“Úgy állsz vele szemben, ahogy a világgal?” – Beck Zoltán Gyereknek bátor című szerzői estje az Ördögkatlan Fesztiválon

Szerző: Tóth Judit Nikoletta
Fotók: Csikós Erzsébet

A 30Y zenekar közel két évtizede tartó alkotómunkájának középpontját biztosító ember, Beck Zoltán szerzői tevékenységből – zenésztársai nézőtéri jelenlétében – kapott közel másfél órányi csendes esővel kísért ízelítőt a közönség a 11. Ördögkatlan Fesztivál második estéjén, a nagyharsányi Szoborparkban.

Beck Zoltánt, már mondhatni jelenségként (“beckzoli”) a mainstreem vonalba sodorta a 30Y-hoz köthető zenei tevékenysége. De ezekkel párhuzamosan az irodalmi kultúrát érintő, szinte minden területen munkálkodik. Oktat a pécsi egyetemen, és ezen túl egyéb zenei formációkban történő szerepvállalása mellett még rendhagyó irodalomórákat is tart középiskolásoknak szabadidejében.

Az est természetességét és az emberi lelket az önkifejezési eszķözén keresztül oly sokat kutató alázatos alkotói hozzáállást, mintegy megerősítendő az ég szivárvánnyal és csendes, áztató esővel öltöztette fel az amfiteátrumot, ahol a közönség aktív szerepet kapott a letisztult dalok minden technikai eszközt nélkülöző felelevenítéséhez. Hiszen eltekintve az élvonali szereptől, a dalok titka az igazán mély mondanivalóban rejlik, még akkor is, ha azok közéleti, közszereplői vagy egy hétköznapi családmodelli szerepbe bújtatva ábrázolják az azokban főszereplőket. A minden dalban megbújó morális, és mély emberi tartalmak provokatív állításai ugyanis kérdésfeltevésen alapulnak, és arra irányíthatják értő hallgatóikat is.

Beck Zoltánt és a 30Y zenekart saját otthonában, a Fesztivál főtámogatójaként, főszereplőjeként dicsérni nem csak elvárás, szinte kötelesség. Szavak nélkül is megtettük mindannyian, akik végigvártuk a nem múló esőben a felépített est minden percét. És ha végigjátszunk még a ma esti nagykoncert előtt Beck Zoltán szövegírói eredményeként megelevenedő gondolatiságával egy játékot, saját áthallásként kapunk válaszokat a gondolkodásmódjának megértésére is. Nem kell mást tennünk, mint egy-egy dal kijelentő állításait kérdő formátumban feltenni önmagunknak provokatív kérdésként, akár a szerzői estek címadó dalának sorait. A válaszok garantáltan bennünk vannak. Csak vetkőzzük már le azokat a szerepeinket, amelyekre felépítettük – mintegy vázként – az életnek hívott jelenünket.

Eredeti szöveg:
Gyereknek bátor
Gyereknek bátor, férfinak gyáva
Oka van – mondom – minden hiába
Úgy végzem én is, mint a férfiak
Nyársra húzva nőket
Nem mozognak, csak úgy összebújva
Mondanak szépeket
Fülcimpákat rágnak
Műszálat dörzsölnek, attól szikráznak
Amalgánba zárlat és a beakadt kapocsba,
Amit tépnek foggal és furcsa szagokba
Ütközik az orruk
Keveredik nyállal
Úgy állsz vele szemben, ahogy a világgal
És most az izzók kiégnek
A homlok mögötti szobában
Rajtolnak a gombok
Indulnak a vérrel
Tartanak az agynak
Vaspallókon jönnek
Nagyon sokan vannak
Csináld végig mostmár
Ne higgy több életben
Ezt hibázd el nincs az ember nevű vegyületben
Élet
Átirat:
Gyereknek bátor
Gyereknek bátor? Férfinak gyáva?
Oka van – mondom – minden hiába?
Úgy végzem én is? mint a férfiak
Nyársra húzva nőket
Nem mozognak, csak úgy összebújva
Mondanak szépeket
Fülcimpákat rágnak
Műszálat dörzsölnek, attól szikráznak
Amalgánba zárlat és a beakadt kapocsba,
Amit tépnek foggal és furcsa szagokba
Ütközik az orruk
Keveredik nyállal
Úgy állsz vele szemben, ahogy a világgal?
És most az izzók kiégnek?
A homlok mögötti szobában
Rajtolnak a gombok?
Indulnak a vérrel?
Tartanak az agynak?
Vaspallókon jönnek
Nagyon sokan vannak?
Csináld végig mostmár?
Ne higgy több életben?
Ezt hibázd el nincs az ember nevű vegyületben
Élet?