Ha azt mondom Debrecen, akkor a Virágkarnevál, ha azt mondom, Szeged, akkor a Szabadtéri Játékok jutnak eszünkbe, Mohácsról a Busójárás, s ha azt mondom Székesfehérvár, akkor azonnal rávágjuk: a Királyok Városa. Ezt a megtisztelő címet 2013 óta egy új esemény is fémjelzi, a Koronázási Ünnepi Játékok, amely a több évtizede megrendezett augusztusi Királyi Napokhoz kapcsolódóan tavaly óta merőben új összetételű és tematikájú, látványos programmal kápráztatja el a közönséget.
A fesztivál rendezői, a Vörösmarty Színház és Székesfehérvár Önkormányzata május 27-én a Magyar Nemzeti Galériában sajtótájékoztatón mutatták be az idei rendezvény programjait, s beszéltek megújhodásáról. A résztvevőket stílusosan a Galéria előtti téren a királyi óriásbábok és hagyományőrzők sorfala várta. Dr. Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója, a koronázási szertartásjáték rendezője az idei eseményről szólva kiemelte, hogy fő koncepciója és célja emléket állítani a város nagy személyiségeinek, felelevenítve Székesfehérvár szakrális hagyományait, és ezen keresztül mozgósítani a város energiáit, tartalékait, azt a kreatív civil erőt, amely a jövőben is a játékok mozgatórugója lehet. A játékok három napja ősi világot, igazi középkori hangulatot varázsol a városba. Egy-egy sorsfordító személyiséget, kiemelkedő királyt helyez az események fókuszába. 2013-ban Szent István király volt a központi figura, az idén pedig Szent László király (1046-1095) áll majd a Koronázási Ünnepi Játékok középpontjában. A Koronázási Ünnepi Játékok három fő pillére: a Fény utca, amely a hagyományőrzők és történelmi óriásbábok felvonulásával mozgó képregény formájában hívja életre az ünnepelt király tetteit. 2013-ban a hat óriásbáb (Szent István, Szent Imre, Gizella, Géza, Sarolt és Asztrik püspök) korhű ruházatát, uralkodói díszeit a korszak elismert kutatója, Somogyi Győző, Kossuth-díjas festőművész tervezte, s Grosschmid Erik bábtervező közreműködésével készültek el. A másik fő pillér a koronázási szertartásjáték, amely oratorikus formában idézi meg a koronázási szertartást részben a rekonstrukció, részben az autentikus helyszín segítségével, ami a Nemzeti Emlékhely tartalommal való megtöltésének eszköze is. A szertartásjáték színtere a magyar királyok egykori koronázótemploma, a Nagyboldogasszony-bazilika (ahol 1526-ig 43 magyar királyt koronáztak, és 1540-ig 15 királyt temettek) helyén létesített színpad, amelyet az ország legnagyobb épített szabadtéri színpadaként (csaknem 500 m2), tartanak nyilván. A harmadik pillér pedig a történelmi kavalkád, amely az idén középkori piaccá alakul, minthogy a középkorban a város jelentős közlekedési és kereskedelmi csomópont is volt. Szent László tiszteletére újabb bábok készülnek a 6 már meglévő mellé: Szent László, Adelheid, a felesége, Piroska, a leányuk, Géza, a testvére és Salamon, az unokatestvére, amelyek elkészítésében a tervezők mellett a város diákjai is részt vesznek. A Szent László koronázási szertartás több konkrét elemmel egészül ki, mivel ő a legendák királya volt (Istvánnal ellentétben, akiről kevés valós emlék maradt fenn). Igazi kihívást jelent a Szent László legendáriumnak a játékokba való beépítése. A Képes Krónika és a Magyar Anjou Legendárium festett képeinek segítségével elevenednek fel László király életének főbb eseményei, amit a közönség fényfalak között haladva élhet át.
A gyerekek fantáziáját a „Rajzolni király!” elnevezésű népszerű rajzpályázat erősíti, s a Fény utcát nappal „Rajz utcává” alakítva mérik össze ügyességüket a kis művészpalánták. A legjobb munkákat díjazzák, s zászlók is készülnek belőlük, amelyek a királyok menetének állandó kísérőivé válnak.
A szertartásmester az idén is Mihályi Győző lesz, a királyt pedig Makranczi Zalán személyesíti meg, aki magában hordozza mindazokat a tulajdonságokat, amelyek erre a szerepre predesztinálják: Szent László királyi erényeit, s ezáltal hitelesen tudja megformálni a vitéz, a daliás termetű, a tömegből kiemelkedő, erős kezű királyt, felmutatva mindazt a nemességet, büszkeséget, ami példaként szolgálhat a fiatal generációk számára is. A szertartásjátékok zenéjét eredeti középkori motívumok alapján Horváth Károly zeneszerző szerezte.
A Harmónia Albensis templomi koncertsorozat keretében, annak záró rendezvényeként, s egyszersmind a Koronázási Ünnepi Játékok nyitó eseményeként, augusztus 15-én a Romkert Szabadtéri Színpadán a Musica Sacra kerül megrendezésre, amelynek háziasszonya immár hagyományosan Miklósa Erika Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, aki a szakrális zeneirodalom gyöngyszemeiből ad elő sztárvendégeivel együtt.
A Koronázási Ünnepi Játékok nagyszabású eseménysorozatának előkészítése közben szoros együttműködés alakult ki a nagyváradi Szigligeti Színházzal és a püspökséggel is. Bölcskei László nagyváradi megyéspüspök levéltári dokumentumokkal segítette a rendezvényt, továbbá a Nagyváradi Állami Filharmónia és a gyermekkórus zenei anyag összeállításában működnek közre, majd sor kerül a közös projekt nagyváradi népszerűsítésére és a fesztivál utáni nagyváradi programok megszervezésére is.
L. Simon László kormánybiztos örömét fejezte ki, hogy ezzel a rendezvénnyel is kiemelkedő jelentőséget kap a székesfehérvári Nemzeti Emlékhely. A rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.
Az egyedülálló művészeti fesztiválra, amely 2014. augusztus 16 és 19. között fogadja a látogatókat, az idén is több tízezer vendéget várnak, s a rendezők reményei szerint látványos programjaival hamarosan az ország legelismertebb fesztiváljai sorába emelkedhet.