Szerző: Tóth Judit Nikoletta
Egy igazi klasszikus francia vígjáték debütált a Thália Színház nagyszínpadán, október elején. A Francis Veber filmrendező, forgatókönyvíró nevéhez fűződő Vida Péter rendezésében két felvonásban színpadra állított, egyszerre mulatságos és érzékeny bohózat szerte a világon ismert, megfilmesített változatával is találkozhatott a közönség.
Fotó: Csatáry-Nagy Krisztina (forrás: Thália Színház)
A most bemutatott, eredetileg néhány évtizeddel ezelőtt játszódó történet megőrizte az eredeti kereteit, de abba az alkotók olyan modern technikai eszközöket is belecsempésztek, amely által a történet igazi jelenkori bohózattá alakult át. A végig ugyanabban a szobá(k)ban játszódó, párhuzamos eseményeknek otthont adó színpadi tér teljes kihasználása mellett a közönség betekintést nyerhet a szem által már láthatatlan, de a történet szempontjából nagyon fontos helyszínekre is. Hiszen a két főszereplő: Pignon (Nagy Viktor) és Ralph (Tamási Zoltán) élete ugyan ebben a szállodai térben fonódik össze, de egészen más célból érkeznek ide. És a szállodával szemben lévő bíróságra érkező tanú meggyilkolására felfogadott bérgyilkos, és a felszarvazott, faképnél hagyott férj megismerkedésében még ennél a közös térnél is nagyobb szerepe van a közösen eltöltött időnek és az egymásnak ellentmondó rövid távú céljaiknak. A galiba, így a vígjátéki helyzet alapja ugyanis leginkább az, hogy egyikük ölni, másikuk halni akar ugyanabban az órában, amelyben kölcsönösen, de akaratukon kívül akadályozzák egymást. De a bérgyilkos nem elég gonosz ahhoz, ne vegyen tudomást szomszédjáról, az öngyilkosjelölt pedig túlságosan figyelemhiányos ahhoz, ne provokálja a végletekig szállodai szomszédját. És ettől elindul a szójátékokba, testbeszédbe és villámgyors helyzetváltozásokba beleültetett két órás, a nézőkből kiprovokált kacagás. A két főszereplő villámgyors barátságához vezető út olyan helyzetekkel van kiépítve, amelyet a szerelmi háromszögbe keveredett Louise (Gubás Gabi) és Dr. Wolf (Szabó Győző) játéka is megerősít. Ezek a részek azok, amelynél a humor mellett szerepet kap az emberi oldal is. A volt feleség elbizonytalanodása, a két férfi kakaskodása a nő kegyeiért ugyanis akaratlanul kirajzolják az elhagyott férj jellemét, így a megcsaláshoz vezető okokat is.
Fotó: Csatáry-Nagy Krisztina (forrás: Thália Színház)
Fotó: Csatáry-Nagy Krisztina (forrás: Thália Színház)
A színen időnként megjelenő szereplők, így a londiner (Mózes András), a rendőr (Hajmási Dávid) és a szobalány (Banovits Vivianne) játékával pedig nem csak felgyorsulnak az alapvetően is gyors és komikus helyzetek, de ki is egészítik a lezáratlan történetet egy kerek egésszé.
Fotó: Csatáry-Nagy Krisztina (forrás: Thália Színház)
Fotó: Csatáry-Nagy Krisztina (forrás: Thália Színház)
Az egész estés, garantáltan jó humorú előadásban mindenki talál a saját ízlésének megfelelő komikus és elgondolkoztató pillanatokat. Kicsit olyan, mint a bérgyilkosra gyakorolt három eszpresszó hosszú pohárban hatása, garantáltan felébreszt. Ugyanis nem csak a csetlő-botló és kiszolgáltatott helyzeteket, az egymás félreértéséből adódó lehetőségeket dolgozza ki nagyon jól a színészek embert próbáló játéka, de közben kihallhatóak a kapcsolatrendszereinkre vetíthető örök igazságok is, ha van erre igényünk.
Fotó: Csatáry-Nagy Krisztina (forrás: Thália Színház)
Fotó: Csatáry-Nagy Krisztina (forrás: Thália Színház)