Szerző: Varga Bótos Anna
A január, ősi magyar nevén a Fergeteg hava a tél legjegesebb és legzordabb időszaka nemcsak az év végi ünnepek utáni holtszezoni pihenés, befelé fordulás, elcsendesedés időszaka, hanem az összegzés, a visszapillantás és előretekintés, a tervezés, az építkezések, az előkészületek inkább mozgalmasnak, mintsem csendesnek bizonyuló periódusa is. Így van ez az élet minden területén, köztük a kulturális szférában is. A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum sem pihen, lázas készülődés előzi meg az év eleji nagy nyitást. A múzeum idei terveiről és tavalyi eredményeiről hallhattunk azon a január 20-i, immár hagyományosnak tekinthető éves programismertető sajtótájékoztatón, amelynek kertében dr. Fabényi Júlia, az intézmény igazgatója értékelte az elmúlt esztendőt, s ismertette az idei programtervet.
Fotó forrása: Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum
Mint hallhattuk, 2015 rekordsikereket hozott a múzeumnak, hiszen rekordszámú látogató, 115 ezer ember volt kíváncsi tárlataira, s ezzel a látogatói létszám tekintetében a Ludwig Múzeum a múzeumok között igen előkelő helyet foglal el. Érdekességképpen még megemlíthető, hogy a Google keresőben a múzeumok közül a legtöbben a Ludwig Múzeumra kerestek rá. A tavalyi évet két remek fiatal alkotó bemutatásával kezdte az intézmény (Ciprian Mureşan román és Jasmina Cibic szlovén alkotók tárlataival), a sikerlistások sorában pedig az első helyet a Zsigmond Vilmos, azóta elhunyt Oscar-díjas magyar származású operatőr fotóit és filmjeit bemutató tárlat foglalta el, amely a még élő művész utolsó nagy szakmai sikerének is tekinthető. Az év másik legnépszerűbb kiállítása, a Ludwig Goes Pop + The East Side Story, az eddigi legátfogóbb, magyar és kelet-európai anyaggal kiegészített pop-art kiállítás volt, amelyhez számos múzeumpedagógiai program és tárlatvezetés is kapcsolódott.
Ezekben a sikerekben – a személyes és közösségi hozzájárulásokon túl – a sajtónak is nagy érdemei voltak, amelyért külön köszönetet mondott az igazgató asszony a sajtó képviselőinek. Jól mutatja a jellemző tendenciákat a látogatók profilját vizsgáló múlt évi felmérés is, amely szerint a Ludwig tipikus látogatója 28 éves, felsőfokú végzettségű budapesti értelmiségi nő. Ezen érdemes elgondolkodni. Bár a múzeum igyekszik a társadalom más rétegeit és régióit is meghódítani iskolákkal, egyetemekkel való megállapodások révén, még rendkívül sok lehetőség vár kiaknázásra a látogatók profiljának szélesítése terén. A Ludwig Múzeum átgondolt és világos koncepció mentén nagy gondot fordít művek gyűjtésére, vásárlására, gyűjteményének bővítésére, megújítására is, elsősorban a 70-es évek konceptuális művészetének gyűjtésével, amely állandóan napirenden van. Ezenkívül fiatal művészektől is vásárolnak, ezáltal is bizalmat szavazva a fiatal alkotóknak, amelyet a következő évek igazolhatnak. Az orosz multimediális alkotások is fő helyen szerepelnek a vásárlási tervekben.
A tavalyi év kiemelkedő, újító és legnagyobb szabású megmozdulása volt még a médiaművészet megőrzése és restaurálása tárgyában szervezett MAPS-konferencia (Media Art Presevation Symposium), amelyen számos külföldi előadót és résztvevőt láttak vendégül. Ezzel a Ludwig Múzeum felkerült a múzeumi restaurátorszakma nemzetközi térképére, kifejezésre juttatva az intézmény szándékát egy módszertani központ létrehozására, ami a középtávú fejlesztés része is lehet. Az igazgató asszony ennek kapcsán rámutatott más intézményekkel, egyetemekkel (Magyar Képzőművészeti Egyetem) való együttműködés fontosságára is. Másik jelentős program a COLLAB Művészeti Együttműködési Program (2015-18), amely a művészek és közösségek közötti párbeszédet segíti elő és nemzetközi véleménycserére irányul az EU Kreatív Európa programja keretén belül. 6 ország kortárs művészeti intézményeinek részvételével valósul meg nemzetközi képzéseken és rezidencia programokon keresztül. A Velencei Építészeti Biennále magyar részvételének megszervezése is a Ludwig Múzeumhoz került.
A 2016. év kiállításait illetően rendkívül gazdag, színes és izgalmas a programpaletta. Kilenc nagy kiállítás szerepel a múzeum idei tervei között. Az év Záborszky Gábor Fúgák. Guida – Riposta – Repercussio. 1976-2015 című retrospektív kiállításával indul január 29-én, amely az alkotó 3 évtizedes munkásságának bemutatásán kívül meglepetésként 15 új művével is megörvendezteti az érdeklődőket. Érmezei Zoltán Vissza/Előretekintés című életmű-kiállítása február 5-étől egy eddig felfedezetlen életművet tár majd elénk, a 80-as évek alternatív művésznemzedékének egyik kiemelkedő alakját bemutatva, aki képes volt kitörni abból a kánonból, amit a hivatalos művészet diktált. Az élet és a halál szűk mezsgyéjén egyensúlyozva a filozófiai irányzatok képzőművészeti vetületeit kereste. Márciusban a Képtaktikák címmel rendezendő tárlat a Makói Grafikai Művésztelep sokrétű, 1977-1990 közötti munkásságába enged bepillantást. A Makói Művésztelep tevékenysége nyomán hazánkban is elterjedt a fotográfia képzőművészeti felhasználása, illetve a fotó alapú sokszorosítási eljárások elismert grafikai technikává váltak. A mintegy 300 alkotás nyomon követi, hogy az új sokszorosítási technikák milyen új fordulatot hoztak a magyar grafika történetében. A Budapesti Tavaszi Fesztivál idején, április 16-án nyílik a Szenvedély. Rajongás és művészet című, Berlinből érkező tárlat, amely a az internet és a közösségi média előtti, az 1960-tól 80-ig tartó időszak zenei rajongói magatartását járja körül, különös tekintettel a rockzenére. Szociológiai tartalmakat kíván megmutatni a művészet eszközeivel. Ehhez kapcsolódik a május 5-én nyíló Rock//tér/idő című kiállítás, amely a magyarországi könnyűzene és képzőművészet kölcsönhatásainak közelmúltjából villant fel ikonikus alkotásokat, különösen a 70-es és 80-as évek underground zenéjének megnyilvánulásait alapul véve.
A nyár egy könnyedebb témával, a július 8-án nyíló látványos divattörténeti fotókiállítással kedveskedik a látogatóknak: Peter Farago & Ingela Klemetz Farago Nők Chanelben című tárlatával. A szekszárdi származású Petert és a svéd Ingelát a jelenkori divatfotózás legkreatívabb alkotói között tartják számon. Igazi kulturális csemegének ígérkezik mind a fotózás, mind pedig a divat szerelmeseinek. A nyár másik különlegessége a július 15-én nyíló Albánia és Koszovó kortárs albán művészetét bemutató kiállítás lesz, amely csaknem 30 alkotó munkásságából kínál válogatást, s a Balkán kontextusában vizsgálja a térség kulturális, társadalmi és politikai viszonyait. Az izgalmas tárlat arra próbál rávilágítani, hogyan dolgozzák fel a művészek a közeli és távolabbi múlt eseményeit, s Magyarországon első alkalommal összpontosít együttesen Albánia és Koszovó elmúlt tíz-tizenöt évének alkotásaira és művészeti pozícióira, dialógust kezdeményezve az egy nyelvet beszélő két ország művészeti színtereinek közös pontjairól, olykor egymásnak ellentmondó aspektusairól. Az ősz egy érdekes lengyel tárlattal köszönt majd be: a szeptember 30-án nyíló Fiatal Lengyelország című kiállítás a történelemmel és a rohamos változásokkal foglalkozó, a hazájában és a világon a helyét, identitását kereső ifjú nemzedék szemüvegén és alkotásain keresztül láttatja Lengyelország múltját és jelenét. Október 7-én ismét egy lengyel téma kerül a fókuszba, Vadnyugat. Az avantgárd Wrocław története című kiállítással. A közel 500 műből álló tárlat a második világháborút követő újjáépítés művészeti aspektusain keresztül betekintést enged a város hihetetlenül izgalmas művészeti mikrokozmoszába 1960-tól napjainkig. A kiállítás az Európa Kulturális Fővárosa Wrocław 2016 programsorozat része, és a Wrocław Contemporary Museummal együttműködésben valósul meg. A Ludwig Múzeum utolsó nagy eseményeként a Cafe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében a Bartók című nagyszabású kiállítással tisztelegnek majd a kortárs képzőművészek a világhírű magyar komponista emléke előtt, születésének 135. évfordulója alkalmából, a bartóki eszmét előtérbe állítva, kiemelt figyelmet fordítva a fény- és hanginstallációkra.
A gazdag képzőművészeti kínálatot a Ludwig Múzeum kiegészítő programjai színesítik, teszik érthetőbbé és megfoghatóbbá, így a múzeumpedagógiai programok, amelyek 2015-ben nem kevesebb, mint 400 rendezvénnyel dicsekedhettek. A szabadegyetem, ahol tavaly neves művészek tartottak művészettörténeti előadásokat, az idén más pozícióból folytatódik és fejlődik tovább. Folytatódnak a tárlatvezetések, családi programok és fesztiválok is.
A Ludwig Múzeum 2016-os programterve tehát magáért beszél, s máris „borítékolható”, hogy a tavaly elért rekordsikerek az idén nemcsak hogy megismételhetők lesznek, hanem felül is múlhatók. Erre garancia az a magas szintű szakértelem, lelkesedés, innovatív készség, amelyről a múzeum vezetése és szakértőgárdája már évek óta tanúbizonyságot tesz.
Bővebb információ a Ludwig Múzeum idei gazdag programjáról a www.ludwigmuseum.hu internetes oldalon található.