A Coopera gondozásában elkészült a legújabb hazai vígopera, Petőfi Sándor A helység kalapácsa című műve nyomán, a Petőfi 200 emlékév keretén belül. A színpadi produkciót, amely a Győri Nemzeti Színházzal közösen állítottak színpadra, szeptemberben mutatják be először a győri teátrumban. A mű és a produkció létrehozását az NKA támogatja.
© Coopera / 4K MEDIA STUDIO
A Coopera elsődleges küldetése, hogy a klasszikus komolyzenét minél szélesebb körben népszerűsítése, újra felfedeztesse a hallgatósággal, megszerettesse a ma élő emberekkel, különös tekintettel a fiatal korosztályra. Dr. Vadász Dániel alapító producer mindig kiemelt figyelmet fordított arra, hogy újító ötletekkel reformálja meg a komolyzenére gyakran jellemző rigiditást, annak elefántcsonttoronyba helyezése helyett a szélesebb közönség elérését tekinti fontosnak. A Coopera új kezdeményezése azt szeretné elérni, hogy fontos irodalmi és kultúrateremtő, generációkat nevelő irodalmi művek szolgáljanak alapjául egy-egy létrejövő összművészeti alkotásnak.
„Azt az utat próbáljuk meg folytatni, amit a reformkor, és annak mély érzelmű, nemzeti identitást és nyelvet teremtő nagyjai mutatnak számunkra. Megteremteni egy olyan, a ma emberének szóló, magyar nyelv és irodalomból építkező népi, komolyzenei nyelvet, amely méltó lenyomata lehet korunknak. Úgy érezzük, feladatunk a magyar nyelv, a nemzeti kultúra jövőbe való átmentése és örökítése, ezért újból szükség van a Petőfi-idea feltámasztására, és ilyen ötletekre, mint a költő eposzparódiájának komolyzenei formába öntése.” – mondta dr. Vadász Dániel, a Coopera alapítója.
© Coopera / 4K MEDIA STUDIO
A szervezők szándéka az volt, hogy egy fiatal, a ma emberéhez szóló alkotócsapat munkájából szülessen meg a Petőfi-mű különös, ironikus és parodisztikus hangvételéből táplálkozó komolyzenei, összművészeti produkció, mely előadás létrehozását a Petőfi és kortársai ideáin alapuló alkotó szándék vezérli. Zeneszerzőként a zenés színházi közönség számára már jól ismert Kovács Adriánt sikerült megnyerni, aki a következőket nyilatkozta: „Úgy gondolom, mindennapjainkban nagyon fontos lélekgyógyító és felszabadító dolog tud lenni a kultúra. Ugyanakkor azt is érzem, hogy a “magas-kultúra” és a “szórakoztató ipar” között mára akkora távolság alakult, hogy a társadalmi szakadékokat csak tovább mélyíti ez a szélsőségesség. Éppen ezért fontosnak érzem, hogy olyan művek is szülessenek, amik alkalmazkodnak a nézők befogadóingeréhez és a lelkiállapotukhoz, természetesen az alkotók tiszta lelkiismeretével és tudásuk legjavával, amit egy életen át tanulnak, és amire feltették az életüket. Bocskor Lóránt ötlete, hogy A helység kalapácsa vígoperai formát öltsön, véleményem szerint telitalálat és fontos művészi misszió. Boldoggá tesz, hogy megírhattam a művet. Öröm volt megzenésíteni Bereczki Ágota kiváló librettóját. Azt hiszem, hogy A helység kalapácsa című vígoperának most van itt az ideje, jókor, jó helyen mutatódik be.”
A librettó szerzője a Coopera, Fodor Sándor művén alapuló, Csipike, az óriástörpe című ifjúsági operájának szövegírójaként és a Győri Nemzeti Színház vezető dramaturgjaként is ismert Bereczki Ágota. „Petőfi Sándor korszakos alkotása első sorban stílusparódia, és mint olyat, szigorú formai keret határolja, amely egyben elsőszámú forrása a humor megszületésének is. Az én célom az volt, hogy “életet leheljek” a karikaturisztikus karakterekbe. Azt szerettem volna, hogy a mű alapján készülő operában egy olyan világ szülessen meg, amihez kapcsolódni tudunk, aminek lakói emberek. Emberek gondolatokkal, problémákkal, örömökkel. Emberek, akikre ráismerünk, akik közöttünk élnek, a főnökünk, a haverunk, az ismerősünk, vagy akár egy szembejövő ismeretlen az utcán. Remélem mindez sikerült.” – mondta el a szövegíró.
© Coopera / 4K MEDIA STUDIO
A most elkészült színpadi produkció rendezője a sepsiszentgyörgyi származású, UNITER-díjas Zakariás Zalán, a Győri Nemzeti Színház művészeti vezetője. Az előadás látványvilága Cs. Kiss Zsuzsanna és Csíki Csaba tervei nyomán készült. Az operamű és a produkció zenei vezetője Silló István, a győri teátrum zeneigazgatója.
A Cooperával már második alkalommal együtt dolgozó rendező így mesélt a mű és az előadás keletkezéséről: „Izgalmas kihívás volt számomra ez a munkafolyamat, főleg most, amikor a Petőfi emlékév kapcsán, a kulturális életben, számtalan feldolgozásban szembejött velünk ez a szöveg. Azt gondolom, mi egy teljesen másmilyen vállalkozásba fogtunk bele: vígopera egy eposzparódiából. Az opera rétegműfajnak számít, mi meg azt szeretnénk, hogy az előadásunk által azok is beleszeressenek ebbe a műfajba, akik ezelőtt esetleg eltartották maguktól azt. Egy opera-előadás létrehozása rendezőként sem könnyű feladat, összehangolni a munkát a több szereposztásban dolgozó szólistákkal, az énekkarral, a zenekarral és mindenkivel, aki elengedhetetlen az alkotási folyamathoz, mégis rendkívül hálás, ha a végeredmény olyan, amilyent megálmodtunk.”
© Coopera / 4K MEDIA STUDIO
Az új vígopera szereplői között olyan neveket köszönthetünk, mint az érdemes művész, Liszt-díjas Molnár Levente, Mester Viktória, Rácz Rita, Haja Zsolt, Boncsér Gergely, Kendi Lajos, Vadász Zsolt vagy Bakos-Kiss Gábor.
„A próbafolyamat számomra nagyon rég nem tapasztalt módon folyt, lelkiismeretesen, magas szakmai színvonalon, mégis nagyon baráti és közvetlen környezetben. Rengeteg új “nagy találkozás” volt, örömteli ismeretségeket kötöttem, és voltak ezeréves barátok különböző helyekről. Elképesztő énekesi csapat jött össze, Zakariás Zalán rendezővel a próbák során is alakítottunk a darabon, minél jobban a szereplőkre illesztve a művet. Élmény volt az együttműködés a két karmesterrel: Silló István gyerekkori példaképem, Mester Dávid pedig az első művemtől kezdve, a diplomamunkám óta állandó alkotótársam. Életem egyik legkellemesebb zenekari találkozása a Győri Nemzeti Színház zenekara.” – mondta el Kovács Adrián zeneszerző.
© Coopera / 4K MEDIA STUDIO
A vígopera ősbemutatójára szeptember 15-én kerül sor a Győri Nemzeti Színházban, ahol további 11 alkalommal láthatja majd még a közönség a darabot. A 2023/2024-es évadban a hamarosan újranyíló Csokonai Színház színpadára tavasszal érkezik majd a produkció, 8 előadással. A budapesti közönség számára a Coopera 2023 novemberében tervez díszelőadást, amelynek helyszínét a Nemzeti Színház adja majd.
A Győri Nemzeti Színház igazgatója, Dr. Bakos-Kiss Gábor így nyilatkozott a Cooperával újabb koprodukcióról, amely már az ötödik a sorban. „A helység kalapácsa produkcióval valósult meg a győri színház és a Coopera eddigi legkomolyabb, többszintű együttműködése. Az operamű zenei vezetője és a darab karmestere zeneigazgatónk, Silló István, rendezője a színház művészeti vezetője. A díszletet és a jelmezeket színházunk gyártotta, és természetesen az előadás fontos közreműködői zenekarunk és énekkarunk. Külön szép egybeesés, hogy a Coopera Cs. Kiss Zsuzsanna jelmeztervezőt és Csíki Csaba képzőművészt, díszlettervezőt kérték fel a közös munkára, akik színházunk munkatársai.”
© Coopera / 4K MEDIA STUDIO
Silló István zeneigazgató az ősbemutató és az új operamű jelentőségéről beszélt: „Ősbemutatón közreműködni igazi kincs napjainkban, és külön ritkaság, ha az opera műfajában tehetjük mindezt. Ebben az érzésben megerősít, hogy ma már tudom, egy kiváló mű született, és biztos vagyok benne – legyen majd bármilyen is a fogadtatása elsőre –, hogy hosszú és meghatározó élete lesz a darabnak a következő évtizedek operatörténelme során.”
A Petőfi200 emlékév keretében készülő opera buffával a szervezők célja, hogy a fiatal közönség számára új világításban is bemutassa a nyelv és kultúra megőrzőinek munkásságát.
„Szerintünk, egy ilyen új alkotás, amely a mindenkinek tükröt tartó humort oly mesterien kezeli, mint Petőfi, ennek a szándéknak a szolgálatában áll, mindamellett pedig minden korosztály számára elérhető és befogadható lehet. Külön köszönettel tartozunk Demeter Szilárdnak, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának, aki már az alapötlet megszületésétől kezdve különös figyelemmel kísérte a mű alakulását” – hangsúlyozta Bocskor-Salló Lóránt, a produkció művészeti vezetője és a Coopera ügyvezető igazgatója.
PETŐFI SÁNDOR-KOVÁCS ADRIÁN-BERECZKI ÁGOTA
Vándor BAKOS-KISS GÁBOR, HAJA ZSOLT
Fejenagy, a helyi kovács CSEH ANTAL, KISS ANDRÁS, MOLNÁR LEVENTE
Erzsók, a ”szemérmetes” LÁZIN BEATRIX, MESTER VIKTÓRIA
Kántor, a ”lágyszívű” KOVÁCS GÁBOR, SZEMENYEI JÁNOS
Bagarja úr, a ”béke a barátja” BOGNÁR SZABOLCS, KENDI LAJOS
Harangláb, a ”fondor lelkületű” BONCSÉR GERGELY, VADÁSZ ZSOLT
Vitéz Csepű Palkó, a ”tiszteletes két pej csikajának jókedvű abrakolója” KOCSIS DÉNES, TÖTÖS ROLAND
Márta, az ”amazontermészetű” RÁCZ RITA, ZÁBRÁDI ANNAMÁRIA
Bíró, a ”kevésszavú” DANI DÁVID, JEKL LÁSZLÓ
Felesége, a ”még kevesebb szavú” WOLF ILDIKÓ
Kisbíró , a ”hivatalában pontos” TAKÁCS ZOLTÁN
Felesége, a ”Kisbíró által bántalmazott” CSIKÓ TEODÓRA
Menyecskék DOMONKOS-HERSICS DIÁNA, HIPP JUDIT, RADVÁN ESZTER
Zenészek FORRÓ ATTILA, SZABÓ BALÁZS, FARKAS ANDRÁS
a falu népe, muzsikusok, egy egér, pókok, legyek
Közreműködik a Győri Nemzeti Színház zenekara és énekkara.
Díszlettervező CSÍKI CSABA
Jelmez CS. KISS ZUZSANNA
Súgó SÓGOR TAMÁS
Ügyelő KARÁCSONY SZILVESZTER
Korrepetitor KOVÁCS ADRIÁN, MESTER DÁVID,
MEDVECZKY SZABOLCS, SZÉP ANDRÁS
Karigazgató BALOGH ESZTER
Rendezőasszisztens TAKÁCS ZOLTÁN
Fénytervező DREISZKER JÓZSEF
Műszaki vezető SOMFAI PÉTER
Zenei vezető SILLÓ ISTVÁN
Művészeti vezető BOCSKOR-SALLÓ LÓRÁNT
Koreográfus VIDA GÁBOR
Vezényel SILLÓ ISTVÁN, MESTER DÁVID
Rendező ZAKARIÁS ZALÁN
Producer DR. VADÁSZ DÁNIEL
Az előadás a Petőfi200 emlékév keretében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.