Szerző: Sokolowski Dániel
Kelj barlangodból, jöjj, fekete bosszú!
Szerelem, add át trónod s koronád
A zsarnok gyűlöletnek!
Othellói ihletettség, a színhely Velence helyett Szentpétervár, a konfliktus ugyanaz. Belülről maró, zöldes szemű szép szörny, amely minden emberben tanyázott már valaha, és lélekölő működése nagyon könnyen tragédiához vezethet. A Budaörsi Latinovits Színház mutatta be Álarcosbál című darabját, Pelsőczy Réka rendezésében, a társulat fiatal generációjának főszereplésével.
Az orosz reformkor ébredező, ám konvencionális társadalmi berendezkedését gondolta át egészen újszerűen a budaörsi színi társulat.
Fotó: Borovi Dániel – Fotó forrása: Budaörsi Latinovits Színház
Fotó: Borovi Dániel – Fotó forrása: Budaörsi Latinovits SzínházFotó: Borovi Dániel – Fotó forrása: Budaörsi Latinovits Színház
Lermontov tragikus sorsú, 19. századi orosz költő és drámaíró művének világát napjaink internetes videóiból is könnyűszerrel betekinthető orosz valóságába varázsolták az alkotók, ezáltal a szín, a keret ismerős és könnyen élvezhető lehet a fiatal generáció számára. A környezet modern, a dráma a régi. A színpadkép és a megjelenítő elemek autentikus orosz szubkulturális hangulatot teremtenek. Az ezernyolcszázas évekbeli keleti szláv oligarchia víziójának akvarellszagú megidézése helyett baseballsapkás, melegítős ifjú milliárdosok klubokból, szerencsejátékból, tudatmódosító szerekből, vastag csúszópénzkötegekből, putyin-kultuszból, fegyverekből és bandákból álló alvilágában játszódnak az események, amit a markánsan lüktető zenei háttér hoz még közelebb a nézőhöz.
Ebben a miliőben szürreálisnak hathat a 19. századi verses drámai forma és a klasszikus alapkonfliktus, ám a mai, realista megjelenítés csak fokozza az éles összhatást. Ahogy a modern Shakespeare feldolgozások esetében, itt is hajszálvékony mezsgye választja el a paródiát a drámától, ám nincs hiba, megfelelő feszültséget épít fel a darab.
Fotó: Borovi Dániel – Fotó forrása: Budaörsi Latinovits Színház
Fotó: Borovi Dániel – Fotó forrása: Budaörsi Latinovits Színház
A történet cselszövésen, félreértésen, szerelmen és féltékenységen alapuló tragédia, melyet klasszikus nyelvezettel hallhat a néző, összhatásában érdekes kontrasztot teremt a szöveg és a látvány, s korunk elvárásainak megfelelően széles vászonban, rendhagyó színpadi berendezéssel tárul elénk.
Arbenyin karaktere egy vagyonos főúri minőségbe öltöztetett maffiafőnök – aki a boldogtalan hétköznapok felszíne alatt szenvedélyesen szereti feleségét – cselszövés áldozata lesz, melyet egyetlen apró mozdulat indít csupán útjára, ám ahhoz bőven elég, hogy kicsúcsosodván megszállott féltékenységbe és gátlástalan őrületbe hajszolja áldozatát, és előrevetítse az elkerülhetetlen végkifejletet.
Fotó: Borovi Dániel – Fotó forrása: Budaörsi Latinovits Színház
Fotó: Borovi Dániel – Fotó forrása: Budaörsi Latinovits Színház
A főszereplő megformálója, Böröndi Bence beszélt nekünk az előadásról.
Mennyire érzed sajátodnak Arbenyin klasszikus othellói szerepét, otthon érzed-e magad ebben a karakterben?
– Nagyon megszerettem ezt a karaktert, pont azért, mert nagyon másképpen működik, mint én az életben. A közös az bennünk, hogy mindketten hajtjuk magunkat előre. Viszont ahogy a darabban elindítja ezt a szélsőséges bosszúhadjáratot, az nagyon nem jellemző rám, és nagyon izgalmas volt, hogy a mélyére ássak ennek a szenvedélynek.
Mennyiben volt különleges a felkészülés erre a szerepre?
– Itt a megszokottnál többet kellett foglalkoznom a szöveggel. Én sokszor már a próbákon megtanulom a szöveget, amit otthon már csak mantráznom kell, megmarad a fejemben, de ezt a szövegkönyvet otthon is sokat, és hangosan tanultam.
Mit mond számodra a darab?
– Elsősorban, hogy a szenvedélyek és a szenvedélybetegségek nagyon veszélyesek, és mégis nagyon közel állnak az emberhez és nagyon imponálóak tudnak lenni, főleg a veszélyük miatt.
És valóban, a színpadon velejéig hatóan érezhető a klasszikus orosz irodalmi őrület, őrlődés és bűnhődés, ami ifjonti hévvel párosulva alkot izgalmas elegyet. A szereplőgárda valamennyi tagja élvezhető alakítást nyújt, Lermontov alakjait Böröndi Bence, Sztarenki Dóra m.v., Ódor Kristóf, Páder Petra, Papp Endre e.h., Chován Gábor, illetve Bercsényi Péter m.v. keltik életre.
A bemutató után, Berzsenyi Bellaagh Ádám, a Latinovits Színház művészeti vezetője is megosztotta velünk néhány gondolatát az előadással kapcsolatban.
Miért tartod fontosnak, hogy éppen nálatok mutatták be az Álarcosbált?
– Nagyon sokszor a rendező személye befolyásolja a döntést, mit állítunk színpadra, én nagyon szerettem volna, hogy Pelsőczy Réka itt dolgozzon nálunk. Az aktív rendezők között az egyik legizgalmasabb rendezőnek és remek színész pedagógusnak tartom, fantasztikusan ügyes és tehetséges színészeket képzett.
Lermontov Álarcosbálja szerintem egy elfeledett klasszikus, a nagy orosz irodalom egy nagyon jelentős korszakából származó verses, gyönyörű szöveg, az emberi érzelmekről, kapzsiságról, irigységről és szerelemről. Nagyon mélyen beszélő anyag.
Mi a Latinovits Színház célja a darabbal?
– Nem titkolt célunk, hogy a fiatal korosztály felé nyissunk, szeretnénk megszólítani őket, mert egy klasszikus szöveget helyezünk egy mai miliőben, és ennek az érdekes feszültsége adja az előadás mibenlétét.
Dinamikus és egyben klasszikus darabot láthatunk Budaörsön, aki a műfaj kedvelője, nem fog csalódni, ám érdekes kísérlet is egyben, melyet szeretettel ajánlunk a Budapest belvárosából is könnyűszerrel megközelíthető Latinovits Színház előadásában.
Mihail Jurjevics Lermontov: Álarcosbál – Budaörsi Latinovits Színház – Következő előadás: 2017. május 7.