Különleges, mániákus világ – A Tévedések vígjátéka a Szegedi Szabadtéri Játékok műsorán

Vészesen közeledik a nyár, s vele együtt a vakációzás, az utazások, s nem utolsó sorban a nyári szabadtéri kulturális programok, fesztiválok időszaka is. Idejében kell terveznünk, gondoskodnunk a jegyekről, helyfoglalásokról, nehogy lemaradjunk valamiről, amit azután később már nem tudunk pótolni. A szegedi szabadtéri színpad, amely Magyarország legnagyobb befogadóképességű szabadtéri teátruma, mondhatni gyöngyszeme és az immár 84 éves Szegedi Szabadtéri Játékok stábja már teljes gőzzel készül a nyári előadásokra. A 2015-ös évad egyik legkiemelkedőbb és legrendhagyóbb produkciójának Shakespeare Tévedések vígjátéka ígérkezik, amely egyben a Játékok második önálló bemutatója lesz Az álarcosbál mellett.

2015-3-12-Szegedi-Szabadteri-Jatekok-Sajtokonferencia-Foto-Galcsik-Gyorgy-16

A Szegedi Szabadtéri Játékokat a produkciók széles skálája jellemzi a többi európai színházi fesztivál egy előadásra koncentráló koncepciójával ellentétben, s ezt a tendenciát a jövőben is folytatni szeretnénk – hangsúlyozta Harangozó Gyula művészeti igazgató az idei Szegedi Szabadtéri Játékok Shakespeare produkciójáról március 12-én, az Irgalmasok Veli Bej Fürdőjében tartott sajtótájékoztatón. Mivel régen mutattak be a fesztiválon prózát, az angol szerzőtől pedig 13 éve nem játszottak művet, sokat vitáztak a szakemberek azon, vajon van-e helye a prózának a Játékokon. A válasz egyértelmű igen volt, viszont a fesztiváli repertoár inkább valami könnyed nyári darabot kíván, de mégis garantáltan magas színvonalút. Így esett a választás Shakespeare-re. Ehhez a kihíváshoz megfelelően tapasztalt, nemcsak a zenés, de a prózai műfajokban is jártas, bravúros rendezőnek pedig Kerényi Miklós Gábor Kero bizonyult, aki nagy lelkesedéssel fogadta a felkérést. Tevékenységéhez a Szegedi Szabadtéri Játékokon eddig több mint száz sikeres rendezés fűződik. A szereplőgárda is magáért beszél: krém a krémből. Fontos, hogy emlékezetes legyen az előadás – mutatott rá a művészeti vezető -, amire évek elteltével is szívesen emlékeznek.

parnacsata-nap-szekelyudvarhelyen-2016-aprilis-2-fotok-fulop-lorant

S hogy mit álmodtak még a deszkákra az alkotók a Shakespeare-előadással? Arról maga a rendező, Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház művészeti vezetője, a Rising Star ismert zsűritagja „rántotta le a leplet”. Igazi örömszínházra készülünk. Ami öröm a színészeknek, az öröm az alkotóknak és öröm a nézőknek is – summázta vállalkozásuk célját Kero. Nagy kihívás a Dóm téren prózát rendezni, hiszen ő maga legutóbb 15 éve rendezett prózai darabot, de az írófejedelem, Shakespeare ebben sokat segít. Nagy alkotó, nagy ravasz, aki zseniálisan tudja, mi kell ahhoz, hogy a helyzetek, viszonylatok, közösségi, politikai és személyes konfliktusok, filozófiai gondolatok, izgalmas jellemek jól kijöjjenek, miközben játékos, humoros, szórakoztató színjáték bontakozik ki. Különleges, mániákus, őrült világ tárul elénk: félreértések és tévedések fergeteges vígjátéka, amikor mindenki mást hisz a másikban, mint ami, a személyiség megkettőzésének, illetve elvesztésének valószerűtlen pillanatait. Az életben bizonyára mindenkivel előfordult már, úgy ébred reggel, hogy nem az, ami eddig volt, hanem valami más. Ehhez a nem mindennapi, komikus fordulatokkal teli, vérbő komédiához a rendező olyan színészeket keresett, akik ebben az őrült kavalkádban partnerek tudnak lenni, akik kellően mániákusak az életben is, és a munkában is, s eszelősen hiszik, hogy nagyon fontos az, amit csinálnak. Nem túlélni kell a színházat, hanem megélni – tette hozzá. A darab a közel-keleti Efezusban játszódik, amely konfliktusba keveredik Szirakuzával, ahonnan a szereplők egy része is érkezik. Ezért a díszlet és a jelmezek is a keleti világ lenyomatait és hangulatát varázsolják elő: forgó képszerkezet közepén atommag szerű gömbbel, ami voltaképpen nyüzsgő bazár, ahol megtalálható a török fürdő, örömtanya, lakóház, sőt kolostor is. Itt zajlik a két ikerpár csalfa kergetőzésének története. Olyan őrületet lehet az előadással varázsolni, ami bennünk is forog, kavarog és tükröződik, s a mű alapgondolatát is kifejezi. Efezus világa a mi mai világunk is. Bár prózáról van szó, azért lesznek benne zenei betétek és táncos jelenetek is, nagy számú statiszta felvonultatásával, ha ettől még nem is lesz a darab musicales.

A fesztiváli színésztársulatot az ország vezető színházainak legkiválóbb művészei alkotják, akiket csak a Játékokon láthat együtt a közönség, az évadban különböző színtársulatokban játszanak. A Katona József Színházból, a Radnótiból, a Tháliából és a Vígszínházból is érkeznek Szegedre. A főszereplők, az Antipholus ikrek hasonlóságának megjelenítéséhez bravúros ügyességgel hasonló karaktereket választottak, Adorjáni Bálint és Telekes Péter személyében. Ezt az illúziót a jelmezek, frizurák még csak fokozzák, így összetévesztésig hasonlóak lesznek. A két Dromio szerepét Molnár Áron és Klem Viktor alakítja. Fontos figura a történetben az Antipholusok ősapja, a szirakúzai kereskedő Égeon, akit Haumann Péter alakít, feleségét, Emíliát, az efezusi apácafőnököt pedig Molnár Piroska, mindketten a Nemzet Színészei. A két nővér izgalmas szerepét Pálmai Anna és Szinetár Dóra játssza. Még számos érdekes karakter teszi színesebbé és elevenebbé az eszeveszett kavarodást: Angelo szerepét Bezerédi Zoltánra, Dr. Csipet megelevenítését Vajdai Vilmosra, a kereskedőét Szabó Győzőre bízta a rendező. Kisebb szerepekben látható még Huzella Júlia, Korognai Károly, valamint a Szegedi Nemzeti Színház három színművésze, Szilágyi Annamária, Jakab Tamás és Borovics Tamás. A különböző kultúrák találkozásának e közel-keleti színhelyén meglepő és lebilincselő kalandos előadásban lesz majd része a nézőknek – ígérte meg a darab rendezője. A vígjáték Nádasdy Ádám fordításában kerül színre. A dramaturg Lőrinczy Attila. Kerényi Miklós Gábor rendezői munkáját Bori Tamás segíti. A mozgástervező-koreográfus Duda Éva. A díszletek Horgas Péter munkáját, a jelmezek pedig Füzér Anni szaktudását dicsérik. Az előadás július 31-én és augusztus elsején kerül színre.

Az idei fesztivál műsorán lesz még Verdi Az álarcosbál című operája, valamint az Abigél, a Mamma mia! és A nyomorultak című musical is. A Szegedi Szabadtéri Játékok előadásairól, a bérlet- és jegyvásárlási lehetőségekről bővebben a www.szegediszabadteri.hu internetes oldalon tájékozódhatnak.

Fotók: Galcsik György
Varga Bótos Anna