Hatalmas sikerrel mutatták be az Írók Boltjában idén, április 3-án Sári Edina legújabb – immár tizedik – könyvét Sorstörés címmel.
Az írónő, aki szereti feszegetni a tabutémákat műveiben, ezúttal is egy rendhagyó, műfaját tekintve abszurd drámával örvendeztette meg széles olvasótáborát, amelyet Örkény István Tóték című műve inspirált.
A könyvről:
Vajon mi történne, ha az írók által teremtett karakterek életre kelnének, és számonkérnék a megteremtőjüket mindazért, amit velük tett az általa megírt történetben? Jó nagy káosz lenne, nem igaz? Ha bosszúszomjasak lennének a főhősök, szereplők, akár áldozatokká is válhatnának az őket kitalálók.
Sári Edina nem állt meg ennél az abszurd felvetésnél, hanem továbbgondolta azt, és merész gondolatkísérletként megírta a Sorstörés című kisregényét, amelyben Örkény István Tóték című drámájának karakterei kelnek életre, hogy ellátogatva az íróhoz, felpanaszolják neki a mű megjelenése után velük történteket – és elégtételt akarnak tőle.
Sorstörés könyvbemutató, Epres Attila, Sári Edina, 2024. 04. 03., Írók Boltja
Sorstörés könyvbemutató, Epres Attila, Koch Mária, Sári Edina, 2024. 04. 03., Írók Boltja
Tartalom:
Örkény István 1968. júliusában, az otthonában, Budapesten, a Damjanich utca 39-ben ül, és az Egypercesek kéziratát javítja, amikor csöngetnek. A négy idegen bemutatkozik, ők a Tót-család, Mátraszentannáról. Azok, akikről az író a Tóték című abszurd drámáját mintázta. Hogy a művet mintázta, azt a négy idegen állítja, ezzel szemben Örkény ahhoz ragaszkodik, hogy ő nem mintázta, hanem kitalálta a történetet. A két állítás szemben áll egymással mindaddig, amíg a négy ember, a valóságos Tót-család, a valóságos Mátraszentannáról, dokumentumokkal be nem bizonyítja, hogy valóban ők az inkriminált személyek. Elégtételért érkeztek az íróhoz, aki gyilkossá tette őket, ezzel ellehetetlenült a sorsuk a közösségükben, amivel tönkretette az életüket. A probléma megoldása érdekében háromnapos, bentlakásos tárgyalás veszi kezdetét, amire természetesen meghívják Varró őrnagyot is.
A történetben Örkénynek a cselekmény során folyamatosan fenn kell tartania a saját tudatfolyamát, ami szabad átjárást enged az általa megírt és a külső valóság között, hogy Tóték és az Őrnagy identitáskrízisét kezelni tudja. Ezenkívül a saját elméje épségének megőrzése érdekében tartania kell magát ahhoz a valósághoz, hogy mindezeket a történéseket ő csupán kitalálta.
Az Örkényhez betoppanó látogatók mindannyian válságot élnek át, hiszen született róluk egy hazug történet, ami igencsak rossz színben tünteti fel, sőt, ellehetetleníti őket. Az őrnagyot például azzal, hogy gyengeelméjűnek mutatja be, vagy azzal, hogyan és milyen eszközökkel tartja fent fiai éberségét a csaták szüneteiben, ezzel hogyan rongálja a Magyar Népköztársaság vagyonát – a katonazubbonyok gombjait levágatja, majd visszavarratja a katonáival – vagy éppen, hogy a Tót-család keresetkiegészítő dobozolásából mániás időtöltést kreál, Tótot gyilkossá téve ezzel, ami tönkreteszi az egész családot. Az író kitalációja miatt mindannyian elveszítik a hitelüket a saját kis közösségükben, aminek addig megbecsült tagjai voltak.
A másik krízis abból adódik, hogy amikor felkeresik őt, akkor az író a saját létüket kérdőjelezi meg, tehát minden adott egy jó kis identitásválsághoz, amit feltétlenül kezelni kell, mert Örkény műve által egy olyan váratlan élethelyzetbe kerültek a hívatlan látogatók, amelynek hatására összedőlt a saját magunkról alkotott kép, és a világban elfoglalt helyük erősen megkérdőjeleződött.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy bármennyire is tagadja, ott vannak az őrnagy démonai, amivel a Damjanich utcába érkezik, teljesen függetlenül attól, hogy ő mit állít saját magáról.
Tót meghasonlik, és mivel lojális akar lenni az őrnaggyal, de a házigazda író – akitől a sorsának megoldását reméli –, jóindulatát sem akarja elveszíteni, a leghatékonyabb szerepet választja, amit csak tehet, mondhatni politikusi huszárvágással oldja meg a szerepét: opportunistaként lavírozik kettejük között.
Mind az öten kiútkeresésben vannak, és mindannyian az írótól várják a megváltást, akinek ehhez nem fűlik a foga, viszont rájön, ha együttműködik velük, előbb szabadul. És ezzel megkezdődik a macska-egér harc az író és az Őrnaggyal kiegészült Tót-család között, a későbbiekben azonban változik a felállás, hogy ki-kivel van, és mit szeretne kihozni ebből a találkozásból.
A legterheltebb személyiség a Sorstörésben is az Őrnagy, a legösszetettebb Örkény, Tót pedig ebben is kettejük között áll. Az Őrnagynak főként morális elégtétel kell, őt nem érdekli, ki mit gondol róla, vagy hogy ennek a találkozásnak a kimenetele hogyan befolyásolja a jövőbeli sorsát. Tótékat viszont éppen az érdekli, hogy a közösségben betöltött, megbecsült szerepük által a személyes jólétük és jóllétük is visszaálljon az eredeti szintre.
A dráma azt mutatja be, hogy bár a körülmények mások és a helyzet is különbözik a megírttól, a sorsát mégsem kerülheti el senki. Vagy mégis?
A középiskolák 12. évfolyamán kötelező olvasmány a Tóték, ezért az író és a kisregényt kiadó Könyvmentorok rendhagyó irodalomórák megtartásával keresnek válaszokat a Sorstörésben felmerülő, részben filozófiai, részben társadalmi kérdésekre. “Két fővárosi középiskolában már túlvagyunk a próbaórákon, és bár tartottunk a kamaszok érdektelenségétől, olyan okosakat kérdeztek, annyira jól érveltek, hogy szárnyakat kaptunk. Megtapasztaltuk, hogy a jó téma érdeklődést, a jó kérdések pedig értelmes válaszokat generálnak, ezért a következő iskolaévben beindítjuk a programot.” – meséli az író.
Mely témákat boncolgatják az órák során? A címből adódó kérdések egyike, hogy van-e szabad akarat vagy törődjünk bele az eleve elrendelésbe. Vajon tudunk-e változtatni a sorsunkon? Ha igen, milyen attitűd, illetve személyes készségek kellenek hozzá?
A másik igencsak időszerű, illetve örök aktuális téma az író felelőssége, az írott szó garanciája. Bármit leírhat az író a képzeletére hivatkozva? Hibás-e vajon, ha tudtán kívül ír olyat, ami más embernek erkölcsi vagy anyagi kárt okoz?
Sári Edina eddig megjelent regényeinek mindegyike nőregény, amely az aktuálpolitikai- és társadalmi kérdésekre reflektál (Életrevaló, Pauza-trilógia, menekültnapló, transznapló). A február végén megjelent nyolcadik, a Sorstörés, bár műfajában más, illeszkedik a sorba, mert ebben is egy nő oldja meg a férfiak által generált problémát.
Sorstörés könyvbemutató, Epres Attila, 2024. 04. 03., Írók Boltja
Az íróról:
Sári Edina 1966-ban született Budapesten.
Végzettségét tekintve kreatív reklám-, és marketingkommunikációs szakember. Ezeken a területeken több ismert cégnél, vállalkozásnál dolgozott, például a Magyar Értéktőzsdén PR-osként, vezette Klapka György reklámstúdióját, de közalkalmazottként, a Zuglói Polgármesteri Hivatal kommunikációs munkatársa is volt.
Szakmai tanulmányain kívül a Színművészeti Egyetem és a CEU posztgraduális stúdiumait is elvégezte, de részt vett a Magyar Íróakadémia színházi dramaturg képzésén is.
Hivatását tekintve részben újságíró, a 2002-ben megszűnt Driver Golfmagazin alapító-főszerkesztője, 2010-től az ArtNews.hu online, kulturális magazin, 2022 óta a Népszava hétvégi Visszhang-jának állandó szerzője.
Három és fél évtizede él a Józsefvárosban, aktív lokálpatrióta, aminek következtében rengeteg története szól az ezerszer áldott és átkozott városrészről, amiket Úgy, ahogy van! elnevezésű, szubjektív, irodalmi sétán olvasnak fel az érdeklődőknek, a Blaha Lujza tértől a Nagyvárad térig tartó útvonalon.
2013-ban jegyezte el magát véglegesen az irodalommal, az újságírói tevékenységet és az írásoktatást kivéve, minden más tevékenységet hátrahagyva.
2014-ben megjelent első tényalapú regénye, az Életrevaló, amely egy petefészekrákkal küzdő nő betegségének, gyógyulásának története. Mivel szereti feszegetni a társadalmi méretű tabutémákat, a daganatos betegség leküzdéséről és petesejt donációval történő terhesség, és szülés történetének megírása után ismét a darázsfészekbe nyúlt.
2017 és 2019 között az életközepi válságba toppanó, női és férfi változókorról szóló trilógia megírása következett: MeNŐpauza nőregény, MAN♂pauza pasiregény és MűNŐpauza duplanő regény címmel.
2020-ban egy orvos-beteg kommunikációt elősegítő kisregény következett Joghurt villával címmel, ami egy kötetbe került a Barkochba című drámával, amelynek felolvasószínházi produkciójából félórás film készült Gubík Ági, Barabás Kiss Zoltán és Hajnal János közreműködésével. A film bemutatója Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében volt 2020. októberében, a mellrákellenes hónap nyitónapján. A történet egy tanárnő mellrákból való gyógyulástörténete az orvos-beteg kommunikáció szempontjából.
2021-ben jelent meg a Halálúton Horvátországba menekültnapló, ami a szíriai kurdok elleni török intervenció hétköznapi életre gyakorolt hatását mutatja be egy hazájából etnikai tisztogatás okán menekülni kényszerülő, fiatal nő szemszögéből. A mű nemcsak a világban történő migrációs jelenség emberi hátterére reflektál, hanem mint az író minden története, ez is a nőről szól, aki a körülmények hatására kénytelen (az olvasó számára inspiratív) hőssé válni. https://fidelio.hu/konyv/vamos-miklos-romok-es-hullak-kozott-167860.html
A hétköznapi hősök illusztris, képzeletbeli csapatát erősíti a 2023. májusában megjelent, Tűzszivárvány transznapló című regényének főhőse is. A történet alapkérdése, hogy hogyan történik egy férfitestbe született nő fizikai és szociális tranzíciója (nemátalakítása) a mai Magyarországon?
2024. februárjában jelent meg az író legújabb kötete, a Sorstörés című kisregény, amely Örkény István: Tóték című abszurd drámájának nyomán született, amelyben az író lakásába becsönget a valódi Mátraszentannán élő, valódi Tót-család, akinek az író a gyilkossággal végződő drámájával tönkretette az életét. Elégtételtért mentek az íróhoz, és a háromnapos, bentlakásos tárgyalásra meghívják a szintén létező Varró őrnagyot is. A kisregény alapfelvetése, hogy bár a körülmények mások, és a helyzet is különbözik az Örkény által megírttól, a sorsát mégsem kerülheti el senki. Vagy mégis?
Az abszurd történetben két téma köré épül a diskurzus. Az egyik az írói felelősség, a leírt szó igazság(tartalm)ának kérdése, a másik az eleve elrendelés vs. szabad akarat. Rendelkezünk-e önmagunk sorsa felett, alakíthatjuk-e azt szabadon, vagy beletörődve a megváltoztathatatlanba, tűrnünk kell azt.
Az író két novelláskötetben (2014. és 2019.) egymondatos retromeséket írt felnőtteknek Az lenne jó (két kötet+CD melléklet) címmel, amelyeket a Koltai Judit&Koltai Róbert színművész testvérpár olvas fel retromese esteken. A harmadik kötet készülőben.
Ismert személyiség a civilszférában, a rákellenes küzdelem színterén.
2010-től „A rák ellen, az emberért, a holnapért” Társadalmi Alapítvány önkéntese, majd kommunikációs vezetője volt.
2016-tól a Nézőpontváltó Egyesület elnöke. A Nézőpontváltó rákellenes színházi staféta több mint hetven magyar színház stratégiai partnerségével működő, a daganatos betegek mentális jóllétéért tevékenykedő civilszervezet.
2022. nyarától mentorként tevékenykedik az önmagukat írásban kifejezni vágyók mellett, a megtanulható szakmai fogásokat adja át a szárnyait bontogatóknak. 2024-től a Könyvmentorok program oktatója, és szerkesztőként erősíti a kortárs szerzők műveit is kiadó csapatot.
2016-ban első helyezett lett a 100 szóban a város pályázaton. ’17- és 18-ban is bekerültek írásai a kötetbe.
2016-ban és 2017-ben az Életmese című pályázaton bekerült a nyomtatott antológiába, és írásait az Országházban átadott oklevelekkel ismerték el két alkalommal is.
2017-ben a Napút Online Kortárs irodalmi alkotások pályázata 2016 kiemelt pályázója lett próza kategóriában.
2018-ban két novellája bekerült a Trivium Kiadó novellaválogatásába.
2018-ban egymondatos retromeséinek egyike bekerült a Szó, bors, paprika című novelláskötetbe.
2021-ban a budapesti Trafó House novellapályázatán első helyezést ért el.
2023-ban a Szegénységért méltósággal sajtódíjra jelölték
Ars poetica: „Már nem hiszem, hogy a regényeim megváltoztatják a világot. Azt viszont tudom, hogy a történeteimet olvasók szemléletét a világról: igen. És ez éppen elég.”
