Elhunyt 94 éves korában Doris Lessing brit írónő, aki 2007-ben vehette át az irodalmi Nobel-díjat.
Doris Lessing
Az 1919-ben Perzsiában (a mai Iránban) született és Rhodesiában felnőtt írónő mindvégig az elnyomott népek és nemzetiségek szószólójaként lépett fel. 1949 óta élt Londonban, regényeit, rövid történeteit realisztikus stílusban írta, éles társadalombírálattal, illetve a kolonialista, rasszista megnyilvánulások elítélésével összekötve. Már első regényciklusa, a félig önéletrajzi ihletésű Az erőszak gyermekei (The children of violence) is ezt a felfogást tükrözte.
Az irodalmi Nobel-díjat 2007-ben ítélte oda Doris Lessingnek a svéd akadémia. Doris Lessinget úgy méltatta az akadémia indoklása mint „azt a női tapasztalatokkal rendelkező elbeszélőt, aki (műveiben) kétkedéssel és látnoki erővel vizsgálja a megosztott civilizációt”. Az indoklás szerit „az emberiséget a primitívebb életformához visszakényszerítő globális katasztrófa látomása különösen foglalkoztatja Doris Lessinget, s ez újra és újra felbukkan az utóbbi években írt könyveiben”.
Életének magyar vonatkozásai is voltak: fiatalon elkötelezte magát a brit kommunista pártnak és őszinte, baráti érzelmeket táplált a szovjet nép iránt, a magyar szabadságharc 1956-os szovjet eltiprása viszont – számos nyugati kommunista értelmiségihez hasonlóan – őbenne is súlyos politikai-érzelmi törést okozott. 1956. november 7-én Borisz Polevojnak, a Szovjet Írószövetség külügyi titkárának címzett nyílt levelet tett közzé a magyar forradalom ügyéről, aminek természetesen Moszkvában nem volt foganatja. Doris Lessing a szovjet beavatkozás hatására kilépett a kommunista pártból.
Az írónőnek magyarul több kötete is olvasható az Ulpius-Ház kiadó gondozásában.