Éppen 130 évvel ezelőtt, 1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit a budapesti Opera. A Magyar Állami Operaház az első megnyitót idéző élő tömegjelenettel, rendhagyó gálaesttel, filmbemutatóval és egy történeti könyv megjelentetésével ünnepli az évfordulót.
Várkonyi Judit, Devich Márton, László Ferenc, Ókovács Szilveszter, Solymosi Tamás, M. Tóth Géza – Fotó: Rákossy Péter
Devich Márton, László Ferenc – Fotó: Rákossy Péter
2014. szeptember 27-én kétszáz önkéntes statiszta jeleníti meg azt a tömeget, amely az 1884-es megnyitót hűen rekonstruálva betör az Operaházba. A tavasszal meghirdetett játékra több mint ötszázan jelentkeztek, hogy az Opera statisztáival és művészeivel közösen játsszák el, mint szabadult el a pokol a 130 évvel ezelőtti avatóünnepségen Ferenc József jelenlétében. A császárt ezúttal Kuna Károly színművész, Sissi hercegnőt Sáfár Orsolya operaénekes jeleníti meg. Kíséretükkel hintón érkeznek a dalszínházhoz, ahol a Tisza-kormány tagjai várják őket az építőművész Ybl Miklóssal együtt.
Cristina Balaban és Boros Ildikó – Magyar Nemzeti Balett – Fotó: Rákossy Péter
Pap Adrienn – Magyar Nemzeti Balett- Fotó: Rákossy Péter
A nyilvános, szórakoztató össznépi játék után operalegendák, Magyarország utóbbi évtizedeinek nemzetközi hírű énekesei elevenítik fel a nyitóest műsorát. Erkel: Bánk bán című operája második felvonásának különleges szereposztásában színpadra lép Berczelly István, Gulyás Dénes, Marton Éva, Molnár András, Ötvös Csaba és Tokody Ilona. A Medveczky Ádám vezényletével elhangzó előadásrészlet operatörténeti jelentőségű esemény, hiszen e rangos művészgárda kifejezetten a 130. évforduló tiszteletére vállalt szerepet a gálaesten. Felhangzik még Erkel Hunyadi László című operájának nyitánya, majd európai bemutatóval jelentkezik a Magyar Nemzeti Balett.
László Ferenc, Ókovács Szilveszter – Fotó: Rákossy Péter
Robert North Trójai játékok című, a táncművészektől különleges állóképességet követelő koreográfiáját tavasszal mutatta be nagy sikerrel az együttes. A világhírű amerikai koreográfus balettkomédiájába az aikido japán harcművészet motívumait, valamint a capoeira, a brazil harcművészeti játék elemeit is beleépítette, a címből fakadóan azonban megjelennek a görög harci emlékek is, mindez pedig a brazil folklór színes elevenségével párosul. A testekből épülő csoportokkal való játék a humor megcsillantására is lehetőséget ad, a vetélkedés a testek kontaktusát feltételezi, a kettősök pedig változatos és látványos, egyszer lelassított, máskor fergeteges lendületű kapcsolódásai, sorozatai igazi jutalomjátékot nyújtanak a táncosok számára. A Trójai játékok hozta meg Robert North számára az első igazi koreográfusi sikert és elismerést, a mű a bemutató óta bekerült a világ legjelentősebb balett-társulatának repertoárjába, játssza többek közt a Harlemi Táncszínház, a Batsheva Együttes, a Stuttgart Ballet, a San Francisco Ballet, a Tokyo Ballet. A darab különlegessége, hogy a nehéz akrobatikus elemekkel tűzdelt alkotás férfiakra készült. A koreográfiát női táncosokkal Európában először Solymosi Tamás balettigazgató tűzi műsorra a Magyar Nemzeti Balett nyolc szólóbalerinájával. Trójai játékok – amazonokkal. Európai bemutató: a Magyar Állami Operaház fennállásának 130. évfordulóján.
M. Tóth Géza – Fotó: Rákossy Péter
A szeptember 27-i ünnepi est filmpremierje, M. Tóth Géza: A Sugár úti palota – Opera130 című alkotása a jubileumra készült. Míg a rendező 2013-as, A magyar opera története című filmje történelmi vonatkozásban mutatja be a műfaj alakulását a hazai porondon, az Opera 130. évfordulójára készült film – bár van benne történeti szál – komplex képet fest az egykori Sugár úti palotáról, amely megépülése óta a legértékesebb műintézmény az országban. Nemcsak építészeti szempontból az, hanem összművészeti szempontból is, mint az egyetlen színház az országban, amelyben együtt van jelen a zene- és képzőművészet, valamint a balett. Mindez most kiegészül a filmművészettel is: az alkotás feltárja e különleges ház minden kincsét a jelenkor funkcióinak bemutatásán keresztül. Opera – Ahol kinyílik a világ. M. Tóth Géza megfogalmazása szerint ez egy befelé végtelen, szellemi dimenzió. „Minél közelebb kerülsz hozzá, annál nagyobb tereket nyit.” A néző huszonöt perces utazást tehet e térben Sáfár Orsolya operaénekesnő vezetésével, aki különféle operai- és operaházi alakok képében jelenik meg, folytonos átváltozásban: felbukkan többek közt mint súgó, mint világosító, mint hostess, mint közönség, s közben még egy-egy részletet is felvillant az operairodalom legcsodásabb áriáiból.
Az Opera a 130. évfordulón mutatja be a nagyközönségnek a Helikon Kiadó gondozásban megjelenő könyvet, melynek címe: Az Operaház története kezdetektől napjainkig. A gazdagon illusztrált, informatív kötet az Operaház, s általa a magyar opera- és balettjátszás történetét meséli el írásban-képben. Aranykorok és válságperiódusok emléke, legendás előadások, világhírű muzsikusok és énekes óriások jelennek meg a könyvben, amely az Erkel Színház száz évét is bemutatja. Szerzői: László Ferenc, Gara Márk, Ókovács Szilveszter és Zsoldos Dávid.
Ókovács Szilveszter – Fotó: Rákossy Péter
A budapesti Operaház, Magyarország legrégibb és sok tekintetben unikális, opera- és balettjátszásra szakosodott intézménye fennállásának 130. évfordulóját ünnepli. Nagyszínpadi műsorral, valamint két maradandó alkotással: filmmel és könyvvel emlékeznek meg a nyitásról. A jelennel kapcsolatban Ókovács Szilveszter főigazgató az újonnan megjelenő kötetben így fogalmaz: „Mi, operaháziak dolgozzunk azon, hogy a 200 esztendeje született Ybl Miklós mégoly szép, immár 130 éves operaháza ne metrómegálló legyen a budapestieknek vagy megközelíthetetlenül tiszteletet parancsoló színháztemplom a vidék Magyarországának, és ne csak látványosság, zenei Halászbástya a külföldiek számára, valamint végképp ne mauzóleumaként maradjon meg egy múltban ragadt kosztümös kornak a világ operajátszása számára. Tudjuk most is, mi a cél: épp ez, a panoptikumra eredendően hajló operai műfajok előadásait élő és eleven jelennel megtölteni vagy felöltöztetni a kortalanul gyönyörű Ybl-palotában! Mai értékkel telíteni a régi formát, és ma értelmezhető ruhába bújtatni az ódon tartalmat. Szél pedig van, lesz is. És a magyar nemzet összművészetének vitorlájába ma már egyetlen, de európai viszonylatban is elsők közt teljesítő Operája fújja a passzátszelet.”
A szeptember 27-i ünnepi est műsora:
Himnusz
Erkel Ferenc: Hunyadi László – Nyitány
Erkel Ferenc: Bánk bán (II. felvonás legendás művészekkel)
Közreműködik: Berczelly István, Gulyás Dénes, Marton Éva, Molnár András, Ötvös Csaba és Tokody Ilona
Liszt Ferenc: Magyar Király-dal
M. Tóth Géza: A Sugár úti palota – Opera130 (filmbemutató)
Robert North: Trójai játékok – amazonokkal (balettparódia paródiája, európai bemutató)
Közreműködik: Gikovszki Sznezsana, Boros Ildikó, Cristina Balaban, Jaclyn Ann Higgins, Kristina Starostina, Carulla Leon Jessica, Papp Zsuzsanna, Pap Adrienn
Vezényel: Medveczky Ádám
Rendező: Aczél András
Forrás: Magyar Állami Operaház
