Szerző: Sokolowski Dániel
A Bolha a fülbe c. előadás sokak által ismert produkció, ezúttal a Thália Színház tűzte műsorára a 2018 karácsonya előtt megtartott bemutatóval.
Szervét Tibor, Gubás Gabi
Népszerű darabról beszélünk, amellyel kétségtelenül brillírozni érdemes, és amely ezáltal megkívánja a parádés szereposztást is.
A Bolha a fülbe a Thália színpadán is hozta mindazt, amiért érdemes jegyet váltani erre a komédiára. Vérbeli félreértés-vígjáték, ismerős karakterekkel, sok helyzetkomikummal, tragikomédiába nyújtózó szituációkkal, egy mainstream színészgárda előadásában. Hogy mindez garancia volna a felhőtlen színházi szórakozásra? Ennek jártunk utána.
A történetről talán elegendő a színház bevezetőjének néhány sorát idéznünk.
Chandebise, a köztiszteletben álló biztosítási cég vezetője ismeretlen hölgytől kap szerelmes levelet: randevúra hívja egy kétes hírű szállodába. Chandebise hűséges és kishitű: eldönti, hogy nem megy el, inkább a legjobb barátját küldi maga helyett. A névtelen levelet gyanakvó felesége barátnője írta, hogy lépre csalja. A Hotel Numerában azonban a randevú rémálommá változik…(Állítólag mindenkinek létezik egy hasonmása a világon.) Kétszázszor nyílnak és csukódnak az ajtók, mindenki észvesztve nyomoz és menekül.
Feydeau szivarozott a párizsi Maxim századfordulós forgatagában, egyedül a neki fenntartott asztalnál, kortyolta pezsgőspohárból az ásványvizet, és csöndben nézegette az embereket. Róluk mesél: amilyennek látszani szeretnének, és amilyennek látszanak. Ő nem nevet rajtuk (egyébként sem nevetett szinte soha): csak érti őket, a „tragédia fonákját” írja meg.
Ezek szerint egy pörgős, energikus vígjátékra számíthatunk, melyben szerepet játszanak az emberi döntések és kapcsolatok szálai, ám ez a szövevény inkább háttérként, mintsem mondanivalóul szolgál.
Ebben a műfajban nagy a tét a rendezés alapmű-interpretációján és humorérzékén, a mondatok és a hozzájuk tartozó hangsúlyok, belépési idők meghatározzák, tud-e működni a poén, és hogy betalál-e a közönségnél, az összhang tehát nélkülözhetetlen.
Egy három felvonásos, nem kimondottan rövid előadásnál végig kiemelt figyelmet érdemel a színészi jelenlét, ugyanis az nem csupán egysorosokra, de gondosan felépített helyzetkomikumra, illetve karakterkomikumra épül. A karakterábrázolások építik fel a helyzeteket, és a szituációk referálnak magukra a karakterekre. A történet közben tempósan szalad előre, így óvakodni kell, nehogy leüljön a lendület.
Három szín követi egymást, az előadás soron következő felvonása hagyományos szerkezetben mindig a megelőzőre alapoz, és amit talán leginkább vár a közönség, azt egyértelműen, sikeresen abszolválja a produkció. Ez pedig nem más, mint az egyre inkább fokozott hangulat, ami a gondosan megkomponált tűzijátékot készíti elő, hogy az ott, akkor és úgy robbanjon, hogy ne pusztán vidáman nevettetővé, de emlékezetessé is tegye a néző számára az estét.
Chandebise szerepére a Thália társulatában talán nincs is megfelelőbb választás Szervét Tibornál, aki egyszerre, és külön-külön is két eltérő szerepben alakít emlékezeteset. Éppúgy hiteles és szórakoztató, s ami a legfontosabb – szerethető az entellektüel, és a nép egyszerű Svejk-szerű tökfilkójának bőrében. Szervét Tibor képes elérni a sírva röhögést a közönség soraiban, és el is éri. Kiváltképpen így van a hosszabb, cizelláltabb játékot megkívánó jelenetekben.
Raymonde (Gubás Gabi) a ház némiképpen unatkozó és kielégítetlen úrnője, aki megszállottja a gondolatnak, hogy férje megcsalja, ezért barátnőjét, a (kis noszogatásra) „önzetlenül” segítőkész Lucienne-t (Szabó Erika) segítségül hívva csapdába akarja csalni. Ez a kiindulópontunk, egyben a cselekmény törzse, amiből kibontakoznak a bonyodalmak.
S említhetnénk itt a darab valamennyi előadóját, mert együtt és külön-külön is eltalálták a műfajhoz, egyben saját prioritásaikhoz igazodó zsánert és humort.
A cselekményben természetesen mindegyik szerep eljut valamilyen formában a kételyig, vagy a kísértésig, kinek milyen mértékben és formában zavarják föl élete állóvizét a cselszövések és tévedések, s az ezek következményeként folyó történések.
A díszletben tetszetős kontrasztok rajzolják a hátteret, de nem vonják el a figyelmet a történetről.
A Bolha a fülbe egy bármikor élvezhető, könnyen fogyasztható, vidám és kellemes estét varázsol minden nézőnek, aki jegyet vált a város egyik legszebb fekvésű színpadára, a Thália Színházba.