2018. november 11.(vasárnap) 19:30 Olasz Kultúrintézet
Pászti bérlet 2.
Poulenc: Az emberi hang
Petrovics Emil: Lysistrate
Km.: Váradi Zita szoprán, Kertesi Ingrid szoprán, Kolonits Klára szoprán, Horváth István tenor,
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba), Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt karmester
A XX. századi opera-repertoár két remeke csendül fel a Nemzeti Filharmonikusok előadásában november 11-én az Olasz Kultúrintézetben, Hamar Zsolt vezényletével. A Nemzeti Énekkar Pászti-bérletsorozatának második hangversenyén a francia zeneszerző, Poulenc Az emberi hang c. egyfelvonásosa hangzik el. A szövegkönyvet Jean Cocteau ugyanilyen című monodrámája (1928) alapján írta a költő, a zeneszerző és a főszerepet elsőként megformáló énekesnő, Denise Duval, aki nemcsak a librettó, de a zene kialakításában is együttműködött a zeneszerzővel. A La voix humaine-nek egyetlen – név nélküli – női főszereplője van, aki a darab egész időtartama alatt telefonál. Olyan monológról van szó tehát, amely a telefon által mégis párbeszéddé válik, a vonal túlsó végén ott a férfi, akivel ekkor beszél utoljára. A nő várja szerelmének hívását. Két téves kapcsolás után végre a férfi jelentkezik be, aki elhagyta őt. Hosszú beszélgetésük során a nő hol tárgyilagos, hol szenvedélyes, hol nosztalgikusan visszaemlékszik az egykori boldogságra, hol pedig szinte brutálisan őszinte. Végül felfedi, hogy halálos altatót vett be, s már nem is lehet rajta segíteni.
Az est második részében Petrovics Emil Lüszisztraté című egyfelvonásos vígoperája csendül fel. A közel 50 perces vígoperának három szereplője van: Lüszisztraté, valamint a női kar és a férfikar vezetője. Athénban, a Peloponnészoszi háború idején játszódik. A férfiak szörnyű háborút indítottak, amely elsősorban az athéni nőket viseli meg. A nők esküt is tesznek, hogy addig nem élnek házas-életet férjükkel, amíg azok be nem fejezik a háborút. A férfiak ettől persze nagyon szenvednek, verekedés tör ki, majd a nők elfoglalják a fellegvárat. Később már a nők is érzik a férfiak hiányát, férfiért imádkoznak, s énekelnek egy kuplét a női nem természetéről. Végül megszületik a béke, s helyreáll a szerelem egysége is. Lüszisztraté, a „csatabontó”, diadalmasan vonul be, s az opera a szerelem magasztalásával ér véget. A darab kiváló énekművészekkel szólal meg, mint Kertesi Ingrid, Kolonits Klára, Horváth István. A musicalből hatásos, szórakoztató és könnyen befogadható alkotássá formált opera megszólaltatására aligha mutatkozik ma elhivatottabb karmester Hamar Zsoltnál, aki maga is a szerző tanítványaként diplomázott a Zeneakadémián.
KÖVETKEZŐ HANGVERSENYÜNK
2018. november 18. (vasárnap) 19:30 Müpa
A ROMANTIKA JEGYÉBEN
Kobayashi bérlet 2.
Schubert Rosamunda – nyitány
Csajkovszkij D-dúr hegedűverseny, op.35
Brahms II. szimfónia D-dúr, op. 73
Km.: Vadim Gluzman hegedű, Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt
Talán különösnek tűnik, de Schubertnek nincsen Rosamunda-nyitánya, viszont van egy „Varázshárfa” című, melyet nem tudni milyen okból, később átcímezett „Rosamundára”. „A bűvös hárfa” – nyitány azóta Rosamunda-ként is éli életét. Csajkovszkij Hegedűversenyéről az 1879-es bécsi premier után Eduard Hanslick zenekritikus egy nagyon bántó hangú kritikájában ugyan elismerte Csajkovszkij tehetségét, de Hegedűversenyét erőszakoltan, ízléstelenül, válogatás nélkül megalkotott műnek tartotta, melyben bizarrul vegyül az eredetiség a durvasággal: „Csajkovszkij példája szerint létezik olyan zene, amelynek hallatára az ember bűzt hall!”. Brahms 1877-ben bemutatott D-dúr szimfóniájáról viszont nagyon is barátilag (jó barátok voltak!) fogalmazott: „Ereiben mozarti vér kering”… megdönthetetlen bizonyíték arra, hogy még mindig lehet szimfóniákat írni – bár természetesen nem mindenki képes erre.” Az est szólistája, Vadim Gluzman a nemzetközi zenei élet jelentős koncerttermeinek és zenekarainak ünnepelt sztárja.
Sok szeretettel várjuk hangversenyeinkre!