Közel két éve, a Krúdy-év eseményeinek keretében négy intézmény fogott össze, hogy hozzájáruljon Krúdy Gyula utolsó lakóhelyének, Óbudának a XXI. századi keretek között kialakított kulturális-gasztronómiai megemlékezéséhez. Közülük a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipar Múzeum a világon egyedülálló, országos gyűjtőkörű intézményként az író egykori lakóházában várja a kereskedelem és vendéglátás története iránt érdeklődő közönséget korosztálytól függetlenül.
Fotó: ArtNews.hu
A közel fél évszázaddal ezelőtt létrejött, a hajdan még a budai várnegyedben működő intézmény egy újabb, 2011-es költözés után, az V. kerületből érkezett a régi Óbuda központjába, Krúdy egykori lakóházába. Azóta is itt, a Korona tér 1. szám alatt fogadja látogatóit. Három állandó kiállítása, látványraktára és táblagyűjteménye mellett rendszeresen megújuló időszaki tárlatokat is szerveznek az érdeklődőknek. A Kultea Klub keretein belül rendszeresen beszélgetésekkel, koncertekkel, színházi előadásokkal, filmvetítésekkel, gyerek- és családi programokkal is várják a látogatókat.
Az adventi időszak két nagyobb volumenű kiállítás kialakításával és megnyitásával is járt. Pár nappal ezelőtt, december 11-én nyitotta meg kapuit a „Vendéget látni, vendégnek lenni – vendéglátás-történeti állandó kiállítás”. Itt interaktív részekkel, és látványosan berendezett 19. század végi és 20. század eleji otthoni és hivatásszerű hazai vendéglátás tereivel várják a látogatókat. A városi skanzenjelleg kialakításával a látogatók testközelbe kerülhetnek a száz évvel ezelőtt élt polgár mindennapjaival. Nem csak egy középpolgári család otthonát és mindennapjait képzelhetjük el, de a szabadidős tevékenységeik színhelyeibe is betekintést nyerhetünk. A termekben ugyanis felépült egy korabeli szálloda, mulató, kávéház, étterem és cukrászda is cukrászműhellyel.
Fotó: ArtNews.hu
A másik új, de időszaki kiállítás a „Gulyáságyú és rohamsisak – A Nagy Háború gyomornézetből”. Az első világháború kitörésének centenáriuma alkalmából – december elején – megnyitott tárlat a frontharcosok és a polgári lakosság háború alatti élelmezésének létfontosságú eseményeit mutatják be. A kiállítás megtekintői megtudhatnak olyan részleteket a könnyűiparunk megtorpanásáról és az élelmezési válság hatásáról, amely nem csak éhínséghez és általános alultápláltsághoz vezetett, de befolyásolta a háború kimenetelét is. Mindamellett, hogy a jog eszközeivel – rendeletekkel – is rávezették és korlátozták a korabeli lakosság élelmiszerfogyasztását (is), próbálták szabályozni a kulináris élvezeteket is. Olyan világban éltek felmenőink, ahol a cukrászdákban szabályozták a tejfogyasztást, az éttermekben heti két hústalan és egy zsírmentes napot vezettek be, az élelmiszereket jegyre lehetett megvásárolni, kiporciózott adagokban és mégis „a frontharcosok a kávét a háború legédesebb keserűségének nevezték”. A kiállítást május végéig lehet ilyen formában megtekinteni.
A múzeum bemutatja azt a folyamatot és életstílussá vált hatást is, amelyet a húsz éve hazánkban megjelent plázák világa alakított ki. Aki szeretné, még február 22-ig megtekintheti a Plázavilág – A plázák szerepe a mindennapokban elnevezésű időszaki tárlatot is.
A múzeumban két további állandó kiállítás tekinthető meg. „A jó kalmár a világ jótevője” – Két évszázad a magyar kereskedelem történetébe enged betekintést és a „Nekem soha nem volt otthonom” – Krúdy Gyula budapesti életének színtereit próbálja bemutatni. A tárlat érdekessége, hogy abban a két szobában lett kialakítva, ahol az író élete utolsó három évében élt. Így a született ínyenc, Szindbád és Rezeda Kázmér megteremtője talán mégiscsak végső otthonra talált itt a róla elnevezett negyedben?
Tóth Judit Nikoletta