“When I know your soul, I will paint your eyes.”- Az önarckép fantomja. Rembrandt 350

Szerző: Tóth Judit Nikoletta

A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria saját gyűjteményéből válogatva állandó kiállításába illesztett kamarakiállítással emlékezik meg a 350 évvel ezelőtt elhunyt holland művész, eredeti nevén Rembrandt Harmenszoon van Rijnről. Az egyik legismertebb 17. századi metszetkészítő abban a korban alkothatott, amit a művészettörténészek holland aranykornak, „arany évszázadnak”, sokan pedig konkrétan Rembrandt korának neveznek. A történelem ezen időszakban ugyanis a holland kultúrával és tudománnyal párhuzamosan, annak mintegy alapot adva a gazdasági és politikai hatalom is fénykorát élte.

Rembrandt Harmensz van Rijn
Sálas, sapkás önarckép ellenfényben, 1633
rézkarc, papír, II. állapot, 133 × 104 mm
B17/2

Az, hogy az eredetileg tudományos pályára készülő Rembrandt hatása az őt követő, a művészet történetét ugyancsak meghatározó alkotókra is ekkora hatást gyakorolt nem kérdőjelezhető meg a laikus, művészetet csupán csak szerető közönség számára sem.

BIRKÁS Ákos
Rembrandt, az önarckép fantomja, 1977
fekete-fehér fotó
21×29,7 cm
A Knoll Galéria Budapest & Bécs és Birkás Ákos örökösei, valamint a Birkás Ákos Művészeti Alapítvány jóvoltából

A most látogatható kamarakiállításon központi szerepet kapó alkotók Rembrandtot ugyan, mint az önarckép-festészet klasszikusát idézik meg oly módon, hogy emellett azt a gondolatmenetet is levezetik, amely az alkotások készítőjének gondolatvilágát és önmagára irányuló érzelmi viszonyait, viszonyulását is értelmezik. Így az összesen hét művet felsorakoztató mini tárlat, amely Rembrandt 1633-ban készült Sálas, sapkás önarckép ellenfényben című rézkarca mellett három Lakner-alkotást, két Birkás-művet és egy Forgács-videoinstallációt is bemutat, az önarckép születésének belső folyamatát, annak esztétikai jelentőségén túl is értelmezi. Az önazonosság, az önmagunkhoz viszonyulás, az arc időbeli alakulásának folyamata az, amely az alkotás folyamatát meghatározta, és ez tükröződik vissza a műveken.

FORGÁCS Péter
Idő/közben: Rembrandt morfok, 2006
videoinstalláció, 35.30 min.
Szépművészeti Múzeum, Budapest
FORGÁCS Péter
Idő/közben: Rembrandt morfok, 2006
videoinstalláció, 35.30 min.
Szépművészeti Múzeum, Budapest

Az 1800 utáni Nemzetközi Gyűjtemény 2009-ben elindított, második kamarakiállítás-sorozatának ezen kiállításának nagyon erős és mély tartalmi üzenete van, hiszen a reneszánszát éli napjainkban az önazonosságról, önismeretről beszélni, sajnos sokszor minden komolyabb tartalom nélkül. A Rembrandt halálának 350. évfordulója alkalmából nyíló tárlat igazi értelmezése az, hogy milyen rétegek és honnan fakadva alakítják azt az arcot, amelyet mi magunk is viselünk és nem csak a  tükörben, de mások tekintetében is visszatükröződni látunk. A tárlat alkotói Rembrandt önarckép készítésre irányuló művészetének mélységei által azokat a sarokpontokat ragadják meg, amelyek személyes (saját) arcunk vonásait is formálják. Az, hogy szeretteink arcát felidézni és rajztehetséggel megáldva visszaadni fotográfiák nélkül is képesek lennénk mindannyian, gondolom senkit nem lep meg. De a saját magunk ábrázolását, tisztán és azon valós jellemünket, érzelmeinket vissza tudnánk-e adni, az már tényleg a legkomolyabb önismeret kérdése.

LAKNER László
Rembrandt tanulmányok I., 1965
litográfia, papír, 200 × 285 mm
Szépművészeti Múzeum Budapest – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Az általam oly nagyra tartott portréfestők közül éppen két éve itt, a Magyar Nemzeti Galéria falai között találkozhatott a közönség Amadeo Modigliani műveivel. A nagyon rövid életű, aktjai és tekintet nélkül ábrázolt portréi által világhírűvé, és a művészettörténet meghatározó alakjává vált művész feleségéről kizárólag arcképeket, előbb-utóbb ragyogó tekintetű portrékat készített. A „legendák szerint” tőle fennmaradt gondolat, miszerint: “When I know your soul, I will paint your eyes.” igazi és valós magyarázatot adhat az önarcképeket festők hiteles alkotói számára is. Mert önmagunk megismerése, a minket ért hatások beépülése az, amely a önarcképekről is visszaköszön. Még talán túl is mutat azon. Hiszen saját tekintetünket is akkor tudnánk a leghitelesebben visszaadni, ha másokéban felismerjük a sajátunkat. De ahhoz ismernünk kell annak az embernek a lelkét, aki abban a testben lakik.

A szeptember 22-ig nyitva tartó kiállításon talán ezt a gondolatot is módunkban áll értelmezni.

Az önarckép fantomja. Rembrandt 350
Az 1800 utáni Nemzetközi Gyűjtemény kabinetkiállítása.
(Magyar Nemzeti Galéria, D épület, I. emelet) – 2019. június 7. – szeptember 22.

Fotók forrása: Magyar Nemzeti Galéria