A Nemzeti Filharmonikusokkal ad hangversenyt január 28-án a Művészetek Palotájában és január 29-én Szombathelyen a Bartók-teremben Michael Martin Kofler világhírű fuvolaművész.
Az együttest Hamar Zsolt dirigálja, aki jelenleg a wiesbadeni Hessischen Staatstheaters főzeneigazgatója és nagyon erősen kötődik a Nemzeti Filharmonikusokhoz. Legutóbb tavaly augusztusában, Martonvásáron vezényelte a zenekart.
A hangverseny első felében a zenetörténet egyik csodakompozíciója szólal meg, hiszen MENDELSSOHN mindössze 17 éves volt, amikor Nyitányt komponált Shakespeare SZENTIVÁNÉJI ÁLOM című vígjátékához, s ezzel kétségkívül örökre bejegyezte nevét a zenetörténetbe. Talán Mendelssohn volt a legnagyobb csodagyerek Mozart óta. Már fiatalként is termékeny zeneszerző volt, tinédzser korára már 5 rövid opera és 11 szimfónia kötődött a nevéhez. Egy német Shakespeare fordítás, és egy csodálatos családi, nyári este élménye ihlette a fiatal zsenit a komponálásra. Mendelssohnt jobban vonzotta a tündérvilág, és a népies bohózatok, mint az eredeti Shakespeare mű alapjául szolgáló felnőtt erotika. Eredetileg két zongorára készítette el a nyitányt, amit nővérével, Fannyval mutatott be egy házi koncerten. Szinte elképzelhetetlen, hogy ne lett volna meg már akkor a fejében a nyitány zenekari változata.
Virtuóz technikai elemek, parádés kadencia. Ez is hallható IBERT FUVOLAVERSENYÉBEN, amely a hangszer irodalmának egyik legnépszerűbb, s egyben legnehezebb versenyműve. Ibert erősen vonzódott a színpadhoz – többek között őt is megihlette Shakespeare vígjátéka -, több operát, balettet, kísérőzenét és filmzenét is komponált. A mű súlypontja a klasszikus hagyománnyal ellentétben inkább a fináléra, mint a nyitótételre esik. Ez az erőteljes jazz-hatást mutató finálé a Fuvolaverseny talán legeredetibb, elementáris hatású, s egyúttal nagyon szellemes tétele, melynek főszereplője a ritmus. Az est szólistája MICHAEL MARTIN KOFLER, aki huszonegy éves kora óta a Müncheni Filharmonikusok szólófuvolistája, a Claudio Abbado vezette Gustav Mahler Ifjúsági Zenekar egykori művésze. Miután megszerezte diplomáját a bécsi zeneakadémián, Aurele Nicolet és Adorján András vezetésével tökéletesítette tudását. Alig huszonhárom esztendős, amikor maga is tanítani kezdett: azóta a patinás salzburgi Mozarteum professzora. Az osztrák művész szólistakánt fellépett az amszterdami Concertgebouw zenekarával és a St. Martin in the Fields kamarazenekarral, anyaegyüttesénél pedig a világ szinte valamennyi jelentős dirigensével dolgozott, olyan zeneigazgatók keze alatt játszott, mint Sergiu Celibidache, James Levine, Christian Thielemann és jelenleg Lorin Maazel.
A program záróműveként SCHUBERT utolsó nagy szimfóniája, a „Nagy” C-dúr hangzik el, amelyet Robert Schumann nevezetes megjegyzéssel illette, mennyei hosszúságúnak nevezte, természetesen a „mennyei” jelzőt hangsúlyozva. Az 1825 nyarán keletkezett „NAGY” C-DÚR SZIMFÓNIÁT Schubert életében sosem adták elő nyilvánosan, s nyomtatásban sem jelent meg, így csak a véletlen szerencsének köszönhető, hogy egyáltalán fennmaradt. Tíz évvel Schubert halála után Robert Schumann szerezte meg a szerzői kéziratot Schubert testvérétől, s ő adta tovább Felix Mendelssohnnak, aki 1839-ben a lipcsei Gewandhaus Zenekar élén dirigálta a mű első teljes előadását. Schumann nem sokkal ezután lelkesült beszámolót írt az általa alapított Zeue Zeitschrift für Musik hasábjain a darabról, méltatva annak még 1840-ben is megdöbbentően újszerű vonásait.
2015. január 28., 19:30 Budapest, Művészetek Palotája – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
2015. január 29., 19:30 Szombathely, Bartók-terem
Mendelssohn: Szentivánéji álom- részletek a kísérőzenéből
Ibert: Fuvolaverseny
Schubert: IX. szimfónia C-dúr „Nagy”, D. 944
Vezényel: HAMAR ZSOLT
Közreműködik: MICHAEL MARTIN KOFLER (fuvola), NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR
KÖVETKEZŐ HANGVERSENYÜNK:
2015. FEBRUÁR 5., 19:30 BUDAPEST, MŰVÉSZETEK PALOTÁJA – BARTÓK
BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM
BACH: I. zenekari szvit, C-dúr BWV 1066
VILLA-LOBOS: Bachiana Brasileiras No. 3
VILLA-LOBOS: Uirapurú
BACH: Zongoraverseny g-moll, BWV 1058
VILLA-LOBOS: Choros Nor. 10
Vezényel: KOCSIS ZOLTÁN
Közreműködik: JEAN LOUIS STEUERMAN (zongora), a NEMZETI ÉNEKKAR (KARIGAZGATÓ: ANTAL MÁTYÁS) valamint a NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR
A különleges programban Brazília első számú zeneszerzőjének ritkán hallható alkotásai szólalnak meg a nála kétszáz évvel korábban élt Bach műveivel társítva. Villa-Lobos kilenc „brazil bachiánája” egzotikus zenekari szvitek sorozata, amelyeknek tételei egy Bachra utaló és egy brazil címet viselnek, zenéjükben pedig brazil zenei jellegzetességek ötvöződnek barokk formákkal, szólamszövéssel, harmóniákkal. Kocsis Zoltán vezényletével már eddig is többször csodálkozhattunk rá a sorozat egy-egy darabjára; ezúttal azt a művet hallhatjuk, amely 1936-ban keletkezett, és amelyben szólószerepet kap a zongora. Aligha akad még egy olyan művész, aki hitelesebben tudná életre kelteni Villa-Lobos zenei világát, mint a Nemzeti Filharmonikusokkal korábban már koncertezett, maga is brazil Jean Louis Steuerman. A brazil zongoraművész azonban Bachot is remekül játszik, hiszen éppen egy Bach-versenyen tűnt fel, és tört be a nemzetközi élvonalba 1972-ben. Azóta a világ vezető zenekaraival lépett fel, és olyan nagyságokkal muzsikált, mint Yehudi Menuhin, Vladimir Ashkenazy vagy Claudio Abbado. A műsor másik különlegessége Villa-Lobos Choros sorozatának kilencedik darabja, amely zenekarra íródott, 1929-ben. Ez a ciklus talán még ritkábban hallható, mint az előbbi, mindegyik darabja más-más hangszer-összeállításra készült. Címe a portugál „sírni” szóból ered, és olyan zenét jelöl, amelyet brazil utcazenészek játszottak, afrikai és európai hangszereken, szabadon improvizálva, nemegyszer disszonáns hangvételt is megütve. Bach C-dúr zenekari szvitje stilizált, elegáns barokk tánctételek füzére, mondanunk sem kell, hogy remek és gyönyörködtetően változatos zene. A g-moll zongoraverseny egy hegedűverseny átirata, de ez nem is sejlik fel a hallgatása közben, hiszen a zeneszerző zseni briliáns módon ültette át billentyűs hangszerre.