A Magyar Kultúra Napja – Magyarországi és határon túli rendezvények és események III.

Erdélyben is több rendezvénnyel ünnepelnek
Erdélyben maratoni felolvasással, kulturális díj átadásával, kiállításokkal, koncertekkel és filmvetítéssel ünneplik meg a magyar kultúra napját.

Marosvásárhelyen az idén harmadik alkalommal szervezik meg a Studium Alapítvány által kezdeményezett felolvasó maratont. Január 22-én huszonnégy órán át marosvásárhelyi magyar szerzők műveiből olvasnak fel a résztvevők, de román szerzők magyarra fordított alkotásaiból is elhangzanak részletek.

Kolozsváron január 21-én adják át az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat, amelyet 2012-ben alapított a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. A kitüntetésben olyan személyek vagy szervezetek részesülnek, akik a kortárs kultúra területén kifejtett tevékenységükkel hozzájárulnak az erdélyi magyar kultúra megőrzéséhez. Szintén Kolozsváron csütörtökön nyílt meg a Barabás Miklós Céh éves értékfelmutató kiállítása a helyi Minerva-házban. Ezen a tárlaton az erdélyi magyar céh tagjainak képzőművészeti munkáiból készült válogatást tekintheti meg a közönség.

Szatmárnémetiben pénteken kezdődik a nyolcadik alkalommal megszervezett Magyar Kultúra Hete nevű rendezvénysorozat, amely jövő csütörtökig tart. A rendezvényen diákok előadást tartanak Kölcsey Ferencről, fellép Kudlik Júlia, a Magyar Média örökös tagja és Szvorák Katalin alternatív Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas művész. Emellett a szatmárnémeti színház több előadását tekintheti meg a közönség, az irodalombarátok Jókai Anna írónővel is találkozhatnak, valamint koncertet ad a Felvidéki Rockszínház. A rendezvény keretében szavalóversenyt és diákszínjátszó találkozót is tartanak.

Székelyudvarhelyen szintén csaknem egyhetes rendezvénysorozatot tartanak a magyar kultúra napja alkalmából. A programot képzőművészeti kiállítások, komolyzenei koncertek és filmvetítések színesítik.

Könyvbemutatók, tárlatok és koncertek sora Jász-Nagykun-Szolnok megyében
Könyvbemutatókat, filmvetítéseket és képzőművészeti tárlatokat szerveznek a magyar kultúra napja alkalmából Jász-Nagykun-Szolnok megye több településén a művészetek iránt érdeklődőknek.

Karcagon január 20-tól négy napon át tartanak kulturális rendezvényeket a város több intézményében. A nyitónapon 19 órától a Déryné Kulturális Központban Apa és fia címmel Berecz András Kossuth-díjas énekes és mesemondó illetve fia, Berecz István táncos, furulyás lép a közönség elé. Január 21-én a városi múzeumban Kabai László festőművész, míg egy nappal később a Déryné Kulturális Központban a Nagykunsági Népművészek Egyesületének kiállítását nyitják meg. Szintén 22-én kerül sor a felújított ifjúsági ház átadására, ahol ifj. Tornóczky Ferenc ad esti gitárkoncertet. Január 23-án az ifjúsági házban Körmendi Lajosra, a fiatalon elhunyt karcagi íróra emlékeznek alkotói világának felidézésével.

Szolnokon január 22-én a Tisza moziban Harcsa Béla Hiánylét című verseskötetét és Kőhegyen című filmjét valamint Toót-Holló Tamás író Garabonciás könyve – Három a kő című kötetét mutatja be Bán János, az Új Néplap című megyei napilap főszerkesztője. Január 23-án a Damjanich múzeumban Tiszai Lajos, a tavaly elhunyt helyi újságíró napi- és hetilapokban megjelent írásaiból készült A Krónikás című kötetet tárják a közönség elé.

Jászberényben január 23-án a Hamza Gyűjtemény és Jász Galériában a 15 éve elhunyt Gecse Árpád alattyáni festőművész portréfestészetéről Gurzó K. Enikő művészettörténész tart vetített képes előadást.

Egyhetes sorozattal készül Százhalombatta
Irodalmi, zenei, képzőművészeti és táncprogramok várják jövő hét vasárnapig a Százhalombattán és környékén élőket a magyar kultúra napja alkalmából.

A Matrica Múzeumban Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán emlékére kiállítás nyílik hétfőn délután A színház az egész világ elnevezésű sorozat első állomásaként. A pár művészi és magánéletébe bepillantást engedő tárlat április 27-ig látogatható – közölte Dobos Ágnes, a múzeum sajtóreferense az MTI-vel.

A legtöbb rendezvénynek helyet adó Barátság Kulturális Központban január 22-én, a Himnusz születésének 191. évfordulóján az érdi tankerület diákjainak közreműködésével arra keresik a választ, hogyan látják a mai fiatalok Kölcsey Ferenc művét és Vörösmarty Mihály Szózatát – közölte Nyilas Hajnalka, a város önkormányzatának szóvivője.

A diákok közül kerül ki az a versmondó, aki az esti díszünnepségen elszavalhatja a Himnuszt. A megemlékezést követően Sütő András Vigyorgó búbánat című népies, zenés balladáját mutatja be a veszprémi Pannon Várszínház. A kulturális központ emeleti galériájában ezen a napon tárlat is nyílik.

Január 23-án Értéktár Százhalombattán címmel konferenciát tartanak, a tervezett témák között szerepel egyebek mellett a szellemi kulturális örökség megjelenése és szerepe, valamint a hungarikum törvény – mondta el Nyilas Hajnalka. Hozzátette: a tanácskozást követően különleges színházi-nevelési foglalkozásra várják a tankerület pedagógusait, Csontketrec címmel a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ mutatkozik be. Előadásuk a szabadság és a felelősség kérdéskörét boncolgatja egy metaforikus történet segítségével – magyarázta a szóvivő.

Közlése szerint a rendezvénysorozat január 24-én a Hamvas Béla könyvtárban Nyáry Krisztiánnak, az Így szeretnek ők című könyv szerzőjének előadásával, másnap pedig a kulturális központban a Zagyva Banda táncházával folytatódik. Jövő vasárnap ugyanott az alkotóházba várják az érdeklődőket.

Az egyhetes százhalombattai rendezvénysorozat az irodalom, a zene és a képzőművészet találkozását megjelenítő performansszal zárul.

Kiállítások, díjátadó Miskolcon
Kiállítások, díjátadás, a Spanyolnátha művészeti folyóirat jubileumi ünnepsége színesíti egyebek mellett a magyar kultúra napja alkalmából szervezett rendezvénysorozatot Miskolcon, amelyről a szervezők sajtótájékoztatón számoltak be pénteken.

Kákóczki András, a Miskolci Galéria vezetője elmondta, hogy az idén is átadják az 1997-ben elhunyt, Miskolchoz ezer szállal kötődő Munkácsy-díjas Mazsaroff Miklósról, a „modern szellemű képformálás” mesteréről elnevezett díjat, amelyet a művész özvegye, Nikolaeva Mária alapított 2009-ben, s amelyet Miskolcon, illetve a régióban élő fiatal képzőművésznek ítélnek oda.

Az idei díjazott Szanyi Borbála szobrászművész, akinek több köztéri alkotása is látható Miskolcon, ő formázta meg egyebek mellett a híres mentőkutya, Mancs szobrát is. A január 21-i díjátadáson nyílik meg a galériában Szilágyi Rudolf festőművész kiállítása, aki tavaly vehette át a Mazsaroff-díjat.

Január 22-én, szintén a Miskolci Galériában nyílik meg a Tízeset – tízéves a Spanyolnátha művészeti folyóirat című kiállítás- és programsorozat. A 2004-ben alapított Spanyolnátha kizárólag az internetre szerkesztett, rendszeresen megjelenő művészeti folyóirat. Most, az évtizedes jubileum alkalmából egyebek mellett Mi a bibi címmel a Spanyolnátha Nemzetközi Küldeményművészeti Biennálékon Mail Art Nívódíjjal, a XXI. Miskolci Téli Tárlaton és a XXIV. Miskolci Grafikai Triennálén a Spanyolnátha díjával jutalmazott művészek munkái láthatók.

Teljességgel lehetetlen címmel a Spanyolnátha életéről fotókiállítás is nyílik, és ugyancsak a folyóirathoz kapcsolódik a Kassák túlélte, Kaffka nem című tárlat, amely az 1918-ban Miskolcon és környékén pusztított spanyolnátha járványt mutatja be a korabeli sajtó írásaival, fotóival, orvosi leleteivel.

A miskolci Herman Ottó Múzeumban január 22-én Örökség 2013 címmel az intézmény legújabb szerzeményeiből nyílik kiállítás. Tóth Arnold igazgató-helyettes a sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatosan elmondta: idén nemcsak a gyűjtött anyagot mutatják be, hanem bepillantást is engednek abba a folyamatba, amely során a tárgyakból múzeumi kiállítási anyag lesz.

Az intézmény 2013-ban egyebek mellett régészeti feltárásokból gazdagította gyűjteményét, a néprajzi gyűjtemény elsősorban textilekkel gyarapodott, a képzőművészeti anyag pedig a tokaji művésztelep alkotásaival bővült. Mindez most először látható Miskolcon, ám vélhetően a leglátványosabb bemutatónak a történelmi gyűjteménybe került neobarokk bútorgarnitúra ígérkezik, amely egy komplett polgári lakás szobáját tárja a látogatók elé sok-sok kerámiával.

Tóth Arnold megemlítette azt is, hogy a közelmúltba átadott Pannon-tenger Földtörténet és Természetrajzi Tárban mamutmaradványokat láthatnak az érdeklődők.

Programok, megemlékezések Debrecenben és Hajdúböszörményben
Debrecenben régészeti és fotókiállítás megnyitójával indulnak a magyar kultúra napja alkalmából rendezendő programok, amelyet másnap megemlékezések és ünnepi műsorok követnek, Hajdúböszörményben pedig a szerdai V. Örökségvédelmi Konferencia áll az ünnepi programok középpontjában.

A debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtárban január 21-én Máthé András fotóművész A magyar kultúra arcai című kiállításával kezdődnek a programok, majd a Déri Múzeumban Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára nyitja meg a Megmentett örökség – Kincsek Európa szívéből című régészeti vándorkiállítást.

A cívisvárosban szerdán, a magyar kultúra napján megkoszorúzzák Kölcsey Ferenc szobrát és mellszobrát, a nap folyamán  több zenés és táncos ünnepi műsort, felolvasó programot is tartanak városszerte.

Debrecenben az ünnepi műsor a Csokonai Színházban ér véget, ahol szerda este tartják Szabó Magda Régimódi történetének díszelőadását. A színház társulata a magyar kultúra napján a Párizsi Magyar Intézetben vendégszerepel Hubay Miklós Elnémulás című művével.     Hajdúböszörményben január 22-én rendezik meg az V. Örökségvédelmi Konferenciát, amelyen a hajdúvárosok, köztük is kiemelten Hajdúböszörmény műemlékvédelmi kérdéseit vitatják meg szakemberek és politikusok részvételével.

A Magyar Kultúra napját hivatalosan 1989. óta ünnepeljük január 22-én. A kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát.

Forrás: MTI

Kapcsolódó cikkek: A magyar kultúra napja – Vendégünk Nagyvárad

A Magyar Kultúra Napja – Magyarországi és határon túli rendezvények és események II.

A Magyar Kultúra Napja – Magyarországi és határon túli rendezvények és események I.