A 2014-es naptári év utolsó bemutatójaként Zsótér Sándor állítja színpadra az Erkel Színházban A bűvös vadászt. A produkció zenei vezetője és dirigense Halász Péter, az Opera főzeneigazgatója. A főbb szerepekben Fodor Beatrix és Szabóki Tünde, Rácz Rita és Wierdl Eszter, Palerdi András és Cser Krisztián, valamint Kovácsházi István lép színpadra.
A bűvös vadász – Fotó: Csibi Szilvia
Carl Maria von Weber a német romantikus opera megteremtője, aki teljesen megújítja a műfajt – úgy témájában mint szerkesztésében és hangszerelésében. Cselekménye a német népi legendákból merít témát, harmóniáit pedig a német népzene ihleti, ami a hagyományoktól és a bel canto stílusától teljesen eltér. Bár előtte is születtek fontos német nyelvű operák (Mozart: A varázsfuvola vagy Beethoven Fideliója), Weber mesterműve az, amely elindítja a német opera virágzását. A bűvös vadász romantikus thriller; valami egészen újnak a kezdete. Kivételes darab, amely méltatlan módon, mint oly sok más híres operaház repertoárjáról, a Magyar Állami Operaházéról is évek óta hiányzik. Jóllehet a budapesti operában már az első évadban, 1885-ben műsorra vették és hosszú éveken át műsoron tartották. Összesen 96 előadást ért meg, ám 1944-ben lekerült a színről és azóta sem került vissza.
A bűvös vadász – Fotó: Nagy Attila
A 2014-es naptári év utolsó bemutatójaként Zsótér Sándor állítja színpadra az Erkel Színházban A bűvös vadászt. A produkció zenei vezetője és dirigense Halász Péter, az Opera főzeneigazgatója. A főbb szerepekben Fodor Beatrix és Szabóki Tünde, Rácz Rita és Wierdl Eszter, Palerdi András és Cser Krisztián, valamint Kovácsházi István lép színpadra. Az Opera májusi Faust Fesztiváljának keretében két alkalommal az Andrássy úti dalszínházban is műsoron lesz a darab, akkor Nyári Zoltán énekli Max, a második vadászlegény szerepét. A Remete alakját a hazai operajátszás doyenje, Berczelly István, és Kováts Kolos ölti magára. A színrevitel különlegessége, hogy a modern táncélet ikonikus, nemzetközileg is elismert egyénisége, Ladányi Andrea eleveníti meg Samiel, a fekete vadász figuráját. Zsótér Sándor rendező magával ragadó, erőteljes személyisége miatt választotta a szerepre a táncművészt, aki koreográfusként is részt vett az alkotófolyamatban. „Sok mindent meghatározott Ambrus Mária díszlete – mondja a rendező. – Benedek Mari jelmeztervező találmánya pedig, hogy az ördög az ember hasonmása, azaz az ember saját magával találkozik az ördögben.”
A bűvös vadász – Fotó: Csibi Szilvia
1810-ben Lipcsében jelent meg Johann August Apel és Friedrich Laun Gespensterbuch (’Kísértetkönyv’) c. gyűjteménye, benne A bűvös vadász meséjével. Weber akkor rögtön elolvasta, és operát akart írni az anyagból. De egyéb munkák megakadályozták a terv megvalósítását. Hét évvel később Weber meglátta Friedrich Kind, a drezdai „Dichterthee” nevű irodalmi kör vezetőjének lakásán a Gespensterbuch egy példányát, és ez ismét felébresztette érdeklődését a Bűvös vadász-anyag iránt. Mivel a mese tragikus kimenetele színpadon elképzelhetetlennek tűnt föl, Weber bizonytalan volt, lehet-e operát írni belőle. Kind a következő javaslattal állt elő: „Az egész játékot fölforgatom! Semmi modern; a harmincéves háború után, valahol a cseh erdők mélyén! Egy jámbor remete jelent meg a képzeletemben. A fehér rózsa véd az ördögi vadásszal szemben! Az alvilág vereséget szenved, az ég győzedelmeskedik!” Weber meg van győzve. Kindnek a Remete alakjához minden valószínűség szerint A bűvös vadász-anyag egy másik feldolgozása Franz Xaver von Caspar romantikus tragédiája adta az ötletet. Tíz nap alatt kidolgozta a szövegkönyvet A vadászmenyasszony címen (eredetileg A próbalövés).
A bűvös vadász – Fotó: Nagy Attila
Az operát 1821. június 18-án mutatta be először a berlini Königliches Schauspielhaus. A címet gróf Carl von Brühl, a Schauspielhaus intendánsa kérésére változtatták meg: „Az opera címe szerintem, és több műértő szerint sem olyan találó és a tartalomnak megfelelő, mint az Apel használta A bűvös vadász cím. Ezért rendkívül kívánatos volna, ha megbeszélné ezt Kinddel, és rábírná, fogadja el a javasolt címet. A történet alapjául szolgáló mese eléggé ismert, ezért ez a cím vitathatatlanul célszerűbb és romantikusabb.” Weber megegyezett Kinddel: „a lányt fiúvá léptetik elő, és ’A bűvös vadász’ lesz a neve”.
Kinyílik a Kisértetkönyv, varázsgolyók gurulnak ki belőle. Gurulnak Bohémia titokzatos erdein keresztül egész a Farkasárokig. Telihold tejszerű fénye hullik a gyomra. Vérharmat csillan a pókhálón. Hátborzongató dolgok vannak készülőben. A vadászélet rendes menetébe démoni erők avatkoznak. Gyászkoszorút kap a vadászmenyasszony. Hajtó és áldozat, Jó és Rossz egyezkedik és küzd egymással, míg fel nem röppen a fehér madár.
Carl Maria von Weber: A bűvös vadász
Bemutató az Erkel Színházban, 2014. december 14.
Karmester: Halász Péter
Ottokar, herceg – Busa Tamás / Haja Zsolt
Kuno, hercegi örökös jogú erdész – Gábor Géza / Rácz István
Ágota, a lánya – Fodor Beatrix / Szabóki Tünde
Anci, fiatal rokon – Rácz Rita / Wierdl Eszter
Kaspar, első vadász legény – Palerdi András / Cser Krisztián
Max, második vadászlegény – Kovácsházi István / Nyári Zoltán
Remete – Berczelly István / Kováts Kolos
Kilian, gazdag paraszt – Beöthy-Kiss László / Kiss Péter
Samiel, a fekete vadász – Ladányi Andrea
Zeneszerző: Carl Maria von Weber
Szövegíró: Johann Friedrich Kind
Rendező: Zsótér Sándor
Koreográfus: Ladányi Andrea
Díszlettervező: Ambrus Mária
Jelmeztervező: Benedek Mari
Dramaturg: Ungár Júlia
Karigazgató: Strausz Kálmán
Közreműködik: Honvéd Férfikar
További előadások: 2014. december 14., 16., 18., 21., 26., 28. Erkel Színház
2015. május 27., 29. Operaház