Az arc különböző funkciói évszázadok óta foglalkoztatják a világ filozófusait, tudósait, művészeit, de önmagunk és mások arcának tanulmányozása valójában minden ember egyik legáltalánosabb tevékenysége. A világ legnagyobb művész-önarckép gyűjteményével rendelkező firenzei Uffizi Képtár 1872 óta magyar alkotók munkáival is gyarapítja kollekcióját, melyben a klasszikusokon kívül a kortárs képzőművészet képviselői is reprezentálják magukat önmagukról készített portréikkal. Az Uffizi Képtárba kerüléssel már a művészettörténet nagyjai közé lépett, azonban Magyarországon alig ismert képekkel ismerkedhetnek meg a látogatók a 2014. március 21-én nyílt különleges kiállítás keretein belül, mely egyben méltó nyitánya volt a 34. Budapesti Tavaszi Fesztiválnak is.
Az esemény megnyitóján, melyen többek között Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Tarlós István, Budapest főpolgármestere, Nagy Gábor Tamás, a Budavári Önkormányzat polgármestere és Cristina Acidini, a firenzei múzeumok főfelügyelője is köszöntőt mondott – mindannyian kiemelve a fesztivál és a kiállítás fontosságát -, többször is elhangzott az Oxford-szótárak szerkesztői által a 2013-as év angol szavának megválasztott és a popkultúra egyik legdivatosabb kifejező eszközévé lett „selfie” is a kiállítás témájával, az önarcképpel kapcsolatban. A 21 magyar művész nevével fémjelzett tárlat – melyen az Uffizi arckép-gyűjteményébe frissen bekerülő két kortárs művész, a megnyitón is jelen lévő Keserü Ilona és Fehér László is képviselteti magát – esetében azonban ennél többről van szó.
interju-a-csiborral-foto-kaunitz-miklos
Az arc elemzése ugyanúgy lehet az antropológia, az orvostudomány, a pszichoanalitika, a hétköznapi kommunikációs aktusok vagy az önvizsgálat tárgya, mint a művészi kifejezés egyik legfontosabb eszköze. Az arc az emberi test olyan informatív területe, mely egyrészt a legkülönbözőbb érzelmi állapotok kifejezésének széles tárházával rendelkezik, a szavak nélküli kitárulkozás lehetőségének egyik formáját kínálja, ugyanakkor könnyen el is rejthet bizonyos emóciókat és intenciókat, ami különösen izgalmas kutatási területté teszi az arcot, annak további tanulmányozását és a mögötte felsejlő belső állapotok feltárását. A görög gondolkodók arccal kapcsolatos ideái, a halotti maszkok kidolgozottsága, a reneszánsz óta egyre tudatosabban jelentkező arc- és önarcképek, majd a fotó megjelenése és különösen a filmen ábrázolható közelik mind az arccal való találkozás terepei, az arcon megjelenő belső dráma, a kirajzolódó személyiséghez kapcsolódó történetek kutatói.
Egy művészeti alkotás valamilyen mértékben mindig értelmezhető alkotója önarcképeként, ami különösen igaz és nyilvánvaló abban az esetben, mikor önmaga portréja kerül ábrázolásra. Legyen szó a művészt alkotás közben való bemutatásról, társadalmi történésekre adott reflektálásról, hangsúlyos egyedi kézjegyek arcképbe oltásáról, nyugodtan kitekintő képmásról, a tükörkép kreatív feldolgozásáról, ironikus vagy esetleg provokatív hangvételről, az adott művész önreflexiója itatja át az elkészült önarcképeket. Ez a sokszínűség figyelhető meg a Budapesti Történeti Múzeum és az Uffizi Képtár közreműködésének köszönhetően többek között Rippl-Rónai József, Lakner László, Szinyei Merse Pál, Victor Vasarely, Keserü Ilona, Fehér László vagy Benczúr Gyula művein. A kiállításon a képeken túl azok Firenzébe jutásának történetét és dokumentációját is megismerhetik az érdeklődők, illetve egyes alkotók esetében az adott önarcképek mellett ugyanazon művész eltérő tematikájú alkotása is helyet kapott, érdekes összehasonlítási lehetőséget nyújtva, de a tárlat élményét növeli az a gyermekek számára kialakított sarok is, ahol tükrök segítségével megrajzolhatják önnön portréjukat. A 2011-ben elhunyt művészettörténész professzor, Boskovits Miklós emlékének szentelt kiállítás 2014. július 20-áig tekinthető meg.
Cím: 1014 Budapest, Szt. György tér 2. – Budavári Palota „E” épület