A Nemzeti Filharmonikus Zenekar nyolc koncertből álló Ferencsik-bérletének záróhangversenyén, május 19-én (Müpa), egy olyan világhírű művész a vendég, aki a Bécsi Filharmonikusok történetének valaha volt legfiatalabb szólistájaként írta be magát az előadó-művészet nagykönyvébe. Julian Rachlin ezen az estén egyszerre szólista és karmester.
Julian Rachlin © Julia Wesely
„Rachlin vérbeli muzsikus: szívben-lélekben virtuóz, egy bajnok tartásával.” (The Los Angeles Times)
A legendás orosz hegedűsiskolához kötődő, karmesterként is aktív litván muzsikus a romantika gyöngyszemeiből válogatott budapesti koncertjére. A bevezetésként elhangzik Csajkovszkij Polonéz az Anyegin című operából mű. A 19. századi orosz zeneszerzők körében is népszerű volt a polonéz népi eredetű lengyel tánc, többek között Csajkovszkij több operájában is szerepel táncbetétként. Az Anyegin polonéze az opera III. felvonásának kezdetén, a báli jelenet indításaként egyszerre jelzi a helyszín gazdag pompáját, illetve Tatjánának naiv vidéki kislányból tündöklő hercegnévé való átalakulását. A háromrészes formában, lírai középrésszel megkomponált, büszke tartású tánc az Anyegin moszkvai, 1881-es bemutatója után hamarosan az operától független, önálló életre kelt. Egyfelől közkedvelt hangversenydarabbá vált, másfelől visszatért eredeti funkciójához: mind a mai napig a bálok kedvelt műsorszáma szerte a világon.
Ezt követi a zeneirodalom egyik legszebb alkotása, Mendelssohn e-moll hegedűversenye, amelyet Julian Rachlin szólaltat meg. A darab a szerző utolsó alkotókorszakában keletkezett. A Hegedűverseny csillogó felszíne, a szinte tüntetően egyszerű tematika, a finálé „szentivánéji” hangulata azonban némileg megtévesztő: Mendelssohn számos formai újításnak is teret engedett e művében, melyek a korabeli közönség számára igencsak meglepőek lehettek – szemben a mai hallgatók gyanútlan többségével, akik számára részben épp e mű testesíti meg a mindenkori viszonyítási alapul szolgáló „A hegedűverseny”-t. A szólista korunk egyik legmegragadóbb és legnépszerűbb hegedűművésze Litvániában született. 1978-ban Bécsbe emigrált, az ottani zeneakadémián Boris Kuschnir és Pinkas Zukerman növendékeként folytatta tanulmányait. 1988-ban az Eurovízió versenyén az „Év Legjobb Ifjú Zenésze” címet nyerte el, majd ezután a Bécsi Filharmonikusokkal koncertezett a zenekar által valaha kísért legfiatalabb szólistaként, nem sokkal később a Carnegie Hallban, a Lorin Maazel vezette New York-i Filharmonikusokkal debütált. Olyan karmesterekkel dolgozott együtt, mint Vladimir Ashkenazy, Bernard Haitink, James Levine, Zubin Mehta és André Previn, rendszeresen kamarazenélt Msztyiszláv Rosztropoviccsal, további muzsikus partnerei közül kiemelkedik Martha Argerich, Natalia Gutman, Gidon Kremer, Mischa Maisky.
Az estet Csajkovszkij V. szimfóniája zárja. A bő háromnegyed órás mű egy különlegesen gazdag lelkivilágú személyiség portréja, szorongásaival, örömeivel, emlékeivel – talán az emberi érzelmek kendőzetlen kifejezése az, amivel ez a csodálatos kompozíció ma is megragadja a hallgatót. A darab 1888-ban, a zeneszerző utolsó alkotóperiódusában keletkezett. Csajkovszkij esetében ez az alkotóperiódus az összegzés, az összefoglalás gondolatával és igényével kapcsolódik össze. A mű „sors szimfónia”, nyitótémájának kopogása – Csajkovszkij szavaival élve – „teljes meghajlás a sors, illetve a végzet kifürkészhetetlen parancsa előtt.
Videó: http://www.julianrachlin.com/Media/VideoGallery/tabid/89/videoid/73/Default.aspx
2018. május 19. (szombat) 19.30 óra
Müpa – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Ferencsik bérlet – záróhangverseny
Csajkovszkij: Polonéz az Anyegin c. operából
Mendelssohn: Hegedűverseny e-moll, op. 64
Csajkovszkij: V. szimfónia e-moll, op. 64
Km.:a Nemzeti Filharmonikus Zenekar
JULIAN RACHLIN hegedű és karmester
Következő hangversenyünk:
2018. május 24. (csütörtök) 19:30 óra
Pesti Vigadó
http://www.filharmonikusok.hu/koncertek/rohmann-ditta-es-vashegyi-gyorgy/
ROHMANN DITTA ÉS VASHEGYI GYÖRGY
Mintegy kétszáz év magyar zenéjéből válogat a főleg régizenei produkcióiról ismert kitűnő karmester, Vashegyi György. Erkel 1844-ben bemutatott operájának – a magyar nemzeti opera korszakos remekművének – nyitánya után Dubrovay László Gordonkaversenye hangzik el, amelyben – mint a hetvenöt éves szerző mondja – a szólistának számos speciális játéktechnikai elem ad lehetőséget virtuóz képességeinek megmutatására. Aligha lehetne erre a szerepre rátermettebb művészt találni, mint Rohmann Ditta, aki nemzedékének egyik legnagyszerűbb muzsikusa; játékában nyitottság, természetes zeneiség és az emberek megszólításának nemes szándéka egyesül. Az 1937-ben született Csíky Boldizsár Erdélyi rapszódiáját 2012-ben mutatták be: „Ha nagyon össze tudsz fonódni a saját zenei anyanyelveddel, a népdalkultúrával, az általa felkínált gazdagsággal, utána bármely műfajban úgy tudsz írni műzenét, hogy a háttérben ott van a népdalkincs is, és érezni lehet rajta, hogy az magyar zene” – vallja az erdélyi szerző, aki ezzel is Bartók és Kodály művészi elveit követi. Az 1926-ban bemutatott Háry János jelentősége elsősorban abban áll, hogy általa a magyar népdal sikerrel kapcsolódott a zenés színpad több évszázados hagyományához – a daljátékból készült szvit egyike a legnépszerűbb koncerttermi daraboknak.
Erkel Hunyadi László – nyitány
Dubrovay László Gordonkaverseny
Csíky Boldizsár Erdélyi rapszódia
Kodály Háry János – szvit
Km.: Rohmann Ditta gordonka, Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Vashegyi György
Sok szeretettel várjuk Önöket!