A kíváncsi, felfedező lelkeknek lehet izgalmas élmény Básits Branka népdalénekesnő önálló, Ölelés című estje, melynek során többek közt a nőiségről, a vágyról, a szerelemről csendülnek fel szerb és magyar népdalok. A művész ennek a két tradíciónak az ölelésében létezik, ebből a két kultúrából táplálkozik és ezek által ihletve alkot, így akik március 14-én ellátogatnak a budapesti Szerb Kulturális Központba, ebből a különleges, színes zenei világból kaphatnak ízelítőt.
Básits Branka
Egyedülálló, önálló esten keresztül mutatod meg a közönségnek, milyen két tradíció művészi ölelésében élni. Hogyan fonódik össze benned a szerb és a magyar kultúra?
B. B.: – A szüleim származása miatt kisgyermekkoromtól természetes számomra, hogy a szerb és a magyar tradíció ugyanolyan hangsúllyal van jelen a mindennapokban. Felnőttként pedig már tudatosan ügyeltem arra, hogy ápoljam szerb gyökereimet. Amellett, hogy két kultúra ölelésében élni különleges dolog, sokszor érzem, hogy az emberek szemében se ide, se oda nem tartozom. Ezt a bizonyos falat szeretném áttörni a művészet egyetemes nyelvének segítségével.
A március 14-i esten tehát ezt a két zenei világot ütköztetem. Törekszem arra, hogy azok az emberek, akik vagy csak a magyar, vagy csupán a szerb népzenét ismerik, megértsék és élvezzék azt a fajta kavalkádot, amit két kultúra összefonódása okoz egy emberben. Természetesen a női lélek, a női sors és a szerelem áll majd a dalok középpontjában, de ugyanúgy megjelenik majd a gyermekkor és az egész lét megélése is. Ez egy szenzitív este lesz, melynek során egy nő belső világa tárul fel a közönség előtt.
Mennyire különbözik, illetve miben hasonlít a két népzenei világ?
B. B.: – Tudományos szempontból nagyon különböző: a magyar népzene énekes hagyománya túlnyomó részben egyszólamú, míg a szerbé többszólamú. Másfajta lelkület, közlési módot sugall. Viszont nagyon sok olyan finom vonás, kifejezési forma van jelen bennük, amelyek hasonlóak: például a siratás műfajánál. Vannak átfedések is, főleg azokon a részeken, ahol a két nép évszázadok óta együtt él. Ha az ember nyitott és érzékeny rá, akkor a szívében össze tudja ezeket a dalokat párosítani és kihallja, hogy mely pontokon egyformák a dallamok, mikor gyökereznek hasonló helyből, mikor hatja át őket hasonló lelkület.
A szélesebb közönség a népzenei elemekkel dolgozó Balkán Fanatik együttesből ismerhet, melynek két évig voltál énekesnője, de volt már közös estéd Herczku Ágnessel is. A kezdetektől a népzene érdekelt?
B. B.: – Popdalokkal kezdtem a pályát, egy idő után azonban elkezdtek beszüremkedni a repertoárba a szerb popdalok is, melyeknek nagyon erős népzenei felhangja van. Sokáig nem tudtam, hogy miért is tetszenek nekem annyira, aztán rájöttem, hogy pont az erős népzenei vonal miatt. Ezután kezdtem el tudatosan a népdalok felé fordulni. Azt éreztem, hogy ebben a műfajban határtalan lehetek, és azokat az érzéseket, gondolatokat fejezhetem ki, amik igazán jellemeznek. Aztán ez a tisztán népzenei vonal is átalakult, a fúziók felé fordult, melyekben a népzene más műfajokkal keveredik. Ez egy sokszínűbb, több szabadságot nyújtó műfaj, melyből életem végéig inspirálódni tudok, jelenleg a Pravo zenekar és a Zűrös banda énekesnőjeként.
„Ölelés” – Básits Branka önálló népzenei estje
Időpont: 2014. március 14. péntek, 19:00-
Helyszín: Szerb Kulturális Központ, Budapest VI., Nagymező utca 49.