Az Álomgyár Kiadó gondozásában jelent meg a Málna-mesék című kötet, ami több, mint egy egyszerű mesekönyv. Hiszen nem csak a 21. század egyik modern dilemmájában segít megtalálni a szülők számára a megoldást, kiutat, hanem egyben a gyerekeket is játékosan, mondhatni „mesésen” vezeti rá, hogy merjenek véleményt nyilvánítani.
A szerzőpáros által felvetett probléma pedig a következő: milyen délutáni, óvodán kívüli elfoglaltságai, különórái legyenek gyermekünknek?
A kérdésre nem lehet egyszerűen válaszolni. Sajnos ez a probléma ettől sokkal összetettebb, hiszen modern, rohanó világunk többféle terhet is tesz a vállunkra, nem csak a társadalmi nyomást, hanem egyfajta belső késztetést is le kell tudnunk győzni, lehetőleg még azelőtt, hogy kárt okoznánk. Sokszor hallom magam is az oviban, hogy kik, hova járatják a gyermeküket. Aztán persze előkerül az is, hogy adott szülő panaszkodik, hogy a gyerek nem élvezi a különórát, de ők szeretnék, ha járna. Nehéz eldönteni, hogy mi jó a családnak, a családon belül pedig minden „egyénnek”. Hiszen minél több időt tölt különórákkal a gyermek, annál kevesebbet lehet együtt a család és természetesen azt is tudni kell helyesen felmérni, hogy adott gyermek alkalmas-e bizonyos tevékenységekre, és hogy azok mennyi erőt és türelmet kívánnak tőle. Nem feltétlenül rossz, ha egy gyermek türelmetlen és ugyanakkor nem biztos, hogy hibás a szülő azon gondolata, hogy beíratja egy olyan tanfolyamra, ahol a türelme is fejlődhetne, de tudni kell belátni, ha valami mégsem megfelelő a gyermek számára. A tűzön-vízen keresztül ebben az esetben nem működik, annál inkább kell az arany középutat megtalálnunk.
Úgy érzem a legnagyobb probléma az, hogy sokan nem gondolják végig az egészet. Az érmének két oldala van, ennek a problémának is meg kell vizsgálni ha nem is minden, de a lehető legtöbb aspektusát. A dolgok nem csak feketék, vagy fehérek, hanem sajnos, vagy szerencsére elég gyakran szürkék.
A történet főhőse Málna, egy óvodás kislány, akinek a szülei is át-, illetve megélik ezt a problémás szituációt, hogy pontosan mi is lenne jó Málnának és a családnak. Málna napjait végigkövetve rájövünk, fontos, hogy gyermekünk minél több dolgot ismerjen meg, de végül csak azokra az tevékenységekre érdemes időt és (lássuk be a másik fontos tényező) pénzt áldozni, amit gyermekünk örömmel és kedvvel csinál és amiben jól is érzi magát igazán. Málna sok mindent csinál, úszni jár, balettozik, angol órára jár. Aztán persze eljön a család életében a pillanat, amikor meg kell tudniuk húzni a határt.
A kötet Málna történetével indul, ami igazán tanulságos lehet azon családok számára, akik hasonló helyzetben vannak. A kötet végén található „különóra-kalauz” pedig a felnőtteknek, sőt, inkább a felnőttekhez szól, tanácsai nem csak praktikusak, de gondolkodásra serkentenek. Amin pedig nagyon meglepődtem és mondhatni örömmel csodálkoztam rá, hogy a szerzők nem voltak restek irodalomjegyzékkel ellátni a könyvet. Aki szeretne jobban elmélyülni a témában, annak a lehetőség így adott.
Hurta Orsolya
Farkas Kriszta-Horváth Kati: Málna-mesék – A sűrű hétköznapokról – Álomgyár Kiadó, 2013