Két évig tartó előkészület után megnyílt szerdán Berlinben Aj Vejvej kínai képzőművész, építész, emberi jogi aktivista Evidence (bizonyíték) című tárlata. A világhírű ellenzéki művészt a kínai hatóságok nem engedték el pályafutása eddigi legnagyobb szabású tárlatának megnyitójára.
A német kormány kulturális államminisztere, Monika Grütters a kiállítást megnyitó beszédében felszólította a pekingi vezetést, hogy „végre adják meg Aj Vejvejnek az utazás szabadságát”.
Hangsúlyozta: a tárlatot „joggal nevezik az év művészeti eseményének” Németországban, hiszen a kínai alkotó „művészi eszközei és munkái politikai jelentősége révén korunk legmodernebb és legaktuálisabb művésze”, és akár a kínai nemzet kulturális „büszkesége” is lehetne, de a hazájában mégis meghurcoltatás és megaláztatás éri.
A művész videoüzenetben köszöntötte a berlini tárlat látogatóit, kifejezte reményét, hogy egyszer majd elmehet a kiállításra és magyarázatokat fűzhet a munkáihoz.
Az egykor a német főváros iparművészeti múzeumának otthont adó Martin Gropius Bau 18 termében összesen 3 ezer négyzetméteren berendezett kiállítás főleg a művész életének utóbbi éveire, a felemás kínai modernizációra és Kína és a Nyugat viszonyára reflektáló alkotásokat vonultat fel.
A Han-dinasztia korabeli vázák autófestékkel festve című installáció például egy csoport antik kerámia váza, amelyeket a luxusautók fényezéséhez használt, különböző színű, metál hatású festékkel vont be a művész, utalva arra, hogy a hagyományokból mindjobban kivetkőző kínai társadalomban a nagy nyugati autó az egyik legfontosabb státuszszimbólum.
A konceptuális művészet irányzatához sorolt alkotó egy sor további munkájához is rendkívül értékes alapanyagokat használt. Például a Kínában Tiaojü, Japánban Szenkaku néven ismert szigetcsoport hovatartozása körüli vitával kapcsolatban egy hatalmas makettet készített a szigetláncról márványból. A fő üzenetet az anyag hordozza, a márvány, amely ugyanabból a kőfejtőből származik, mint az évszázadokig császári székhelyként szolgáló pekingi Tiltott város és a kommunista vezető Mao ce Tung mauzóleumához használt márvány.
Aj Vejvej ipari kamerát is faragott márványból. Ez az alkotás a saját élethelyzetére utal. A művész a 2008-as szecsuáni földrengés után kezdett politizálni, amikor kiderült, hogy sok ezer gyerek halt meg a katasztrófában azért, mert a hivatalok és az építési vállalkozók korruptsága miatt silány minőségű iskolaépületeket emeltek, amelyek összedőltek a földrengésben. A társadalmi viszonyokat kritikusan szemlélő művészt az egyre aktívabb közéleti szerepvállalása miatt végül 2011-ben letartóztatták. A nemzetközi tiltakozás hatására 81 napi fogság után szabadon engedték, és ugyan dolgozhat, alkotásait pedig értékesítheti külföldön, de nem rendezhet kiállítást a hazájában, nem kap útlevelet és állandó megfigyelés alatt tartják.
Pekingi háza és műterme körül 12 kamerát állítottak fel, és egy négyemeletes épületet is felhúztak a szomszédban, minden jel szerint azért, hogy az állambiztonság emberei a kertbe is beláthassanak. Ezt az helyzetet szemlélteti egyebek között a márványkamera, vagy a Sanghaji szuvenír című installáció, amely lerombolt sanghaji műtermének maradványaiból készült – magyarázta a megnyitó ünnepség előtti sajtótájékoztatón Gereon Sievernich kurátor, a Martin Gropius Bau igazgatója.
Az utóbbi évek megpróbáltatásait dolgozta fel a 81 című alkotás, amely annak az ismeretlen helyen, ismeretlen épületben lévő szobának a szakasztott mása, ahol 2011-ben fogva tartották.
A művészt a szabadulása után adócsalás vádjával fogták perbe. Ügyét még mindig nem zárták le, de be kellett fizetnie egy letéti számlára 15 millió jüant (több mint 500 millió forintot). Támogatói gyűjtést szerveztek, több tízezer ember csaknem 6 millió jüant adott össze. Aj Vejvej minden egyes összegről az adományozó személyére szóló adósságlevelet készített. A kiállításon ezek a dokumentumok is szerepelnek, több termet adósságlevelek másolataival tapétáztak ki.
A csütörtöktől július 7-ig látható kiállítást egy sor rendezvény, előadás kíséri, amelyek fő témái a művészet, a politika és a szólásszabadság kapcsolata. Aj Vejvej „válasza a totális megfigyelésre a totális nyitottság” – emelte ki a tárlatot megnyitó beszédében Monika Grütters kulturális államminiszter. Németország két diktatúra tapasztalataiból megtanulta, hogy meg kell őrizni a művészet és a tudomány szabadságát – tette hozzá a konzervatív CDU politikusa, hangsúlyozva, a külvilág azzal járulhat hozzá Aj Vejvej szabadságához, hogy bemutatja munkáit, amivel „megszabadítja szellemét a rabságból”.