30 éves a Ludwig Múzeum: jubileumi kiállítás- és programsorozat viszi a prímet az idei programkínálatban

Szerző: Varga Bótos Anna

Bár a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum a múzeumi szakmában fiatal múzeumnak számít, azonban három évtized a kortárs művészetek bemutatása terén már igenis nagyon szép, „érett kornak” tekinthető, sőt még azt is hozzá lehetne tenni, hogy ez alatt az idő alatt az intézmény a maga műfajában már sajátos történelmet is írt, bebizonyítva, hogy a látogatók előtt szélesre tárt kapukkal, vonzó és komplex kulturális programcsomagokkal a művészet iránt érdeklődők nagy tömegeit lehet megszólítani a legkisebbektől kezdve a legidősebb generációkig, a szakmabeliektől a jelenkor valóságábrázolása iránt fogékony és arra kíváncsi egyszerű múzeumlátogatókig. A kortárs művészeteket pedig, legyen szó zenéről, irodalomról vagy képzőművészetről, valljuk be, nem mindig övezi osztatlan elismerés, nem mindig és mindenhol talál értő, el- és befogadó közegre, ezért speciális terület mindazok számára, akik akár alkotói, akár művészetpártolói, akár intézményi oldalról művelik. A Ludwig Múzeumnak sikerült az eltelt 30 esztendő alatt fokozatos és alapos építő és gyűjtő munkával, óriási szakértelemmel és odaadással egy olyan kortárs művészeti múzeumot létrehozni, fejleszteni és működtetni, amely évről évre egyre bővülő gyűjteménnyel, gazdagodó programkínálattal, kimeríthetetlen aktivitással, innovációs készséggel, színes és alapos kiadványokkal széles spektrumát képes kínálni mind a hazai, mind pedig a külföldi kortárs képzőművészeti alkotómunka legkülönbözőbb áramlatai legjavának a művészetkedvelők és a szakmai közönség nagy örömére.

A Ludwig Múzeum megalapításának 30. évfordulóját 2019. február 5. és március 31. között Ludwig 30 – mindig kortárs címmű születésnapi programsorozattal ünnepli a múzeum, „ami rendhagyó módon foglalkozik a múzeum történetével, jelenével és jövőjével”, s amelynek programindító eseményére, a kiállítás- és programsorozat első rendezvényének megnyitójára február 5-én került sor, egybekötve a tavalyi év eredményeit és az idei programkínálatot ismertető sajtótájékoztatóval.

Dr. Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója a 2018. évet értékelve a sajtótájékoztatón rámutatott, hogy a múzeum jól teljesített az előző évben, az emberek élvezték a programokat, s ez az, ami fontos, nem elsősorban az anyagiak. 2018-ban 8 időszaki és 1 állandó tárlattal sikerült megörvendeztetni a nagyközönséget; 1307 sajtómegjelenés, 600 rendezvény, 94 000 fizetős látogató fémjelezte az évet, ami már önmagában is rendkívüli eredménynek tekinthető. Az egyik legjelentősebb esemény – a sikeres kiállításokon túl – a 16. Velencei Építészeti Biennálén való kiváló szereplés volt, a Szabadság híd – Új horizontok a városban című urbanisztikai fókuszú kiállítással. A múzeumi programok iránti kiemelkedő érdeklődést mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a múzeum Permanens Forradalom – Mai ukrán képzőművészet című tárlata 31 ország további 93 jelöltjével együtt bekerült abba a rangos nemzetközi versenybe, amelynek díjait évente 13 kategóriában ítélik oda, s voksolni lehet rá a Global Fine Art Awards (GFAA) díj közönségszavazásán. Nagy népszerűségnek örvendtek tavaly a kísérő rendezvények is, a Ludwig Lounge, valamint az Art & Wine speciális programjai, az ízvilág és a művészeti élmény összekapcsolódásával, tovább bővültek az intézményi együttműködések, a múzeumpedagógiai foglalkozások pedig új programokkal, angol nyelvű foglalkozásokkal gazdagodtak, egyrészt az óvodás korúak és kisgyermekes szülők részére, másrészt olyanokkal, amelyek a középiskolás korosztályt is egyre jobban bevonzzák. Az önkéntes programokban immár 50 önkéntes vesz részt. Múzeumpedagógia Díjat is létrehoztak a tevékenység további ösztönzésére, amelyet 2019-től évente ítélnek majd oda. Fontosak a megfelelő tájékoztatás szempontjából a kiállításokhoz és alkotókhoz kapcsolódó múzeumi kiadványok, katalógusok, ismertetők. A gyűjteményt illetően 48 új műtárgy beszerzésével szép gyarapodást ért el az intézmény. A médiaművészet megőrzésével foglalkozó Állományvédelmi Módszertani Központ kialakítása és megnyitása is kiemelkedő a digitális nyilvántartás, felhő alapú adatbázis-kezelés és ügyviteli rendszer bevezetése terén. Az adattár egyébként már elérhető a múzeum weboldalán.

A 2019. év eseményeit röviden ismertetve ki kell emelni az új állandó kiállítást, amely Westkunst – Ostkunst címen arra tesz kísérletet, hogy a súlypontokat ne csak stílus szerinti vagy kronológiai rendezésben mutassa be, hanem a keleti és nyugati művészet művészeti-kulturális párhuzamait, a jellegzetességeket, azonosságokat, illetve különbözőségeket is vizsgálja. A nagyszabású válogatásban láthatóak lesznek a közönség által kedvelt és sokat keresett alkotások és a múzeum legújabb szerzeményei egyaránt.

Az időszaki kiállítások pedig időrendben a következők:

– IPARTERV 50+ kiállítás és konferencia, már megnyitotta kapuit február 1-jén, és március 24-éig látogatható. A csoportos kiállításon az egykori Ipartervesek legújabb, illetve legutóbbi munkái kerültek bemutatásra.

– Bauhaus 100 – Program a mának (április 10. – augusztus 25.) szintén évfordulós kiállítás, az ún. Bauhaus iskola megalakulásának 100. évfordulója alkalmából a Bauhaus szellemiségét kívánja elsősorban bemutatni. (Éppen száz esztendeje, 1919‐ben nyílt meg a weimari Bauhaus Walter Gropius vezetésével.) A tárlat egyrészt visszatekintés, másrészt kísérletet tesz ennek az egyedülálló modernista utópiának az átértékelésére is.

– SIGNAL – Konceptuális és posztkonceptuális pozíciók a szlovák művészetben (április 19. – június 23.) SZONDA 1 címmel a kortárs szlovák művészet egyik legmarkánsabb irányzatát mutatja be az utóbbi ötven év legjelentősebb, nemzetközileg is elismert alkotók munkáin keresztül, a hatvanas-hetvenes évek alternatív szcénájának konceptuális alkotói pozícióitól kezdve a 90-es évek posztkonceptuális törekvésein át a legújabb tendenciákig.

– Leopold Bloom Képzőművészeti Díj jelöltjeinek és díjazottjainak kiállítása (június 18. – július 28.)
A díj célja, hogy támogassa a kortárs képzőművészeket, erősítse jelenlétüket a nemzetközi kortárs művészeti világban. A díj hazai alkotók és rangos külföldi kiállítóhelyek együttműködéséhez, művészek nemzetközi bemutatkozásához, karrierépítéséhez, a kortárs magyar alkotók nemzetközi művészeti életbe történő még intenzívebb bekapcsolódásához kíván hozzájárulni.

– Király Tamás divattervező életmű-kiállítása (július 12. – szeptember 15.)
A művész első, nagyszabású életmű kiállítása, amelynek során kibontakozik sajátos felfogása, miszerint az öltözködés határterület, a divat, a film, a színház, a performance és a képzőművészet közös találkozási pontja. Ruhái egyszerre jelmezek, mobil szobrok, futurisztikus transzformációk, s egyszersmind jövőbe látó korszakalkotó kreációk.

– Bosch+Bosch és a vajdasági neoavantgárd mozgalom (szeptember 13. – november 17.)
A Bosch+Bosch Csoportot 1969. augusztus 27-én alapította néhány szabadkai fiatal alkotó. A második olyan szerveződés volt az egykori Jugoszláviában, amely a nagyobb kulturális központokon kívül, az ország peremvidéknek tekinthető részén alakult meg, ahol érezhető volt a két világháború közötti ún. magyar aktivizmus hatása (Kassák Lajos, Barta Sándor). A csoport tagjainak nagy része magyar származású volt, de a délszláv anyanyelvűek is jól beszélték a magyart (Slavko Matković, Ante Vukov).

– Pattern and Decoration (október 5. – 2020. január 5.)
A Mintázat és dekoráció mozgalom az 1970-es években alakult ki az Egyesült Államokban. Követői radikálisan megkülönböztették magukat az uralkodó művészeti irányzatoktól, például a minimalista vagy a konceptuális művészettől. Nemcsak a hagyományos művészeti fogalmakat kérdőjelezték meg, hanem tágabb politikai, társadalmi kérdésekkel is foglalkoztak. A kiállításon bemutatandó művek a képzelőerő és a szín érzékiségét, valamint az élet feltétlen szeretetét ünnepelik.

– Esterházy Művészeti Díj díjátadó és kiállítás (december 13. – 2020. február 2.)
A 2009-ben alapított Esterházy Művészeti Díj célja a fiatal, tehetséges magyar művészek felkarolása és a nemzetközi párbeszéd támogatása. Az egyenként 5000 euróval jutalmazott díjat kétévente, minimum kettő és maximum három 45 év alatti magyar festőművésznek ítéli oda a független szakmai zsűri. A díjazott és a pályaművek közül kiválasztott műalkotások tekinthetők meg a kiállításon.

– Az 58. Velencei Képzőművészeti Biennálé Magyar Pavilonjában Waliczky Tamás Képzelt kamerák című kiállítása látható majd (május 11. – november 24.), amely a vizuális érzékelés tágas lehetőségeiről és annak megjelenítéséről szól. A cím elsősorban arra a 23 darab fantáziakamerára utal, melyeket Waliczky 2016 óta tervez. Digitális technikával tervezett, de analóg elven működő optikai szerkezetei különböző vizuális nyelven szimulálják és képezik le a világot. Témaválasztása különösen aktuális napjainkban, amikor a képkészítés és kamerák soha nem látott mértékben váltak a mindennapjaink részévé.

A Ludwig Múzeum 30. születésnapját illetően dr. Fabényi Júlia igazgató asszony röviden ismertette a múzeum megalapításának főbb állomásait: 30 éve, 1989. március 21-én írta alá Peter és Irene Ludwig aacheni műgyűjtő házaspár a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Magyar Nemzeti Galéria képviselőivel a budapesti Ludwig Múzeumot megalapító szerződést, amely mérföldkőnek számított, mivel olyan, addig a szocialista rendszerben csak ritkán látható múzeumi anyag (amelynek alapját a Ludwig házaspár ajándékai és hosszú távú letétei képezték) került a birtokunkba. 1996-ban Kortárs Művészeti Múzeumként önállóságot kapott, majd 2005-ben új épületbe költözött, a Művészetek Palotájába, korszerű múzeumtechnológiai körülmények közé. A múzeum első igazgatója több mint egy évtizeden át Néray Katalin művészettörténész volt. Az ő vezetésével kialakultak a gyűjtemények, kikristályosodtak a fő irányvonalak és nagy anyaggal bővült a múzeum. A Ludwig 30 című, február 5-én kezdődő és március végéig tartó programsorozat feleleveníti a kulturális emlékezetet, ízelítőt ad a múzeum három évtizedes történetéből, rendkívül gazdag és sokrétű tevékenységéből a gyűjteményezéstől az időszaki kiállításokig, az állományvédelemtől a digitalizálásig, bemutatva a múzeumpedagógiát, a kommunikációs munkát, a társművészeti programokat és a Velencei Biennálékon való magyar megjelenéseket (2015-től a Ludwig Múzeum rendezi a Velencei Biennále magyar pavilonja képzőművészeti és építészeti kiállításait). A programsorozat keretében kéthetente egymást váltó ún. pop-up (azaz standhátfal) kiállítások és kapcsolódó programok, előadások adnak betekintést a múzeum mozgalmas életébe és az elmúlt 30 év változó művészetfelfogására is rávilágítanak. Az egymást követő négy kiállításnak konstans elemei is vannak: a kiállítótérhez vetítő- és rendezvényterem, múzeumpedagógiai foglalkoztató, archívum, olvasósarok, valamint egy „pavilon” tartozik, bemutatva az egyes osztályok tevékenységét, a változó elem pedig elsősorban tematikai és tartalmi jellegű. A „pavilonban” a Velencei Biennálén 1988 és 2017 között kiállított művekből látható kéthetenként cserélődő válogatás vizuális dokumentumok kíséretében. Jelenleg Pinczehelyi Sándor, Samu Géza és Fehér László munkái tekinthetők meg. A programsorozat első, Felülírás című, február 5-én nyílt tárlata főként a nyolcvanas években készült, grafitit és írásos elemeket tartalmazó műveket vonultat föl, utalva a múzeumalapítás évtizedére. Belépve az első terembe, még a gyakorlott kiállításlátogatót is meglepheti a szeme elé táruló látvány, Brückner János Itt és most című installációja, az előtte álló hatalmas létrával, hirtelen azt a látszatot keltve, mintha a rendezés még nem fejeződött volna be. Az interaktív alkotáson a Ludwig Múzeum terében elmúlt pillanatokat lehet jelölni egyszerű rovátkákkal a falon elhelyezett hatalmas papíron, s el lehet gondolkodni a múló idő jelentőségén. Vele szemben a Gruppo Tökmag csoport Kaiser str. című, kötött anyagból készült képe, mint valami kifeszített hatalmas pulóver hívja fel a figyelmet a szabadságvágyra. A nagyterem képeinek többsége rendkívüli erős színekkel kelt szuggesztív hatást, főleg az ember és a civilizáció, ember és az agresszió problematikáját járja körül amerikai, francia, német alkotók munkáit bemutatva.

A második kiállítás Eszközök címen a kilencvenes évektől napjainkig keletkezett médiaművészeti alkotásokat mutat majd be, a harmadik tárlat címe: Megosztás a művészetközvetítés témájára fókuszál, az utolsó, Testreszabás című kiállítás pedig a kísérleti jellegű megnyilvánulásokra reflektál, az együttműködésen alapuló művészeti törekvésekre. A Ludwig 30 jubileumi programsorozat egyben előrevetíti a jövőt is, azaz az intézmény a 21. században is nyitott, sokszínű, kezdeményező és megújulásra kész múzeumként kíván a nagyközönség kedvében járni, és minél szélesebb látogatói kört magához vonzani. A Ludwig 30 programsorozat tárlatai és rendezvényei mindenki számára díjmenetesen látogathatók, ezzel is lehetővé téve a mind szélesebb körű hozzáférést.

Az idei jubileumi év tehát minden eddiginél színesebb, gazdagabb és az évfordulóhoz méltó programkínálattal rukkol elő a tanulni, művelődni, látni és szórakozni vágyó múzeumlátogatók számára és mindazok számára, akiknek nem közömbös mi történik körülöttünk, mi történik a kultúra, a képzőművészet világában itthon és a határainkon is túl, milyen új tendenciákra érdemes odafigyelni, mik a legújabb divatsikolyok, innovációk a kortárs művészet kimeríthetetlenül színes palettáján, mi foglalkoztatja azokat, akik a képzőművészetet választották élethivatásuknak, s milyen megoldásokat kínálnak a felvetődő újabb és újabb problémák, kihívások megoldására. A Ludwig 30 ünnepi programcsomagról külön, a látogatók számára készült ingyenes kiadvány közöl részletes ismertetőt, amelyet az alkotókkal, rendezőkkel készült interjúk tesznek még élvezetesebbé, közérthetőbbé.

A február 5-i sajtótájékoztatót és programindító kiállításmegnyitót a iamyank live acoustic ambient koncertje követte megfelelő ambientust teremtve a műélvezethez és az elmélyüléshez.

Bővebb információ a Ludwig Múzeum jubileumi rendezvényeiről és idei kulturális és művészeti programcsomagjairól a www.ludwigmuzeum.hu internetes portálon található.

Szerző: Varga Bótos Anna

Fotók forrása: Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum