv író és filmrendező is, leginkább rövidfilmeket készít. Első rajzai 1991-ben, a Kurír mellékletében jelentek meg, azóta is számos országos és helyi lapnak rajzol. A jelen kiállítás grafikái és karikatúrái a szinte kivétel nélkül hobbi szinten keletkeztek, igaz a 70 százalékukat a közönség is megismerheti. A százas nagyságrendű, önkéntesek által berendezett tárlat négy fő témakörben, de vegyesen elhelyezve a képeket ad ízelítőt a nemzetközi szinten is díjazott, de a hazai közéletből és a magyar nyelvből (szójátékai által) merítő karikaturistát, aki saját elmondása szerint is mindig ügyel arra, ne személyeskedő, hanem egy adott szituációt elemző, annak görbe tükröt állító alkotó legyen.

A kiállítás igazi meglepetésekkel is készült az érdeklődőknek, hiszen nem csupán a „Bélabátyó”-ként, szatirikus rajzai által szélesebb körökben ismert grafikákból mutat be válogatást a Primanimán, de Weisz Béla rajzfilmjeiből is mutatott be válogatást.

A Húsvéti anzix, a Diktátor és a Falak című rövidfilmek mellett így a Kecskeméten készülő Közmondások sorozat 3 részét is láthatta a közönség, hogy aztán az alkotó és barátainak társaságában a szakma jelen helyzetéről, a lehetőségekről is beszélgethessenek kötetlenül.

A karikatúra egy nemzet kultúrájának alapjait (humor, nyelvi fordulatok, történetiség, politika) magán hordozó, alapvetően humoros, olykor gúnyos célú képi ábrázolás. Hazánkban a vicclapok elterjedésével jelent meg, így például a nyolcvanas években nagyon népszerű Hahota sorozat volt az, amely által a legkisebbek is találkozhattak, a jellemzően rajz vagy lenyomat formájában egy ember jellegzetes vonásainak (felismerhetőségének) megjelentésével, és annak szándékosan túlzó bemutatásával. Mivel célja nem csak az ártatlan szórakoztatás, vagy a megnevettetés, de a kinevettetés, a megbélyegzés is lehet jómagam nem kedvelem annyira a műfajt. Weisz Béla alkotásai egyáltalán nem ebbe a kategóriába tartoznak, hanem „csupán” görbe tükröt tartanak a jelen kor társadalmában magas esztétikai és kivitelezési technikájukkal ezért szinte nélkülözhetetlenek a nyomtatott sajtó és internetes fórumok olvasói számára. És ez kivétel nélkül igaz a sorozatok (közélet, szójátékok, komolyabb grafikák) bármelyik tagjára is csodálkozik rá a közönsége. Csak ne lepődjünk meg, ha a mosdó használatánál a várakozási idő meghosszabbodik, vagy ellenkező nemű, kíváncsiskodókkal találkozunk ott, hiszen a mellékhelyiségben is helyeztek el képeket a kiállítás megálmodói.