Különutak: Karl-Heinz Adler és a magyar absztrakció

A két óbudai múzeum 2017. június 1-én nyíló kiállításaival az 1927-ben született drezdai képzőművész, Karl-Heinz Adler munkásságának bemutatására vállalkozik. Az idén 90 éves Adler a német absztrakt művészet fontos alakja, újrafelfedezése napjainkban folyik Németországban. Alkotói tevékenységének jelentős időszakát korlátozta a rendszerváltás előtti kultúrpolitika ideológiája: a néhai NDK területén Adler sokáig háttérbe szorult az absztrakt művészeti törekvéseket elvető szocialista környezetben. Bár Adler az 1970-es, 80-as évektől több magyar művésszel is kapcsolatban állt, személye és művei rejtve maradtak a szélesebb hazai közönség előtt.

A Karl-Heinz Adler és Friedrich Kracht által kifejlesztett formarendszer elemei, 1967, Atelier Adler, Atelier Kracht – Fotó forrása: Kiscelli Múzem

A két budapesti kiállítás legfőbb érdekessége, hogy Adler életművén keresztül a magyar művészet eddig kevéssé vizsgált jelenségei kerülhetnek fókuszba. A kurátorok különböző megközelítésből azt vizsgálják, hogy a szocialista időszakban kevésbé tolerált absztrakt művészet különböző jelenségei a tiltások ellenére milyen formákon keresztül tudtak érvényesülni. Erre utal a kiállítás címe is. A Kassák Múzeumban Adler képzőművészeti tevékenységének a bemutatása alkalmat ad a hatvanas-hetvenes évek absztrakt művészeti gondolkodásának, kapcsolatrendszerének, társadalmi és politikai fogadtatásának regionális szempontú megközelítésére. A Kiscelli Múzeum kiállítása a „magyar absztrakció” egy sajátos szeletét tárja fel: Karl-Heinz Adler geometrikus épületplasztikáiból kiindulva azt vizsgálja, hogy a hetvenes-nyolcvanas években a magyarországi középületeken milyen módon jelenhetett meg az autonóm művészetként egyébként elutasított geometrikus absztrakció.

Lantos Ferenc: Frízelemek Pécsről, az egykori DÉDÁSZ-épületről, 1970. Az acb Galéria jóvoltából. Fotó: Varga-Somogyi Tibor – Fotó forrása: Kiscelli Múzeum

Lantos Ferenc:Frízelemek Pécsről, az egykori DÉDÁSZ-épületről, 1970. Az acb Galéria jóvoltából. Fotó: Varga-Somogyi Tibor – Fotó forrása: Kiscelli Múzeum

A kiállítás a köztéri képzőművészet legfontosabb online adatbázisával, a Köztérképpel együttműködésben kilép a múzeumok falain kívülre, és ezzel egész Budapestre kiterjeszti a témával kapcsolatos vizsgálódásait. A városi műalkotások felfedezésére készített térképsegítségével az érdeklődők a helyszínen is megnézhetik a Kiscelli Múzeumban bemutatott munkák máig megmaradt darabjait – például a Déli Pályaudvar falplasztikáit, vagy a ma Marriott néven ismert Hotel Duna Intercontinental épületének díszítését. Emellett azokat a műveket is felkereshetik, amelyek nem kerültek bele a kiállítási válogatásba. A nyomok keresése azonban ezen a ponton sem ér véget: a múzeum felhívást tesz közzé hasonló műtárgyak felkutatására, a közönséget is bevonva a múzeumi kutatómunkába. Így megvalósul a múzeumnak az a vállalt missziója is, hogy a város tereit kitágított múzeumként, a múzeumot pedig diszkurzív térként értelmezze.

A kiállítás kurátorai: Branczik Márta, Leposa Zsóka (Kiscelli Múzeum), Sasvári Edit, Juhász Anna (Kassák Múzeum)

Józsa Bálint – Kovács Ferenc: Dinamikus dombormű (részlet), Déli pályaudvar, aluljáró végfal, Budapest, 1974. Fotó: Lazlo Lugosi – Fotó forrása: Kiscelli Múzeum

Különutak
Karl-Heinz Adler és a magyar absztrakció
A Kassák Múzeum és a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár közös kiállítása
A kiállítás megtekinthető: 2017. június 1-től 2017. szeptember 17-ig
a Kiscelli Múzeumban hétfő kivételével 10 és 18 óra között,
a Kassák Múzeumban szerdától vasárnapig 10 és 17 óra között

KAPCSOLÓDÓ PROGRAMOK:

Júniusban minden szerdán (7-én, 14-én, 21-én és 28-án) 15:00-17:00 között múzeumpedagógiai foglalkozást tartunk  5-10 éves gyerekeknek, ahol a kiállításhoz kapcsolódóan játékosan ismerkedünk meg a színdinamikával, az alapformákkal, a geometrikus szerkesztés logikájával. A foglalkozás ára: 800 Ft gyermekenként. Előzetes regisztráció: kapcsolat@kiscellimuzem.hu

Forrás: Kiscelli Múzeum