Megnyílt a Rembrandtot és a holland arany évszázad festészetét bemutató gigatárlat a Szépművészetiben – Négy év előkészítés és 44 múzeum együttműködésének briliáns teljesítménye

A portikusz oszlopai között függő óriásposzterek már messziről hirdetik a Szépművészeti új, nagy várakozások megelőzte, szenzációs kiállításának október 30-i megnyitását. A lépcsőfeljáróhoz érve izgalmam csak fokozódott, mint amikor egy különös, ritka szentély felé közelít az ember. Az esemény súlya, világraszóló híre, a siettető kíváncsiság egyszerre nyomasztott és fölpörgetett, mint valami csodavárót. De ezzel azt hiszem nem voltam egyedül, hiszen a tárlat nem mindennapi összefogás, szakmai és tudományos előkészítő munka valóban csodának minősíthető csúcsteljesítményeként az 1600-as évek holland művészetét bemutató legátfogóbb és legkomplexebb anyagot tárja a magyar közönség elé.

Rembrandt és a holland arany évszázad festészete, kiállításmegnyitó 2014. október 30., Szépművészeti Múzeum, fotó: Korhut Lili

Rembrandt és a holland arany évszázad festészete, kiállításmegnyitó 2014. október 30., Szépművészeti Múzeum, fotó: Korhut Lili

Kövér László házelnök megnyitó beszédében utalt arra, hogy a kiállítás a múzeum tematikus időszaki kiállításainak sorozatába illeszthető, amelynek keretében a látogatók már megismerhették öt évszázad spanyol festészetét, az olasz reneszánszot, majd az olasz barokk festészetét. Most több mint 10 ország 44 múzeuma adta hozzá a maga kincseit a Szépművészeti nagyszerű holland remekműveihez.  A 17. századi holland festészet és a kor, amiben alkottak méltó a figyelmünkre. Egy hitében és ezért a hitétől erős, a közösen megvívott szabadságharcot megélő ország a halászok társadalmából rövid idő alatt tengeri nagyhatalommá vált. Minden, ami Hollandia arany évszázadában történt mindannyiunknak fontos: ekkorra tehető ugyanis a modern kori demokrácia megteremtésére képes polgárság kialakulása vagy a modern tőzsde létrejötte, a könyvkiadás fejlődése. A magyar diákok előtt is megnyíltak a holland egyetemek, Apáczai Csere János hollandiai ösztöndíja során írta az első magyar nyelvű enciklopédiát, Misztótfalusi Kis Miklós itt metszette híres betűit, de rajtuk kívül is sok száz protestáns magyar fiatal tanult ekkoriban holland egyetemeken. A szellemi kapcsolódási pontok sokat tettek hozzá kultúránkhoz. Sok ember munkájának köszönhetően ez a hely most a kultúra ilyen találkozási helye lett – hangsúlyozta a házelnök.

Rembrandt és a holland arany évszázad festészete, kiállításmegnyitó 2014. október 30., Szépművészeti Múzeum, fotó: Korhut Lili

Rembrandt és a holland arany évszázad festészete, kiállításmegnyitó 2014. október 30., Szépművészeti Múzeum, fotó: Korhut Lili

Robert de Groot, a holland Külügyminisztérium európai együttműködésért felelős főigazgatója köszöntőjében kiemelte, nagy megtiszteltetésnek tekinti, hogy a holland festészetnek ezt az értékes és csodálatos kollekcióját éppen ebben a gyönyörű múzeumban mutathatják be. Köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak a támogatásért, és gratulált Ember Ildikó művészettörténésznek, a tárlat főkurátorának, aki néhány napja Vilmos Sándor holland királytól megkapta az Oránia-Nassaui Rend lovagi címét, majd hozzátette: a kiállítás Grotius, Spinoza, Rembrandt és Vermeer korába nyújt bepillantást. Hollandia toleranciája, szabadságszeretete menekültek befogadását tette lehetővé, közöttük magyar diákok százaiét. Az arany évszázad értékei ma is érvényesek: a tolerancia, a szólás- és vallásszabadság a mai Európa alapértékei is, a művészetek is csak ilyen feltételekkel tudnak szabadon fejlődni. A kiállítás a DACS – Hollandia, királyság! elnevezésű programsorozatnak is a csúcspontja, amelynek célja a régi és kortárs holland kultúra széleskörű bemutatása.

Rembrandt és a holland arany évszázad festészete, kiállításmegnyitó 2014. október 30., Szépművészeti Múzeum, fotó: Korhut Lili

Rembrandt és a holland arany évszázad festészete, kiállításmegnyitó 2014. október 30., Szépművészeti Múzeum, fotó: Korhut Lili

Ember Ildikó, a kiállítás főkurátora rövid történeti áttekintésében rávilágított azokra a meghatározó eseményekre, amelyek a 17. századot Hollandia arany évszázadává tették: 1588-ban 7 észak-németalföldi tartományból megalakult Hollandia, miközben szabadságharcot vívott a spanyolokkal, majd hamarosan megerősödve javainak nagy részét a kultúrára fordította, de ezek közül is a legtöbbet a festészetre. Az ekkor született művek máig a legkedveltebbek a gyűjtők körében, s mágnesként vonzzák a látogatókat. A kiállítás a lehető legkomplexebben mutatja be ezt az évszázadot, s az együttműködő partnereknek köszönhetően Rembrandt pályájából elejétől a végéig a legfontosabb munkák megtalálhatóak. Tőle húsz képet látni önmagában is kivételes dolog, ezeket szemlélve végigkövethetjük egy kivételes zseni útját.  De ki is volt ő valójában – tette föl a kérdést a főkurátor asszony. Több mint 70 önarcképével talán ő maga is ezt kutatta. A három kiállított Vermeer-alkotás (Geográfus, Asztronómus, A katolikus hit allegóriája) pedig valóságos szenzáció, ugyanis Vermeer Magyarországon még soha nem volt látható.

medicall-art-dance-tarsulat-medicirque-cirkusz-a-tancban-bakelit-multi-art-center-2015-november-10-fotok-galcsik-gyorgy

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója hangsúlyozta: a holland arany évszázadról ilyen átfogó, ennyi kiemelkedő művet felvonultató kiállítás még soha nem nyílt meg Magyarországon. Ember Ildikó képes volt megálmodni egy olyan, főművek sokaságát felvonultató kiállítást, amely szakértőnek és laikusnak egyaránt izgalmas. A tárlat kiemelt kölcsönző partnerek, az amsterdami Rijksmuseum, a stockholmi Nationalmuseum és a The Kremer Collection, valamint számos más intézmény és magángyűjtemény együttműködésével jött létre (közöttük a párizsi Louvre, londoni National Gallery, New York-i Metropolitan, a firenzei Uffizi, a madridi Prado és mások).

Rembrandt és a holland arany évszázad festészete, kiállításmegnyitó 2014. október 30., Szépművészeti Múzeum, fotó: Korhut Lili

Rembrandt és a holland arany évszázad festészete, kiállításmegnyitó 2014. október 30., Szépművészeti Múzeum, fotó: Korhut Lili

A tárlaton végighaladva valóban megelevenedik a kor Hollandiája hajóival, kereskedőivel, csatáival, legfőbb méltóságaival és gazdag polgári családjaival, a bőség, az életélvezet megnyilvánulásaival, tájaival, városaival és embereivel, szegényebbekkel és gazdagabbakkal, hétköznapjaival és ünnepeivel, amelyből a vallási, bibliai témák sem hiányoznak. Mindennek a középpontjában, mint valami magma parázslik, izzik, süt és ragyog még ma is a legmagasabb hőfokon Rembrandt. Vásznaiból karizmatikus karaktere nagy erővel hat a ma nézőire is. Önarcképei mintha ránk néznének, egyenesen a szemünkbe, minket fürkészve, lelkünkbe látva. Egyszersmind egy nagyszerű művészi életpálya is kirajzolódik rajtuk keresztül, s maga az alkotó, mint esendő ember, aki hetyke és büszke fiatalságában, erőteljes érett férfikorában és rezignált, gyenge és elhagyatott öregkorában. Baán László szavaival élve: önarcképeit nézve a művészet legnagyobb misztériumának lehetünk tanúi. Életműve mindent magában foglal, ami az éppen megszületett ország forrongó, gyorsan változó világában képek nyelvén elmondható. Pályája széles ívet írt le az ifjú tehetség kibontakozásától az amszterdami portréfestés vezető mesterének szerepén át az emberi lélek megfestését kutató érett művész termékeny magányáig. Új utakat keresett a festéstechnika terén is, és intenzíven foglalkoztatta a fény és árnyék problematikája. Elementáris hatása (ami miatt modern művésznek nevezték), a kifejezés drámai ereje, a történetek emberi tartalmának kutatása már a kezdetektől megmutatkozik nála és végig jellemzi munkásságát. Az önarcképeken kívül ritkaságszámba megy első festménye, a Szemüvegárus, a gyermeki ártatlanság ideálja jelenik meg a Fiatal lány aranyhímzéses ruhában című képről, tekintélyt parancsoló polgárasszony tekint le a Minerva a tudomány pártfogója című vászonról. Bibliai képei közül a Hitetlen Tamás megbabonázottsága és a Sírba tétel csendes meditációja nyűgöz le. Fiáról, Titusról készült képei magánéletébe engednek bepillantást.

Rembrandt és a holland arany évszázad festészete, kiállításmegnyitó 2014. október 30., Szépművészeti Múzeum, fotó: Korhut Lili

Rembrandt és a holland arany évszázad festészete, kiállításmegnyitó 2014. október 30., Szépművészeti Múzeum, fotó: Korhut Lili

Az Iparművészeti Múzeumból érkezett korabeli bútorok, használati és dísztárgyak, illetve a Széchényi Könyvtárból kölcsönzött térképek, atlaszok, földgömbök teszik kézzelfoghatóbbá a képeken látottakat.

A tárlat egy magyar képzőművész, Forgács Péter Idő/közben: Rembrandt morfok című alkotásával zárul, amely egy különös videoinstalláció, Rembrandt 37 híres önarcképét dolgozza fel egy számítógépes program segítségével, mintegy egységbe rendezve valamennyi önarcképét azt a barokkos illúziót keltve, mintha maga a festő elevenedne meg és nézne a néző szemébe. Ezáltal megértjük azt az igazságot – mutatott rá Baán László főigazgató – hogy a test változik, de a lényeg a konstans létező, amiben hatalmas tudás és élmény rejlik. A művészet feladata az, hogy ezt a tudást és élményt átadja, közvetítse. Ez a kiállítás ezt a küldetést beteljesíti.

Várakozások szerint a Szépművészeti Múzeum nagyszabású tárlatát, amely 2015.február 15-éig tart nyitva, hazai és külföldi látogatók százezrei keresik majd fel.

Zárszónak csak annyit: szédítően gazdag, lenyűgöző, varázslatos és elvarázsoló, tanító és tanulságos, felejthetetlen, egyszóval kihagyhatatlan!

Varga Botós Anna
Fotó: Korhut Lili

Rembrandt és a holland arany évszázad festészete, Szépművészeti Múzeum, 2014. október 31. – 2015. február 15.