Az Európa Könyvkiadó gondozásában, a XXII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra időzítve jelent meg Háy János legújabb, tematikailag 5 nagy tételbe csoportosított novelláskötete, amely – a szerzőtől már megszokott módon – önálló történetekként és komplett regényként is értelmezhető lenne.
A fesztivál programsorozatának részeként, a Millenáris zsúfolásig telt különtermében a Barna Imre által irányított beszélgetés olyan szempontból is fontos és egyedülálló volt, hogy a szerző nem is szándékozik interjút adni az általa megfestett borítóval megjelent könyvéről. Ezt – saját elmondása szerint – olyan megfontolásból teszi, mert szeretné, hogy a saját fantáziájában megszületett, mégis nagyon is valóságos lelkek között/közül az olvasói instrukciói nélkül találják meg önmagukat.
Háy János legújabb könyvében nem csak elmeséli, de íróként saját maga is át- és megéli a bármelyikünk életére jellemző helyzeteket, kapcsolatokat. A közel 400 oldalas könyv szereplőinek történetein keresztül nem csak sorsokat olvashatunk és/vagy morzsolgathatunk, de egyenesen szemléletmód változást szeretne kiprovokálni belőlünk az író. Mindemellett, véleménye szerint az életet nem egyszerűen programokkal és elérendő célokkal kellene megtölteni, de az emberi lélekre jellemző mélységeket és magasságokat is meg kell(ene) benne bátran élni. Azért, mert ahogy könyve ajánlójában is szerepel, „Minden életnek egy változata van, az, amit élünk.”
Az egy órás beszélgetés során a szerző olvasott is új könyvéből a hallgatóságnak. A humoros, iróniát sem nélkülöző, egy 40 éves jubileumi koncertre készülő zenekar tagjait megjelenítő történet ízelítőt adott abból az olvasói által már jól ismert „háys” írás- és gondolkodásmódból, amely hozott lelkeire is rányomja a jegyeit. És amellett, hogy Háy János minden általa megfogalmazott sorsának megadja a maga igazát, lelkei olyan hozott anyagból dolgoznak, mint bármelyikünk. Olyan esendő halandók, akik a múlt már megélt eseményei, és a jövőjük iránt táplált elvárásaik között saját sorsukban sokszor pont a jelent felejtik el megélni.
Tóth Judit Nikoletta
Fotók: Korhut Lili